Szeretnék újból egy rövid bevezetést tartani. Az Ézs 28. próféciáját a 29. fejezet próféciája követi, azonban majdnem 20 évvel később, kb. Krisztus előtt 703-ban. A két esemény közötti időszakban sok minden történt Judában. Egy valami azonban érvényes Judára is, a mi városunkra és a mi országunkra nézve is, most 2007-ben is: Az evangélium, a jó hír bolondság a természeti ember számára. Ez áll az Ézs 29,9-ben: „Ámuljatok és bámuljatok, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek, de ne bortól tántorogjatok, de ne az italtól!” A próféta itt azt írja le, ahogy az emberek Isten üzenetére reagáltak. A természeti ember ellenséges Istennel szemben. Ez Ézsaiás idejében is így volt, és ma is így van. A keresztről szóló beszéd minden korban bolondság azoknak, akik elvesznek. Az emberi szív ellenáll Istennek. Ha valaki azt mondja az embereknek, hogy hinniük kell egy Megváltóban, aki meghalt értük, hogy megállhassanak Isten előtt, akkor megsértődnek, mert mindez sérti büszkeségüket és önigazságukat. – A 29. fejezet ezt világosan kimondja.A politikai helyzet Krisztus előtt 703-ban valahogy így nézett ki: A nagy világhatalom, amelynek Izraellel és Judával terve volt, Asszíria volt. Ekkor Szanhérib volt Asszíria királya, miután Sargant, az elődjét meggyilkolták. Az ország fellázadt Szanhérib ellen. Ő egy hatalmas férfi volt, aki az országot újra keményen kézben akarta tartani. Ezért először Babilon ellen, az alattvalója ellen vonult fel, és néhány évig ostromolta. Azután pedig riválisát, Egyiptomot támadta meg.
Judában sok minden változott az utolsó prófécia óta. Most Ezékiás volt a trónon, aki Áházt követte. Ezékiás volt Juda egyik legnagyobb királya. Maga a Biblia állítja, hogy se előtte, se utána nem volt olyan nagy király, mint ő. Gondoltuk volna ezt? Először talán Dávid, vagy Salamon jutna eszünkbe, a Biblia azonban Ezékiást nevezi a legnagyobbnak. Erről a 2Kir 18,5-ben olvasunk: „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá hasonló senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána.” Salamon nagyobb volt bölcsesség tekintetében Ezékiásnál, Dávid nagyobb volt jellemének mélységében. Azonban senki sem bízott annyira Istenben, és senki sem volt annyira hűséges hozzá, mint Ezékiás. Bár uralkodásának végén meggyengült, és gyakran elbukott, a szívét azonban mindig Istenre irányította. Nagy király volt. Ezékiást azonban befolyásolta egy egyiptomi lobbi. Ezek féltek Asszíriától és szövetséget akartak kötni Egyiptommal. Nyomást gyakoroltak Ezékiásra. Ezékiás egy darabig hajlott rá, hogy engedjen a nyomásnak, azonban Ézsaiás prédikációja által hűséges maradt Istenhez, és a legnagyobb győzelmet aratta Asszíria felett. Ézsaiás hirdette Isten üzenetét a politikusok hitetlen világában, és bár sikerrel is járt, azonban a nép többségét nem sikerült megnyernie.
Olvasunk a „Jaj”-okról, amelyeket a próféta a nemzetek ellen mondott. A 28. fejezetben nemcsak Samária, hanem Juda ellen is olvashattunk egy „jaj”-t. A 29. fejezet egy Ariel, vagyis egy Jeruzsálem elleni próféciával kezdődik.
Ezekben a „jaj”-okban Ézsaiás egy szellemi igazságot akar érthetővé tenni: Ha valaki a emberek hatalmára vagy erejére hagyatkozik, akkor el fog bukni. Amikor Juda lovakban és harci kocsikban bízott, kudarcot vallott. Ez egy nehéz lecke, amelyet nehéz megtanulni.
