1. Ruth könyve – 1. fejezet

Több válasz adható arra a kérdésre, hogy vajon miért is foglalkozunk Ruth könyvével:

a) Ruth könyve egy ószövetségi könyv, amelyet az Úr Jézus is olvasott, és amiben Ő is hitt. Pál apostol szerint a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; (2Tim. 3,16). A Tenach (a zsidó Biblia) az Ószövetség, ami az Úr Jézus és az apostolok kezében volt. Nekik nem volt Újszövetségük. A Szentírás azért íratott, hogy legyen reménységünk. A világban nincs reménység vagy annak tudata. Nem sok építő hírről olvasunk az újságokban.

b) Ruth könyve egy szerelmi történet. Számomra ez a könyv romantikusabb, mint az Énekek Éneke. Ez bizonyítéka annak, hogy igazság és szeretet ill. szerelem hús-vér emberekben ölt testet. Nem szabad mindent elszellemiesíteni. Az Ige is testté lett. Romantika, szerelem, házasság, gyermekek – Isten ajándékai, amiről nem kell lemondani.

c) A történet szereplői az igazi férfiúság és nőiesség bibliai mintaképei. A TV-ben és a médiában szinte sosem látni igazi férfiakat és nőket. Ezek mind eltorzult, gyakran perverz gúnyképei a bibliai férfi és női ideálnak. A mércét, ahogyan Isten az embert látja, a Bibliában találjuk meg. Ruth könyvében Isten egy csodálatos színdarabot tár elénk Ruth és Boáz viszonyában az ideális férfiról és nőről.

d) A Szentírás ebben a történetben az élet etnikai és faji különbségeiről is tájékoztat. Miért? Ruth moábita nő volt, pogány, a zsidók szemében tisztátalan, mindaddig, amíg Isten meg nem ragadta és hitre nem jutott. Ma burkát hordana, mert arab nő volt. Hitre jutott és be lett oltva az Úr Jézus családfájába. Az Úr Jézus családfájában, a Máté 1-ben, csak négy nő szerepel, akiknek mindegyike kétes hírnévvel bírt. Ruth egyike ezeknek.

Európai kultúránk hanyatlóban van. Különböző számítások szerint egyes európai országok 2030 és 2050 között nem lesznek már „keresztény“ országok. A keresztények kisebbségben lesznek, ún. „dhimik“ leszünk, másodosztályú polgárok, és ha nem ölnek meg „hitetlenségünkért“, akkor jogfosztottak leszünk. David Pawson, hívő anglikán lelkész több DVD-n foglalkozik ezzel, vagy elolvashatjuk Bat Y’eor „Eurabia“ c. könyvét.

A kereszténység epicentruma Európából és Amerikából eltolódott Dél-Amerikába, Afrikába és Ázsiába. A misszionáriusok most nem mennek Európából és Amerikából a gazdaságilag elmaradt országokba, sokkal inkább jönnek ma kínai és indiai misszionáriusok nyugati országokba. Nem hivatkozhatunk többé a misszionáriusaink munkájára, és nem pihenhetünk babérjainkon.

e) Ruth könyvének a középpontjában Isten gondviselése és munkálkodásának realitása áll a történelem nehéz helyzeteiben és az ember reménytelenségében. Van remény az olyan emberek számára, akik úgy érzik, hogy minden bekövetkezhet, ami csak balul üthet ki. Olyan emberek számára íródott ez a könyv, akik naponta új és rossz hírekkel találják magukat szemben. Akiknek problémáik vannak az egészségükkel, a családban, a gyülekezetben, a munkahelyükön és mindenütt csak rossz híreket kapnak.

f) Ez a könyv bizonyítja azt is, hogy Isten az embereket életük legsötétebb óráiban sem hagyja el, és teljes engedelmességet követel. Ha ezekben a sötét történelmi időkben Isten Ruth és Boáz életébe beavatkozik, és figyelembe vesszük a történet kimenetelét, akkor ez egy csodálatos új kezdethez vezethet a mi személyes életünkben is.

g) Végül a könyv célja és rendeltetése a 4. fejezetben lesz nyilvánvaló, ahol Dávidról és fiáról, Jézus Krisztusról lesz szó. A könyv Isten üdvtervének egy részét ismerteti meg velünk, amely az Ő Fiának testetöltése és az Ő megdicsőülése az ő halálában.

