11. Gyermekeim, maradjatok meg a kegyelemben. Gal 4,8-20

Bóra Katalin, Luther felesége, Pál apostolnak a galatákhoz írt levelét „a hitből való megigazulás levelének” nevezte. A levélből megtanulhatjuk, hogy Istenünk nem egy haragos Isten, aki arra vár, hogy villámlások között ítélettel sújtsa az embereket, hanem Jézus Krisztus váltságműve által felajánlja azok számára a megigazulást, akik Ő általa közelednek hozzá. Ahogyan Luther maga felismerte, hogy a Paradicsom kapuja nyitva áll számára, és bocsánatot és befogadást talált Istennél, úgy ez minden ember számára lehetséges. Nem emberi akarat és cselekedetek által, hanem egyedül Isten kegyelméből. Ez a Galata levél központi üzenete.A levél három részre oszlik:

  1. Az első két fejezetben Pál apostol védi küldetését és apostoli elhívását, mert hitelt akar adni üzenetének. Ez az apostol személyét érinti.
  1. A harmadik és negyedik fejezetben a hitből való megigazulás tanítását bontja ki. Ez teológiai fejtegetés.
  1. Az utolsó két fejezetben az apostol tanításának erkölcsi, etikai következményeivel foglalkozik.

Érdekes módon, ebben az utolsó két fejezetben Pál rámutat arra, hogy a hívő ember Krisztus váltságműve által a Szentszellem vezetése alatt áll. Más szóval, a Szentszellem foglalta el a törvény helyét a hívő ember életének vezetésében. 

Azok a versek, amelyekkel most foglalkozni fogunk, bizonyos értelemben egyedülállóak. Szavaiból azt lehet kivenni, hogy az apostol a galaták felé történő lelkigondozói szolgálatot tekintette saját elhivatásának. Sürgető, kérlelő szavaiból a galaták szellemi életéért való féltő szeretet érezhető ki. 

Elvárható, hogy Pál a korinthusiakhoz, a rómaiakhoz és a galatákhoz a tanításra nézve erősebb, keményebb fogalmazást használ.Ezekben a versekben azonban azt a szándékát hangsúlyozza ki, hogy a galaták kiszabaduljanak a judaisták karmaiból. Nem szeretné, ha a hívők azon eretnekek foglyaivá válnának, akik közéjük befurakodtak. Nem szeretné, ha áldozatul esnének ezen emberek hamisságának. Majdnem mindig igaz, hogy azok, akik hamis tanítást hirdetnek Jézus Krisztus nevében, azok szívükben nem becsületesek. Pál, aki szereti testvéreit, igazságban szereti őket! A Biblia óriási hangsúlyt helyez a szeretetre. De az emberek szeretik a bibliai szeretetet egy szentimentális érzésre redukálni. Az a szeretet, amiről a Biblia beszél, mindig igazságban való szeretet! 

Az igazság nélküli szeretet nem szeretet! Pál itt éles szavakat és kifejezéseket használ, de ezt igaz bibliai szeretetből mondja. Most pedig az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.” (Péld 27,6). Pál mint őszinte jó barát, fájdalmat okoz, sérelmet okoz a galatáknak, mert gondot okoz neki, hogy ők eltávolodnak attól az igazságtól, melyet nekik hirdetett. 