Sok olyan ember van, aki megértette, hogy Jézus Krisztus a Megváltó, rábízzák az életüket, keresztyének lesznek és a hívők közé számítanak. Miután azonban az örökkévalóság tekintetében Jézusra bízták magukat, a napi élet kis dolgaiban saját kezükbe veszik a kormányrudat, és emberekre hagyatkoznak. Ma mindenre van recept és megfelelő technika: az ember intézkedik, van személyes növekedés, gyülekezeti növekedés, imatechnika, stb. Mindenre technikákat dolgozunk ki. Mindent szétszedünk, analizálunk, majd újra összerakunk. Ennek eredménye a szekularizáció, az elvilágiasodás. Az emberek döntéseket hoznak, amelyekben az emberi erőn és racionális gondolkodáson kívül semminek nincs jelentősége. Isten és minden más természetfeletti, jelentéktelenné válik a mindennapokban. Ma olyan világban élünk, ahol mindent a technológia és a gazdaság határoz meg, és nem marad hely a keresztyén beállítottságnak, ez egyre inkább feleslegessé, sőt terhessé válik. Minden az ok és okozat elvének van alávetve. – Ez átragad a keresztyénekre is.
Svájc vagy Magyarország nem keresztyén ország. A lakosság legnagyobb része nem vallja magát evangéliumi keresztyénnek. A mi országunktól tehát nem lehet elvárni, hogy Istenre, Jézus Krisztus Atyjára bízza magát. Mi a saját bölcsességünkre, semlegességünkre, külpolitikánkra stb. hagyatkozunk. Az a szemléletünk, hogy legjobb dolog, amit tehetünk, ha nem Istenre bízzuk magunkat.
Juda azonban nem olyan volt, mint Svájc vagy Magyarország. Itt teokrácia volt, legalábbis külsőleg. Ezért nem lehet párhuzamot vonni Izrael és egy más ország történelme között. A tanulság azonban ugyanaz. Nekünk, akik hívőknek, evangéliumi keresztyéneknek nevezzük magunkat, nekünk, akik Krisztus gyülekezetéhez tartozónak valljuk magunkat, ugyanezeket az elveket kell érvényesíteni a mindennapi életünkben.
Olvassuk el először az első 4 verset. Egy Arielnek szóló figyelmeztetés található itt. Először is meg kell állapítanunk, hogy figyelemreméltó a prófécia bevezetése. „Jaj Ariélnak, Ariélnak, a városnak, ahol Dávid táborozott! Évek telnek egymás után, ünnepek váltják egymást,” (vagyis évről évre hozzák az áldozatokat). Egyes kommentárok azt mondják, olyan ez, mintha a próféta egyik prédikációjának a kellős közepére érkeztünk volna meg. Mintha lekéstük volna a buszt, vagy dugóba kerültünk volna, és emiatt késtünk volna 10 percet, vagy éppen csak a prédikáció vége felé érkeztünk volna meg. Egy központi üzenetet olvashatunk itt. Később pedig, mint például a 29,13-ban a nép áldozatairól beszél a próféta: „Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, …” Arról beszél, hogy hogyan lépnek Isten elé az áldozataikkal. A templom körül találjuk magunkat, és embereket, csoportokat látunk, akik magukba szívták a próféta minden szavát, mások azonban gúnyolódnak, nevetnek, és teljesen közömbösek maradnak az üzenet iránt. Ézsaiás azt mondja: Évről évre hozzátok az áldozataitokat, míg az ítélet utol nem ér benneteket. „Évek telnek egymás után”, ez azt sugallja, hogy Isten csak egy rövid időt ad, és tudjuk, hogy Szanhérib megszállása Krisztus előtt 701-ben történt, a prófécia pedig 703-ban hangzott el. Nem sok ideig maradhattak meg. Az Ariel elnevezés Jeruzsálemre vonatkozik. Héber nyelven azt jelenti az Ariel szó, hogy „Isten oroszlánja”, vagy „Isten szíve”. Isten szíve volt, mert Jeruzsálemben állt az oltár a templomban, ahová az áldozati állatokat hozták. Itt imádták Istent! Ahová az áldozatot vitték, ott volt az imádat helye. A tűz az oltáron egyben ítéletet is jelent.