Az első vers elárulja nekünk, hogy a történet a bírák idejében játszódik. Valószínűleg ennek az időszaknak az elején, mert a Mt 1,5 alapján tudjuk, hogy Boáz Ráhábnak a fia volt. Boáz apja feleségül vette Ráhábot. Valószínüleg azt a Ráhábot, akiről Józsué könyvének 2. fejezében olvasunk.

A Bírák könyve Izrael sorozatos kudarcainak könyve. Mindig bűnt követnek el, ezért Isten átadja őket ellenségeinek kezébe, és miután kétségbeesésükben Istenhez kiáltanak, Ő egy bíró által megmenti őket. Aztán kezdődik az egész elölről. Gonosz idők voltak ezek.

Ruth könyve bemutatja, hogy mit tesz Isten ilyen zavaros időkben, a történelem legsötétebb óráiban. Isten egy kis ablakot nyit számunkra és olyan példát ad, amely általános érvényességgel bír. Látjuk benne az Ő gondviselését, beavatkozását a nehéz időkben, mely végül Jézus Krisztusban ér célt. Egy család jön itt létre nehéz körülmények között. Naomi talál egy rokont, aki elveszi az özvegy Ruthot.

Erről olvasunk a Ruth 4,21-22-ben: Szalmón nemzette Boázt, Boáz (akinek felesége Ruth volt) nemzette Óbédot, (Obed anyja volt Ruth) Óbéd nemzette Isait, Isai pedig nemzette Dávidot. Dávid volt a legnagyobb király, az Isten szíve szerinti férfi, akinek fia volt Jézus Krisztus. Felmerül a kérdés: vajon miért rövidítettem így le az Úr Jézus családfáját, és ugrottam át egyenesen Jézus Krisztushoz? Hol találjuk a választ? A Mt 22,41kk. versekben az Úr Jézus megkérdezi a farizeusokat: „Mi a véleményetek a Krisztusról(Messiásról)? Kinek a fia?” Ezt felelték: „Dávidé.” Így jutunk Dávidtól egyenesen Jézushoz. Az Úr Jézus a 110. zsoltárt idézi, amikor újabb kérdést tett fel nekik: „Hogyan nevezheti akkor Dávid a Szellem által Urának, amikor ezt mondja: 44 Így szól az Úr az én uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet. 45 Ha tehát Dávid Urának szólítja őt, miképpen lehet a Fia?” 46 De senki sem tudott neki felelni egyetlen szót sem, és megkérdezni sem merte őt többé senki attól a naptól fogva. Az Úr Jézus elfogadta a válaszukat. Kinek a fia a Messiás? Dávid fia. Miért tette ezt? Azért, hogy hallgatóival és velünk megértesse, hogy Dávid fia a Messiás, aki reményt hoz a világba. Ő nem egyszerűen egy láncszem, egy tagja a családfának. Ruth könyvének végén láthatjuk, mit tett Isten Naomi, Ruth és Boáz életében a bírák idejében. Látjuk, hogyan készíti elő Isten a világot, hogy abban megdicsőüljön Jézus Krisztus.

Amikor Isten tulajdonságai közül az Ő dicsősége volt a téma, a következő kérdés merült fel: Mi a végső rendeltetése és célja a történelemnek ill. az üdvtörténelemnek? Így is kérdezhetnénk: Mi az én és a te léted rendeltetése és célja? A válasz: hogy Jézus Krisztus megdicsőüljön az életemben és a történelemben! Kol 1,17-ben ez áll: Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. Aztán Fil 2,8-11-ben: 8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, 10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; 11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Ez a mi létünk célja és létjogosultsága, ezért van történelem. Erre utal Ruth könyvének utolsó verse.