A 8-11. versekben olvashatók azok a körülmények, amelyek Pál ilyen szavaihoz vezettek. Röviden összefoglalva azt üzeni nekik, hogy kibuktak a kegyelem egyeteméből és visszakerültek a törvény óvodájába. (8.v.)Amikor pedig még nem ismertétek az Istent, olyan isteneknek szolgáltatok, amelyek lényegüket tekintve nem azok. Itt azon tudatlanságukra utal, mely a múltban jellemezte őket. Tudjuk, hogy ha az apostol szellemi tudatlanságról beszél, akkor ő a bűn gondolkozásunkra történő kihatásáról beszél. (A bűn noetikus hatása.) A bűn nemcsak akaratunkra és érzelmeinkre hatott ki, hanem az értelmünkre is. Ezt az apostol az Ef 4:17-18-ban így fejezi ki: Mondom tehát, és tanúsítom az Úr nevében, hogy többé nem élhettek úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint. 18 Az ő elméjükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük! Erről beszél itt Pál, amikor azt mondja Amikor pedig még nem ismertétek az Istent, (8.v.) Amikor Pál azt írja, hogy „nem ismertétek Istent”, akkor nem azt mondja, hogy a galaták nem tudták, hogy létezik egy Isten, hanem nem ismerték azt az Istent, aki magát az ige szavaiban kijelentette. Az „Isten” szónak nincsen névelője, tehát nem a lény azonosságáról, identitásáról van szó, hanem inkább arról a jellegzetességéről, amit nem ismertek. Ők nem ismerték az Istent, aki valóban Isten. Mi az újtestamentum kijelentéséből tudjuk, hogy ki Isten. Tudjuk, hogy Istenünk egy Szentháromság. Ezt tudnunk kell. Mi nem egy olyan Istent imádunk, mint a muzulmánok, vagy a hinduk, vagy az unitáriusok vagy olyan Istent, mint amit a keresztyén világ általában imád, akik tagadják a Szentháromságot, az Atyát, a Fiút és a Szentszellemet. Az igaz Isten három személyben létezik, Atya, Fiú és Szellem. A galaták ismerték Istent, beszéltek Istenről, vallásosak voltak, sok istenük volt, amelyek nem voltak istenek. Istentelen istenek szolgái voltak. (9.v.) Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és szegény elemekhez, és hogyan akartok újból szolgájukká lenni? Hogyan térhettek vissza a haszontalan, hatástalan, értelmetlen törvényeskedéshez az Isten kegyelmének erejéből és gazdagságából, amely Jézus Krisztusban lett kinyilatkoztatva? 

Érdekes az a mód, ahogyan az ő istenismeretükről beszél! „Miután megismertétek Istent, …” – és itt utal egy mellékmondatban arra, hogy ez nem is tőlük van. „hanem sokkal inkább, ahogy Isten ismert meg titeket”. Tehát nem is az a fontos, hogy mi megismertük Istent, hanem az, hogy Isten olyan helyzetbe hozott, hogy kegyelem által Istent megismerhettük. 

Álljunk meg itt egy percig. Mit is jelent az, hogy „Isten ismer minket”? 

Első sorban érdekes, hogy az a szó, amit Pál a 9. versben használ, különbözik attól, amit a 8.versben használt. A 8. versben, amikor Isten ismeretéről beszél, akkor gondolkodó, megfontoló, reflektáló értelemben beszél egy ismeretről. A 9. versben, amikor azt mondja „Isten ismert meg titeket”, akkor itt egy tapasztalaton alapuló, megtapasztalt ismeretről van szó. Ők tapasztalaton keresztül jutottak Isten ismeretének birtokába. Kérdés viszont, hogy amikor azt mondja, Isten ismert meg titeket akkor mit ért ő ezalatt? Isten persze ismer mindenkit! Milyen értelemben ismerte meg őket Isten? A megmentés és üdvösség értelmében. Isten ismerte őket születésük előtt. De amikor azt mondja Most azonban, miután – akkor olyan különös értelemben érti, ahogy Isten minket kiválasztott és a magáévá tett. Mit mond az Írás evvel kapcsolatban: Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentuma, melynek pecsétje ez: Ismeri az Úr az övéit;(2.Tim 2,19). Mit mondott az Úr a Ján 10:27-ben? Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Vagy amikor Ábrahám esedezik az Úr előtt. Az ÚR ezt mondta: Eltitkoljam-e Ábrahám elől, amit tenni akarok? és utal az Ábrahámmal kötött szövetségre: mert ismerem őt, mert őt választottam ki. Amikor „ismeretről” vagy megismerésről van szó, akkor egy olyan közeli viszonyról esik szó, amit az ótestamentum a nemi közösülésre használ. Itt a legintimebb viszonyról, ismeretről van szó. Amikor a Biblia azt mondja, hogy Isten ismer minket, akkor ez nem azt jelenti csupán, hogy Isten tud rólunk, hanem azt jelenti, hogy intim viszonyba lépett velünk az isteni kiválasztás által. 