„Jaj Ariélnak, Ariélnak, a városnak, ahol Dávid táborozott! …”
29,2: „azután ostromot indítok Ariél ellen. Akkor lesz sírás-rívás, mert égő oltárrá teszem. 3. Táborral veszlek körül, sáncot vonok köréd, felállítom az ostromműveket.” Milyen szörnyű szavak ezek:„Táborral veszlek körül, sáncot vonok köréd” Isten Jeruzsálem ellen fog fordulni! Rémisztő dolog, ha Isten ellenünk fordul! Isten Juda ellen fordult hitetlensége miatt. Jeruzsálem mintegy 150 alkalommal lett legyőzve történelme során. A mai napig megszállás alatt van Jeruzsálem. A négy nagy megszállása a következő volt: Krisztus előtt 701-ben Szanhérib foglalta el, Krisztus előtt 586-ban Nabukodoneccar, aztán Vespasianus és Titusz Krisztus után 70-ben. Ezek után fog következni a jövőben is egy megszállás az Antikrisztus által, amely a Zakariás 14-ben és a Jelenések könyvében van megírva.
Itt most, az Ézs 29-ben a Szanhérib vezette első megszállás van megjövendölve.
„4. Megalázottan fogsz beszélni a földből, és megtörten hangzik szavad a porból. Olyan lesz a hangod, mint a föld alatti kísérteté, és szavad a porból suttog.” Vajon mit ért ez alatt? Jeruzsálem, a büszke város, annyira le fog alacsonyodni, hogy a hangja úgy fog hangozni, mint ahogy a szellemek hangja hangzik egy spiritiszta szeánszon, amikor a hazugságaikat mondják. Jeruzsálem hangja úgy fog hangozni, mint egy médium hangja. Menjünk egy kicsit vissza az Ézs 8,19-hez: „19. Ha majd azt mondják nektek, hogy forduljatok a halottidézőkhöz és jövendőmondókhoz, akik suttognak és mormolnak, ezt feleljétek: Nem Istenéhez kell fordulnia a népnek? A holtakhoz kell fordulni az élő helyett?”
Talán a halottakhoz kell fordulniuk az élőknek? Isten azt mondja, hogy Jeruzsálem úgy fog beszélni, mintha idegen szellem szállta volna meg. Ez a Jeruzsálem feletti szörnyű ítélet képe.
Amikor 11 éves koromban a gettóban voltam Budapesten, egy házban laktam egy osztálytársammal és a családjával. A zsidóüldözésnek ezekben a félelemmel teli napjaiban az osztálytársam nagynénje és szülei szeánszot tartottak, hogy poharak mozgatásával megtudakolják, mit fog hozni a jövő, amikor majd véget ér a háború, mi lesz velünk és Hitlerrel. Szinte nap mint nap körülülték a kerek asztalt. Később ezt az egész családot lelőtték a Duna rakpartján. A spiritiszta szellem soha nem mondta el nekik az igazságot. Az a szellem, amelyik a földből beszél, a hazugság szelleme.
Ariel azonban hirtelen meg fog menekülni. Erről beszélnek a következő igeversek:
„5. De ízzé-porrá törik ellenségeid serege, a szálló polyvához hasonló lesz az erőszakosok hada. Egy szempillantás alatt következik be! 6. Mert a Seregek Ura meglátogat téged mennydörgés, földrengés, nagy zúgás, viharos forgószél és emésztő tüzes lángok közepette. 7. Olyan lesz, mint az álom, mint egy éjszakai látomás valamennyi nép serege, amely Ariél ellen hadakozott, és ostromot indított egész hadereje és sziklavára ellen. 8. Mint az éhező, aki azt álmodja, hogy eszik, de ha fölébred, üres a gyomra, vagy mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, eltikkadt és szomjas, úgy jár a népek egész serege, amely Sion hegye ellen hadakozott.” Olyan lesz ez, mint amikor egy ünnepélyesen megterített asztalnál ülsz, előtted van a kedvenc ételed, és éppen szedni akarsz belőle. Ekkor azonban felébredsz, és azt veszed észre, hogy korog a gyomrod, és éhes maradsz. Más szavakkal kifejezve, Isten Jeruzsálem ellen fog fordulni, ostromolni fogják és körülzárják, azonban a város egy pillanat alatt fel fog szabadulni az ostrom alól. – Tudjuk a történelemből, hogy Szanhérib az asszír hadsereggel Jeruzsálem ellen vonult. Jeruzsálem már majdnem feladta, amikor Isten csodálatosan megszabadította. Erről a 2Kir 19,35-ben olvashatunk: „Azon az éjszakán eljött az ÚR angyala, és levágott az asszír táborban száznyolcvanötezer embert. Amikor reggel fölkeltek, mindenfelé csupa holttest volt.” Azt mondják, hogy bubopestis semmisítette meg ezt a sereget. A Biblia nem beszél arról, hogy hogyan pusztult el ez a 185.000 ember. Akár pestis volt az oka, akár nem, Isten beavatkozott. A prófécia egy hirtelen történő megszabadulásról szólt, amely ekkor teljesedett be.