Találunk olyan könyveket a piacon, amelyekben meghalt emberek temetésük előtt feléledtek, és beszámoltak arról, amit láttak vagy megéltek a túlvilágon. Én megvetem ezt az irodalmat. Miért? Először azért, mert nem megbízhatóak. Másodszor, amikor Pál apostol visszatért a harmadik mennyben tett „utazásáról”, azt mondta, hogy kimondhatatlan és leírhatatlan az, amit látott, amiről nem lehet beszélni. Az említett könyvek nagy részében az áll, hogy a mennyben nagy csend volt, semmit nem lehetett hallani. – Mi azonban tudjuk, hogy a mennyben énekelni fogunk, mégpedig a bárány énekét (Jel 5,9): új éneket énekeltek ekképpen: „Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjeit, mert megölettél és véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből; Aki a mennyből visszajött és nem hallott semmit, az sohasem volt a mennyben. Miért dicsőítik és imádják a bárány Jézust? Mert megöletett a golgotai kereszten. Amikor Isten Fia meghalt, akkor az Ő kegyelme a legteljesebb formájában mutatkozott meg. Az Ef 1,6 azt tanítja, hogy Isten mindent előre elhatározott a világ teremtése előtt, hogy Fia meghaljon helyettünk, és mi kegyelemből gyermekei lehessünk. (4 Mert őbenne kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben. 5 Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, 6 hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában.)

Ruth könyvének történetével Isten azt akarja közölni velünk, hogy a bíráknak ebben a zavaros idejében, amikor a nagy össze-visszaságban minden balul ütött ki, Ő mindent előkészített arra a nagy eseményre, amely a Golgotán játszódott le.

József története, Eszter története, a fogság története stb.: ezek mind azért írattattak, amiért Ruth könyve. József számára minden elveszettnek tűnt. Eszter számára eljött a zsidók utolsó órája. A Biblia azonban azt mondja nekünk: Gyere, nézd, Isten az ő gondoskodásából adódóan beavatkozik, és véghez viszi szuverén akaratát. Isten láthatatlan karja kinyúl, és a számunka elképzelhetetlen, legiszonyatosabb időkben is szorosan kezében tartja a gyeplőt. Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Róm 8,32) Isten kezét senki nem tudja megkötni, hogy be ne avatkozzon a mai idők és életünk minden helyzetébe.

A Ruth 1,1-5 leírja azt a nyomort, amiben Naomi élt. Helyzete kilátástalansága elképzelhetetlen volt. Ruth könyvét tulajdonképpen Naomi könyvének kellene nevezni, hiszen Naomival kezdődik, és vele fejeződik be. A könyv Naomi nyomorúságával foglalkozik, ahogyan hitét elveszítette és később megtalálta. Isten után Naomi a főszereplő.(1,1) Abban az időben történt, amikor a bírák bíráskodtak, hogy éhínség támadt az országban. Ők tudták, miért támadt éhínség az országban! Ismerték az írásokat. A Lev(3Móz) 26,3-ban ez áll: Ha rendelkezéseim szerint éltek, és parancsaimat megtartjátok, és végrehajtjátok azokat, akkor esőt adok a szokott időben, a föld megadja termését, és a mező fája is megtermi gyümölcsét. József idejében Egyiptomban szintén Istentől volt elrendelve az éhínség. Isten előre küldte Józsefet, hogy gondoskodhasson az éhezőkről. Isten bíró és egyben kegyelmes Isten. Isten nem egy dualista világ része, ahol az Ördög veszedelmet hoz, Ő pedig megment. Ez nem volna biblikus. Minden Istentől jön, minden esemény csak az Ő jóváhagyásával történik.

Ezért elment a júdai Betlehemből egy férfi, hogy jövevényként lakjék Móáb mezején. Vele volt a felesége és két fia. 2 A férfi neve Elimelek volt, a feleségének Naomi, két fiának pedig Mahlón és Kiljón volt a neve. Efrátaiak voltak, a júdai Betlehemből. El is jutottak Móáb mezejére, és ott éltek. Isten megparancsolta Izraelnek, hogy különüljenek el az idegen népektől. Nem etnikai vagy faji okokból, hanem vallási okokból.