A mondat passzív formája azt fejezi ki, hogy ez az isteni megismerés nem az ő érdemük, hanem Istentől van. Ebben a mondatban, – ha felfogjuk a mondat teljes jelentőségét – benne van Isten kegyelmének munkája, teljes ereje. Gyakran, amikor azt mondjuk, hogy „megismerhettem Istent”, akkor inkább azt kellene mondani, „amikor Isten megismert engem”. – Emlékeztet ez egy kisfiú történetére, akit egyszer egy gyermek evangélista megkérdezett: „Megtaláltad Jézust?” Amire a kisfiú így válaszolt: ”Nem tudtam, hogy ő elveszett, de én el voltam veszve és ő megtalált engem”. 

… hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és szegény elemekhez, és hogyan akartok újból szolgájukká lenni? (9/b) Jó lenne ennek a versnek minden szavát elemezni ha lenne rá időnk. Nem véletlenül választotta Pál ezeket a szavakat. Milyen értelemben „erőtlen”? Pál azt mondja ezzel, hogy az a törvény, amit a judaizálók hirdetnek, nem képes őket megmenteni. Mit jelent az, hogy „szegény”? A törvény nem hagy ránk örökséget! Előzőleg, a Gal 3:29-ben ezt mondta: Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök. A Gal 4:7-ben azt írta: Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is. Lehetetlen, hogy ha megismerték Isten kegyelmét, és most elfordulnak attól a kegyelemtől, amely megmentette őket és azokban a törvényeskedő cselekedeteikben reménykednek, mely nem képes se megmenteni, sem egy örökséget rájuk hagyni. Ez egy törvényeskedő „üdvterv” lenne, amely többet követel az embertől, mint az egyszerű hitet! Nincs más magyarázat a hit egyszerűségétől való elfordulásra, mint az emberi szív bűnös volta. 

Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és szegény elemekhez, és hogyan akartok újból szolgájukká lenni? 10 Aggódva figyeltek a napokra, hónapokra, az évszakokra és az esztendőkre. A judaizálók azt mondták, hogy Pál ugyan azt hirdette, hogy egyedül hit által üdvözül az ember, mi evvel nem értünk egyet. A hiten kívül kell a körülmetélés és a törvény betartása is. Persze ez a galatákat elrettentené, ezért mielőtt a tárgyra térünk, beszéljünk a szombatról, az újholdról, a páska ünnepéről meg a többi zsidó ünnepnapról. Be kell tartanotok az ünnepnapokat, a szombatot, stb. Ha aztán ezt a horgot lenyelik, majd akkor jövünk a körülmetéléssel. 

Fel kell vetni a kérdést: Be kell tartanunk a szombatot? Sok keresztyén pl. az adventisták tartják a szombatot. Az Úr Jézus feltámadása után az apostolok mindig a hét első napján jöttek össze. Ez a vasárnap volt. Ezen a napon jelent meg először az Úr az ő összejövetelükön. A Ján 20-ban olvasunk erről. A keresztyén gyülekezet nem szombaton, hanem a 8. napon jött össze először. 

Egy másik kérdést is szeretnék feltenni: A zsidók nemcsak hetente ünnepelték a szombatot, hanem minden 7. év egy szombat-év volt, amikor a földnek nyugodnia kellett és nem volt vetés és aratás. Ha valaki mindenképen meg akarja tartani a szombatot, akkor köteles a szombat-évet is betartani. Ez is a mózesi törvényhez tartozott. – Hiszem, hogy a gyülekezet nem a szombatot tartja, hanem vasárnap gyülekezik össze imádatra és az ige körül. 

Most egy óvással folytatja: 11. Attól féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam értetek. 12 Testvéreim, kérlek titeket: legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg. Mit ért ő ez alatt? Ők, pogány keresztyének, nem voltak a törvény alatt, épp úgy, mint Pál, aki a törvény alatt született, de most nincs többé a törvény alatt! Nem bántottatok meg azzal, amit tettetek, de kérlek titeket, kerüljétek a törvény rendszerét. Legyetek olyanok, mint én lettem, mert olyan lettem, mint ti vagytok. 