Egy valamit nem értek teljesen. Azt olvassuk a 7. versben: „valamennyi nép serege, amely Ariél ellen hadakozott…”, a 8. versben pedig azt, hogy: „népek egész serege, amely Sion hegye ellen hadakozott”.Történelmileg nézve Asszíria Sion ellen harcolt. De mit jelent az a „népek egész serege”? Talán az asszír háború csak a háttere annak a prófétai látomásnak, amelyben Isten azt akarja elmondani nekünk, amiről később a Zakariás könyvében és a Jelenések könyvében is olvashatunk. Ott azt olvassuk, hogy minden nép Jeruzsálem ellen vonul, és a szabadulás éppen olyan drámaian fog megtörténni, mint amikor Ezékiás idejében állt ostrom alatt Jeruzsálem. Ez lesz az Úr napja, amikor Krisztus eljön az Ő dicsőségében.
„9. Ámuljatok és bámuljatok, vakoskodjatok és vakuljatok meg! Legyetek részegek, de ne bortól, tántorogjatok, de ne az italtól! 10. Mert rátok árasztotta az ÚR a kábultság lelkét. Bezárta szemeiteket: a prófétákat, befödte fejeiteket: a látnokokat. 11. Olyan lett számotokra minden látomás, mint a lepecsételt irat szavai. Ha odaadják íráshoz értő embernek, és ezt mondják: Olvasd el! – ő ezt fogja mondani: Nem tudom, mert le van pecsételve. 12. Ha pedig íráshoz nem értőnek adják az iratot, és ezt mondják: Olvasd el! – ő ezt fogja mondani: Nem értek az íráshoz.” Ézsaiás itt a következőt akarja mondani: Az igék, amelyeket Észaiás Istentől kapott Ariellel kapcsolatban, le vannak pecsételve, és le lesznek győzve. Az ítélet szavait, amelyeket Isten nekik mondott, csak úgy hallják, ahogy egy részeg ember hall. Csodálkoznak, vakok. Nem figyelnek azokra az igékre, amelyeket Ézsaiás mond nekik! A magyarázat egyszerű: Az Úr mély álmot bocsátott rájuk. (Érvényes ez a mi istentiszteleteinkre is?) Isten megítélte Judát és a nép hitetlenségét. Ez szörnyű! Azért voltak értetlenek és azért csodálkoztak Ézsaiás szavain, mert már ellenszegültek Istennel szemben. Hitetlenségük miatt vaksággal kellett őket Istennek sújtania. Ez volt az ítélet. Nem láttak!
Egyszer egy részeg embert vitt haza a taxi. Másnap reggel házának ajtaja előtt találták az illetőt. Csak találgatni lehetett, hogy mi történhetett. Nyilvánvalóan annyira részeg volt, hogy mire a háza ajtaja elé ért, azt hitte, hogy már a házban van, levetkőzött, összeszedte a ruháit és letette a hóba, kivette a műfogsorát, maga mellé tette és lefeküdt a hóba aludni, az ajtó előtt. Reggelre halott volt, megfagyott.