3 De meghalt Elimelek, Naomi férje, és ott maradt az asszony a két fiával. 4 Ezek móábi leányokat vettek feleségül. Az egyiknek Orpá volt a neve, a másiknak Ruth. Ott laktak mintegy tíz esztendeig. 5 De meghaltak ők is mind a ketten, Mahlón és Kiljón is, úgyhogy az asszony ott maradt két fia és férje nélkül. Így maradt magára Naomi két pogány menyével egy teljesen idegen országban. Felmerül a kérdés: Isten ítélete volt, hogy mind a három férfi meghalt? Egy zsidó azt mondaná, hogy “Persze, nem lett volna szabad moábita lányokat feleségül venniük”. 10 évi házasság után sem voltak gyerekeik. Ez is átok volt? Nem tudhatjuk, erre nézve nem ad az Írás felvilágosítást. El tudjuk képzelni Naomi helyzetét? Mit gondolhatott? Micsoda átok van rajtam! 6 Ekkor útrakelt a menyeivel, hogy hazatérjen Móáb mezejéről, mert meghallotta Móáb mezején, hogy az ÚR rátekintett népére, és kenyeret adott neki. Vége volt az éhínségnek, megint volt reményük. Így visszatértek a júdeai Betlehembe.

Útközben, – nem tudjuk miért – Naomi rá akarja beszélni menyeit, hogy térjenek vissza. Az 1,8-13 írja le ezt a jelenetet: 8 De ezt mondta Naomi a két menyének: Menjetek, forduljatok vissza, mindegyik az anyja házába! Bánjék veletek az ÚR olyan szeretettel, amilyennel ti bántatok a meghaltakkal és velem! Tudjuk, hogy mindkét asszony 10 évig élt házasságban. De hogy mi történt ez alatt a 12-13 év alatt, nem tudjuk. A történelemírás az egész Bibliában nagyon szelektív. Nincs mindenről ismeretünk. Bizonyára köteteket lehetett volna írni ezekről az évekről. Amikor 3 évig Ludhianaban (Indiában) voltunk, a szüleinknek heti rendszerességgel hazaküldött részletes levelekből 3 vastag dosszié keletkezett. Életünk legjobban dokumentált 3 éve volt ez. János evangéliumának az utolsó verse így szól: De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnák egytől egyig, úgy vélem: maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket (Jn 21,25).

Tegyük fel a kérdést: miért akarja Naomi rábeszélni a menyeit, hogy térjenek vissza?

Három oka lehetett ennek:

A nyomorúság, amelyben Naomi érezte magát. 1,11: De Naomi ezt felelte: Forduljatok vissza leányaim! Miért jönnétek velem? Lehetnek-e még fiak a méhemben, akik férjeitek lennének? Forduljatok vissza, leányaim, menjetek, mert én már öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. Ez jól tükrözi Naomi lelkiállapotát, reménytelenségét és kilátástalan helyzetét. Ő már semmit sem várt az élettől. Férje meghalt, álmai szertefoszlottak, csak azért akart haza menni, hogy otthon halhasson meg. Szabad-e benneteket visszatartani attól, hogy férjhez menjetek? Nem, leányaim! Nagyobb az én keserűségem, mint a tiétek, mert elért engem az ÚR keze (az Úr keze ellenem van)(1,13). Majdnem mint Jóbnál!

Igaz az, amit Naomi itt kifejez? Igaz, ha abból indulunk ki, hogy az éhínséget Isten rendelte el, Ő vette el a férjét és két fiát. Úgy néz ki, Isten ellene fordult. Akkor azonban Isten Jóbnak is ellene fordult és ellened is, amikor szenvedésben vagy? Az utolsó válasz: Ő nem fordult Jób és Naomi ellen, és ellened sem. Lehet bennünk ilyen érzés, de az mégsem igaz. Az első versek igazolják, hogy Naomi sorsa kemény volt. Elhagyottnak és nyomorultnak érezte magát.