Aztán emlékezteti őket a múltjukra, azokra a körülményekre, amikor ő, Pál, először hirdette nekik az igét. Gal 4,13 Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot. Hogy ez alatt Pál mit értett arról sok vita folyt. Sokan gondolják, hogy Pál maláriát kapott, mert előzőleg Délpamfília mocsaras vidékén kellet átutaznia. Mások epilepsziára gondoltak, mert Pál említi a 14.v.-ben, és ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. – A teológusok nagy része Pál egy szembetegségére gondol, mert a 15.versben azt említi, ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok, és nekem adtátok volna. Később a Gal 6:11-ben azt írja: Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel, ami utalhat arra, hogy valami szembetegség gyötörte Pált. Tudjuk azt is, hogy amikor Anániás, a főpap megparancsolta, hogy üssék szájon Pált és Pál erre egy átkot mondott ki, utána azt mondta: Nem tudtam, atyámfiai, hogy főpap. (ApCsel 23,5) Lehetséges, hogy nem ismerte fel szembetegsége miatt a főpapot. 

Betegségére nézve azt mondja, ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát… és aztán a 15.versben: Hova lett a ti boldogságotok? – Ez egy nagyon fontos vers és jól oda kell figyelnünk, hogy mit is akar Pál ezzel mondani? Pál megkérdezi: Hová lett a ti korábbi boldog állapototok? Nézzük ezt meg közelebbről. Mi okozta korábbi boldog állapotukat? Korábbi boldogságuk oka az volt, hogy elfogadták Isten kegyelmének tanítását Krisztusban. Időközben eltűnt a boldogság. Miért? A válasz egyszerű: A törvényeskedés miatt. Ennek a hamis tanításnak lettek az áldozatai. Nincs megigazulás kegyelemből, hit által, Jézus Krisztusban, hanem hozzá kell még tenni ezt meg azt. Mai nyelvben: Hozzá kell adni a keresztséget, az úrvacsorát, a hajviseletet, az előírásokat a vasárnapi és a gyülekezeti ruhaviseletet, stb. A törvényeskedés mindig megöli az Úrban való örömöt. A törvényeskedés egy bibliaellenes tanítás és magatartás. Büszkeséghez vezet, arrogánssá tesz, hiszen abban a hitben élünk, hogy magatartásunk miatt, azzal, amit mi teszünk, megállhatunk az Úr előtt. Jobbak vagyunk azoknál, akik nem olyanok, mint mi. A törvényeskedés legszörnyűbb következménye az, hogy a keresztet feleslegessé teszi, vagy legalább is lekicsinyíti. Ha megigazulhatunk Isten előtt azzal, amit cselekszünk, akkor nincs szükség a keresztre. Ezért megszűnik az öröm, és örömtelenek leszünk. Sohse fogsz egy boldog, sugárzó törvényes keresztyénnel találkozni! Hány gyülekezetben, ha a presbiterek arcába nézel, kemény, szigorú, gyakran jeges pillantással találkozhatsz. A büszkeség és arrogancia az oka annak is, hogy maguk sem érik el a mércét, melyet maguknak kitűztek. 

Szomorú, hogy a törvényeskedés megrontja az Úr örömét. Mit jelent ez? Általános értelemben annyit, hogy egy helyes tanítás, örömet és boldogságot fog hozni az Úrban. A hamis tanítás azt eredményezi, hogy az öröm és boldogság érzése eltűnik. Ezért fontos, hogy helyes legyen a tanítás. Ha a gondolkozásunk helyes, akkor a hívő élet gyakorlatilag örömteli élet az Úrban. 

Különböző ördögi tanítások vannak. A legrosszabb az, mely tagadja az üdvösség tanát. Sok tanításban nehéz az igazságot a hazugságtól megkülönböztetni, elmosódó körvonalak, szürke területek uralkodnak. Sokszor az igazságok összezavarodnak. Vannak hívő gyülekezetek, ahol a megszentelődést jó cselekedetek által érik el. Sok keresztyén hisz a cselekedetek által való megszentelődésben. Ha egy ilyen mókuskerékbe, egy ilyen sziszifuszi munkába belekerülünk, akkor nem lesz meg az örömünk az Úrban. 

