bibliatanitas.org

17. Dániel 9,24-27. A hetven hét próféciája (2.)

Lapozzunk megint a Biblia egyik legfontosabb próféciájához Dán. 9,24-27. Don Campbell írtegy könyvet a Dániel könyvéről és ebben említ egy diákot, aki már tanulmányai alatt gyülekezeti szolgálatot látott el. Azt mondta, ő sose prédikál próféciákról, mert „a próféciák elterelik a figyelmünket a jelenről”. Egy tanára, aki ezt a megjegyzését meghallotta, erre azt válaszolta: „A Szentírás számtalan elterelő gondolatot tartalmaz”. A Biblia minden könyve prófétai irodalomnak számított egy bizonyos időpontban, és ha az ó- és újtestamentum részeit, az eszkatológiai leveleket, a Jelenések […]

18. Dániel 9,24-27. A hetven hét próféciája (3.)

Ha a Dániel könyvének 9. fejezetét tanulmányozzuk, – nemcsak a próféciát, hanem az azt megelőző imádságot is – és meggondoljuk, hogy Dániel rendkívül elfoglalt államférfi létére minden nap szakított időt az imádságra, akkor ez Dániel nagyságáról tanúskodik. Mint államférfi érdeklődött a prófécia iránt és ez figyelemre méltó. Különbséget kell azonban tenni prófécia és spekuláció között. A próféták és az apostolok nem spekuláltak, de komolyan vették a próféciát. Ha meg lehetett volna kérdezni Dánielt, miért imádkozik a fogságból való szabadulásért, válasza […]

19. A király eljön! A szövetségek kiteljesedése (Jel. 19,11-16.)

Üdvtörténeti tanulmányaink sorozatában most a második advent lesz a téma. Igeszakaszunk a Jel. 19,11-16. Ilyen témák tanulmányozásánál nehéz kiválasztani a bázisszöveget. Sok hely van az ó- és az újtestamentumban, mely a második adventtal foglalkozik. Az ige, amely mellett döntöttünk, a legfontosabb, mert egyike az utolsó igéknek, melyeknek ez a tárgya. „És láttam a megnyílt eget: íme egy fehér ló, és aki rajta ül, annak neve Hű és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol, szeme tűz lángja, és fején sok korona […]

20. Az ezeréves királyság (Jel. 20,4-6.)

E sorozat az ezeréves királysággal ér véget. Lehetne még egy lépéssel továbbmenni, de célszerű a sorozatot itt lezárni. A Jel. 20,4-6. egyike azoknak a nagy szakaszoknak, melyek a királyságról szólnak. Arról olvashatunk itt, hogy János apostol látomások sorozatát látta. „És láttam trónokat: helyet foglaltak rajtuk, és ítélő hatalmat kaptak azoknak a lelkei, akiknek fejüket vették a Jézusról való bizonyságtételért és az Isten igéjéért; akik nem imádták a fenevadat, sem az õ képmását, és nem vették fel az õ bélyegét a homlokukra […]

1. A szövetségi teológia története 1.

Témánk Isten célja és terve a történelem folyamán, ezért elemző és kritikus szemmel kell foglalkoznunk a szövetségi és a korszakos nézettel. Vannak olyanok, akik ezt a két szemléletet összhangba akarják hozni. Ezekre is figyelmet kell szentelnünk. A sorozat második részében a Szentírás azon helyeit vesszük sorra, melyek a különböző bibliai szövetségekre utalnak.Ha a Bibliával vagy a teológiával foglalkozunk, akkor történelmi összefüggéseikben kell látni az eseményeket. Ez sokak számara unalmasnak tűnhet, de mégis igen fontos! Sok félreértés mögött az rejlik, hogy […]

2. A szövetségi teológia története 2.

Isten üdvtervét tanulmányozzuk, ahogyan az a korszakokon keresztül kibontakozik. Tanulmányunk hátterében az a két „látás” áll, mely a szisztematikus (rendszeres) teológia alapját képezi. Az egyik az ún. „szövetségi teológia”, a másik a „diszpenzacionális (korszakos) teológia”. Később, ha továbbjutunk tanulmányunkban, megkísérelhetünk egy köztes nézetet is kialakítani. Persze csak evangéliumi keresztyén teológiával foglalkozunk, nem liberális, szabadelvű teológiával.Említettem az előzőekben, és ezt szeretném fontosságánál fogva megismételni, hogy nem vagyunk képesek bármit is megérteni Isten üdvtervéből ezen két különböző nézet segítségével, ha nem ismerjük […]

3. A korszakos vagy diszpenzációs teológia története 1.

Nem lehetséges egy kb. 150 éves irányzat történetét egy előadásban összefoglalni. Csak az egyes kiemelkedő pontokat szeretném kiragadni.Hadd kezdjem egy rövid bevezetéssel. Eddig a „szövetségi teológiáról” beszéltünk, amit mások „református teológiának” is neveznek. (Aki nem szereti a teológia szót, helyettesítse be mindenütt a „látás” vagy „nézet” szóval.) Kb. 150 évvel ezelőtt a „szövetségi teológia” egy kihívással találta magát szemben eszkatológiai és az eklézsiára vonatkozó nézeteit illetően. A kihívás az írországi Dublinból eredt, ahol bizonyos csoportok különböző helyeken jöttek össze. Az […]

4. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 2.

A korszakok A téma a diszpenzációs teológia rendszere vagy struktúrája, avagy a korszakok. Ez most csak egy áttekintés lesz a korszakokat illetően. Ezen kívül később a diszpenzacionalista teológia egyes jellegzetességeire külön vissza fogunk térni, pl. a diszpenzacionalizmus hermeneutikájára, valamint a hermeneutika, ill. bibliamagyarázat törvényeire általában. Foglalkozni fogunk továbbá Izrael és a gyülekezet viszonyával, majd a törvény és a kegyelem témájával külön, és bizonyos kérdésekkel, melyek a diszpenzacionalista és a szövetségi teológiával kapcsolatban felmerülnek.Kezdjük a korszakokkal. Talán hallottátok már, hogy az […]

5. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 2.

Jellegzetességei: Hermeneutikája 1. A „hermeneutika” az írásértelmezés tudománya. Ezt a címet is adhatnánk: Az értelmezés alapelvei. A „hermenao” görögül annyit jelent: fordítani vagy értelmezni. A hermeneutika minden írástanulmányozásnál nagy fontossággal bír. Miért? Mert ettől függ, hogyan férkőzünk hozzá egy bizonyos témához. Attól függ, hogy milyen előfeltételekkel és előítéletekkel foglalkozom egy témával. Ami a Szentírást illeti, sok teológus a bibliatanulmányozás legfontosabb, központi tudományának tekinti. Sok minden azon múlik, hogy hogyan ütjük fel a Bibliánkat! Ez nem egy régi probléma, nem is […]

6. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 3.

Jellegzetességei: Hermeneutikája 2. Szeretném röviden megismételni, amit előzőleg mondtunk a hermeneutikára nézve. Sok vita folyik keresztyén körökben a hermeneutikát illetően. A hermeneutika a Biblia értelmezésére vonatkozó terminus technicus (szakkifejezés). Az értelmezés tudománya = hermeneutika. Azért fontos, mert csak bizonyos hermeneutikai szabályok betartása által tudjuk a Bibliát helyesen értelmezni és megérteni. Ha a Bibliát olvassuk, akkor bizonyos szabályokat követünk, akár tudatosan, akár tudtunkon kívül. Mindenkinek van teológiája, akármilyen egyszerű ember is legyen valaki. Mindenki filozófus, mert mindenkinek van filozófiája. Vannak rossz […]