A másik ok: A történet leír egy korabeli szokást, amely számunkra idegennek és furcsának tűnik, de amelyet ismernünk kell ahhoz, hogy megértsük a történetet. A zsidó kultúrában, az Ószövetségben szokás volt, hogy ha egy férj meghalt, akkor annak egy testvérének vagy közeli rokonának kellett az özvegyét elvenni, hogy a családot és annak nevét fenntartsák. Furcsa szokás. Ezért mondja Naomi: Nekem nincsenek már fiaim. …én már öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. De ha azt mondanám is, hogy van még reménységem, és ha ma éjjel férjhez mennék is, és fiakat szülnék, 13 várhattok-e rájuk, amíg felnőnek? Ma ez nem lenne probléma. Ma egy tel-avivi házasságközvetítő, egy „Sadchen“, keresne nekik egy jó zsidó férfit Betlehemben még akkor is, ha nem a rokonságból való lenne.

Az eddigiek ismeretében válik világossá, hogy Boáz miért veszi el Ruthot.

Egy parányi remény mutatkozik. Az éhínség megszűnt, a menyek elindultak Naomival. De nem úgy van-e, hogy ha valaki teljesen reményt vesztett és elhagyottnak érzi magát, és az az érzése, hogy Isten ellene fordult, akkor már fel sem ismeri a remény jeleit? Ha a nehézségek 6 hétig, 6 hónapig vagy 6 évig tartanak, akkor az ember megvakul, semmi kilátása nem marad a jövőre nézve, és minden reménye elhal. Naomi nem volt képes meglátni a reménység jeleit. Annak ellenére, hogy az éhínség megszűnt, Ruth vele maradt, és noha Betlehemben volt egy Boáz, mégis reménytelen és kilátástalan volt. Boázról teljesen megfeledkezett, azért mondja, hogy nincs senki a családban, aki feleségül tudná venni Ruthot.

Ezért van szükség közösségre. A reményét vesztett ember érzelmeivel összeroppan a teher alatt. Segítenünk kell egymást. Segítenünk kell egymás pillantását, látását más irányba terelni és bátorítanunk kell a másikat. Ebben a reménytelen, kétségbeesett állapotban valakinek át kell ölelni a másikat, és azt kell mondania: Én veled vagyok, van reménység akkor is, ha te ezt nem látod.

Harmadszor: a 8-13. versek Ruth hűségét írják le. Talán ezért kapta a könyv Ruthról a nevét. A könyv legismertebb versei: 16 De Ruth azt felelte: Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. 17 Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled! Ezek a szavak számomra csodálatosak, szinte megtelik a szemem könnyel, amikor olvasom. Miért?

Először is, mert Ruthnak el kellett hagynia a családját, rokonságát, gyökereit, nyelvét és kultúráját.

Másodszor, bele kellett törődnie, hogy élete végéig gyermektelen özvegy marad. Ez az akkori kultúrában, ahol nem volt életbiztosítás, nyugdíj vagy táppénz, nagyon kemény elhatározás lehetett. Naomi közölte vele, hogy nincs a családban egy férfi, aki el tudná őt venni. Egy olyan országba érkezett, amelynek nyelvét és szokásait nem ismerte. Ott akart meghalni. Kész volt még Naomi halála után egyedül, özvegyként élni és idegen földben eltemettetni.

Azt is mondta: Néped az én népem, és Istened az én Istenem. Nem érdekes a sorrend? Először a nép, aztán Isten. Így volt ez az Ószövetség idejében. Csak Izraelnek volt igaz Istene, Jahve, és ha valaki ezt az Istent akarta imádni, akkor zsidónak kellett lennie. (Naamán is példa erre!)

Másrészt, Ruth zsidó család kötelékében élt legalább 10 évig, mielőtt férje meghalt. Ha ez nem így lett volna, akkor nem lenne magyarázat arra, hogy ilyen erősen kötődött anyósához, Naomihoz. Ez alatt az idő alatt szerette meg Izrael Istenét. Naomi pesszimizmusa és kilátástalan helyzetének ellenére nála akart maradni.