Ma sokat beszélnek a depresszióról. A depressziónak sok oka lehet, a gyökere azonban mindig a hitetlenség. Gyakran egy hamis tanítás a depresszió oka. Hová lett a ti korábbi boldog állapototok? Eltűnt a hamis tanítás miatt

Sok keresztyént lehetne „teniszlabda keresztyénnek” is nevezni. Föl le pattognak egész idő alatt a szellemiségek különböző receptjei szerinti magatartások betartása, utánzása által. Az egy keresztyéntől elvárható „halleluja” kiáltások, kéztartás, arckifejezés „előírása” által. 

Aztán létezik a szellemiség elérése a tabuk által. Mit szabad és mit nem szabad tenni, sok mindent, amire nézve nincs előírás vagy utalás a Bibliában. 

Sok zavaros tanítással találkozunk sok, sok gyülekezetben, melyek megkeverik a hívőket és összezavarják az igazságot. A Biblia azt tanítja, hogy megigazulás csak kegyelemből van, hit által és megszentelődés is csak kegyelemből van, hit által, a Szentszellem munkája által, a hívő emberek szívében. Akinek a szívében az Isten igéje helyesen van beplántálva, az boldog keresztyén lesz az Úrban. Az ilyen ember az Úr Jézus igéjében nyugszik, abba veti bizalmát. 

Az apostol a rész befejezéseként arról beszél, ami az ő kérésének, intésének az oka. 4,16: Most pedig az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? Az apostoli teljhatalom nem szűnik meg azzal, hogy népszerűtlen dolgokat tanít. Isten igéjében ne toljunk félre dolgokat azért, mert valamit nem kedvelünk. Korábban a Példabeszédekből idéztem: „Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja.” Jobb egy barát direkt beszéde, mely szent meggyőződéshez vezet, mint egy hamis, mézes mázos fecsegés, mely mindent helyben hagy. Most pedig az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? 17 Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek, hanem el akarnak titeket tőlem szakítani, hogy aztán értük buzgólkodjatok. Ők magukhoz akarnak titeket kötni! Minden szektára az jellemző, hogy egyedül az ő tanításuk az igaz, és a másik jellegzetességük a szektáknak az, hogy emberekhez kötik a hívőket. A „guru” tanítását el kell fogadni, vagy kirúgnak. Tipikus jelenség, hogy egy szektariánus más gyülekezetek hívőit saját magához akarja vonni és kötni. Saját körében rendszerint nincs megtérés, de más hívőket elcsábít.– Pál azt mondja, el akarnak vonni az apostoli igazságtól, amit nektek hirdettem. 

Végül egy nagyon erős szó: Helyes az, ha valaki mindenkor a jóért buzgólkodik, és nem csak akkor, amikor ott vagyok közöttetek, 19 gyermekeim, akiket újra meg újra fájdalmak között szülök meg, amíg kiformálódik bennetek a Krisztus. Pál anyai szíve! Így is lehetne mondani: Gyermekeim, akiket újra meg újra fájdalmak között szülök meg, amíg a Krisztus alakja kiformálódik bennetek. Ami elkezdődött, amikor terhesek voltak az Úrral, most szeretné, ha a tökéletességig kifejlődne az, ami elkezdődött a Krisztusban való egységben és közösségben. Pál itt a pásztoroló anya. 

Az apostol nem akarja a maga személyét másokba kopírozni, magát másokba beépíteni! Manapság ez persze keresztyének között nagyon divatos, amikor tanítványságról beszélnek. Keresnek egy mintát, egy személyt, akire támaszkodhatnak. Kálvin azt mondta 400 évvel ezelőtt: „Ha egy lelkipásztor és igehirdető jót akar tenni, akkor Krisztust igyekezzen hallgatóságában kiformálni és ne a maga képmását ”. Az igazi pásztor nem magát akarja viszontlátni a nyájban, hanem Krisztust akarja beplántálni a szívekbe. Ne a technika, a stílus álljon a középpontban, hanem a krisztusi lelkület. A kérdés mindig az: Mit mond az Írás?! Az apostoli üzenet a sarokkő és erre kell építeni. Ezt kell mindannyiunknak megragadni. Az üzenet tartalma, igazsága fog életeket megváltoztatni. 

Leave a comment