Gondolom, ezen a ponton képet kapunk a Biblia szerinti ideális asszonyról. (Később mutatkozik be Boáz mint az ideális férfi.) Rendíthetetlen bizalma van Izrael Istenében minden jelenlegi nehézség és kudarc ellenére. Ha a Péld 31,25-t olvasom, akkor mindig a feleségemre kell gondolnom. Erő és méltóság árad róla, és nevetve néz a holnap elé. Mit jelent ez? Amikor Péter arról az asszonyról ír, aki hitetlen férjét akarja az Úr számára megnyerni az 1Pét 3,1-6-ban, akkor azt olvassuk: …ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának nevezte őt. Az ő leányai lesztek, ha jót tesztek, és ha (nem féltek semmiféle fenyegetéstől) nem hoz semmi zavarba. A Példabeszédekben az asszony nevetve néz a holnap elé, Péter apostol asszonya rendíthetetlen. – Ruth kézen fogja kétségbeesett anyósát és azt mondja: Én veled megyek. (Feleségem számtalanszor segített szemeimet az Úrra vetni, “nevetve nézett a holnap elé”, és nem hagyta magát befolyásolni, zavarba hozni.)

Így indulnak el Betlehembe, ahol találkoznak a város lakóival. 19 Így mentek együtt ketten, amíg Betlehembe nem értek. Amikor Betlehembe értek, az egész város megmozdult miattuk, és azt kérdezték: Nem Naomi ez? Több mint 10 évig nem látták őt! 20 Ő azt mondta nekik: Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának, mert nagyon megkeserített engem a Mindenható. 21 Egész családommal mentem el, és kifosztottan hozott vissza az ÚR. Miért hívnátok engem Naominak, hiszen megalázott engem az ÚR, és bajba döntött a Mindenható. 

Végezetül: Mi Naomi teológiája? Nem tudja körülményeit értelmezni. Ha azonban Istent megérti, akkor minden megváltozik.

Ő egy pillanatra se kételkedett Isten létében.

Isten szuverén, és ha az életben valami nehéz helyzet áll elő, akkor az Istentől van, hiszen ha nem így lenne, akkor Isten nem lenne szuverén. Naomi úgy beszél, mint Jób.

Isten hozta őt ilyen szorult helyzetbe. Én sohasem mondanám, hogy Isten valami gonoszat tesz, vagy hogy Istenben gonoszság van. De merem mondani, hogy Isten megengedi a gonoszságot, mint a bűn következményét. Így lehet szorult helyzetbe kerülni és szenvedni.

Istenben nincs bűn, Ő szent, benne nincs a sötétségnek egy árnyalata sem. Isten megengedte, hogy az elképzelhető legszörnyűbb bűn bekövetkezzen Fia meggyilkolásában. Apcsel 4,27-28: Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével, hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék. Isten így tervezte, így rendelte el és vigyázott arra, hogy a legnagyobb bűn megtörténjen a világon.

Ha a golgotai kereszt, a világmindenség legnagyobb bűne el volt tervezve és rendelve, akkor Naominak igaza volt! Isten hozta őt ebbe a szorult, kilátástalan helyzetbe. De később fel fog nyílni a szeme. Naominak tudnia kellett volna, hogy az ő Istene engedte meg, hogy Józsefet eladják rabszolgának, és hogy évekig börtönben legyen, de mégis megtartotta hitét. A szenvedés után ő lett a fáraó után az első ember Egyiptomban, megmentette a népet az éhhaláltól és megőrizte azt a vonalat, amely a Messiáshoz vezetett. Ruth a Messiás családfájába került, és ez kellett volna, hogy Naomi reménye legyen.

Az Úr Jézus összes elődje, akik nem tartoztak Izraelhez de Izraeliták lettek, utal arra, hogy Istennek volt egy terve a nem zsidó népek számára is. Ezért létezik a gyülekezet, Krisztus menyasszonya, minden népből, törzsből és bőrszínből. Ezt persze Naomi nem tudta elképzelni.

Mit üzen nekünk Ruth könyve? Isten a történelem legsötétebb óráiban is ébren van és belenyúl a történelembe gyermekei javára. A könyv végső célja és értelme az, hogy Isten gyermekeinek öröme abba torkollik, hogy látni fogjuk Jézust színről színre, mint Isten túláradó kegyelmének és dicsőségének kifejezését. Látni fogjuk a Messiást, aki Dávidtól származik, aki Isaitól származik, aki Obedtől származik, aki egy moabita nőtől származik, akinek a neve Ruth.

Leave a comment