Ilyen sok ember szellemi élete. Anélkül élnek, hogy érzékenyek lennének a szellemi dolgokra. Éppúgy kívül vannak a szellemi dolgokon, mint ahogy az előbb említett ember fizikai értelemben a házán kívül volt. Azt hitte, hogy otthon van. Sokan tartoznak egy egyházhoz vagy gyülekezethez, ahol aktívan szolgálnak, és azt gondolják, hogy minden rendben van. Sejtelmük sincs arról, hogy mit jelent kapcsolatban lenni Istennel Jézus Krisztus által, aki szerette őket és odaadta értük önmagát. Ők vakok. Vasárnap elmennek a templomba, meghallgatják a prédikációt, pénzt dobnak a perselybe és azzal a jó érzéssel mennek ki, hogy: Rendben vagyok. Azonban ők éppen úgy az ajtó előtt vannak, mint az a szegény részeg ember. Az Úr mély álmot bocsátott rájuk, igen, becsukta az ő szemeiket. Minden igevers olyan számukra, mint egy lepecsételt irat. Ha valaki olvassa a Bibliát és elutasítja Isten Igéjét, akkor a Biblia lezárt könyvvé válik számára. Nemrég még létezett a „vasfüggöny” de „Biblia-függöny” még most is létezik. Amikor az ilyen emberek kezükbe veszik a Bibliát vagy meghallgatnak egy prédikációt, semmi hasznuk nem lesz belőle. Miért? Mert nem hittel fordulnak oda. Nem születtek újjá. „A nem szellemi ember pedig nem fogadja el az Isten Szellemének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak szellemi módon lehet azokat megítélni.” (1Kor 2,14). A nem újjászületett emberek számára a Biblia egy lezárt könyv. A mély álom még a templomokban is sok emberre kiterjed. Olyan a keresztyénségük, mint a szárdiszi gyülekezetnek. „Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” (Jel 3,1).
Ez a vezetőkre, a nép vezetőire is érvényes. Ugyanis ezt olvassuk a 10. versben: „…befödte fejeiteket: a látnokokat.” Ők is vakok és nem értenek semmit. Ha valaki ellátogat a legtöbb egyházba és meghallgat egy prédikációt, vagy egy rádiós igehirdetést, esetleg a vasárnapi igét, akkor mit lehet hallani? Kedves, gyakran szimpatikus papok vagy prédikátorok állnak a szószéken, és amit mondanak, az legtöbbször siralmas. Nem tudják, mit jelent felnyitni a Bibliát és az Igét magyarázni! Nem tudják, hogyan lehet az embereknek Krisztus lényét feltárni. Az emberek vasárnapról vasárnapra elmennek a templomba, és közben lelkileg éheznek. Amit hallanak az pszichológia, szociológia, politika, és sok jó tanács, nem pedig Isten Szava. Legjobb esetben is kiragadnak egy igeverset a szövegösszefüggésből, és azt alkalmazzák egy aktuális problémára. Mély álomba merült a keresztyénség! Miért? Hol van a válasz?
13-14. vers (Ha ezt a Krisztus előtti 7. századból származó szöveget a 21. századra akarnánk alkalmazni, és egyszerű szavakkal elmagyarázni, akkor egy találó képet kapnánk napjainkról. Nem hozunk áldozatot, csak elmegyünk a templomba): „13. Így szól az Úr: Mivel ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem, istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat.” Istenhez fordulás helyett csak képmutatás és emberi törvények vannak. Képmutatás, mert elmennek a templomba vagy más „spirituális” dologhoz fordulnak. Énekelnek a templomi kórusban, és aktívan részt vesznek különböző egyházi rendezvényeken, pénzt tesznek a perselybe stb. a szívük azonban távol van Istentől. Ez vajon csak más egyházakra és gyülekezetekre érvényes? Nem saját magunkat kell legelőször megvizsgálni? Egy prédikátor ezt a definíciót alkotta:
„A hitvalló felekezeteket 3 csoportra lehet osztani: a.) A liberálisok, akik a lényeget ár-nyékokkal helyettesítik, akik egyfajta természetfeletti hangon hirdetnek egy denaturált evangéliumot, és akik egy hamis optimizmus szenteltvizével meglocsolják a hitetlen társadalmat, és az igazakat felszólítják bűnvallásra. b.) A hitvalló közösségek, akik elfelejtették az embereket egy program érdekében. Akik elvesznek a statisztika óceánjában, akik egy ébredésben születtek, de most a ködben tapogatóznak. c.) A fundamentalisták, akiknek a tanítása ugyan helyes, de többségük olyan szorgalmasan ostorozza a szadduceusok kovászát, hogy bemocskolják magukat a farizeusok kovászával. Ebben a helyzetben csak egy ébredés tud segíteni.”
Kik voltak a farizeusok? Azok, akik ismerték az igazságot, de csak az ajkukkal hirdették azt, a szívük távol volt Istentől.
Van fogalmunk arról, mennyire visszataszító és sértő Isten szemében, ha a mi ajkunkkal olyasmit vallunk, amit nem élünk meg? Isten gyűlöli a langymelegséget. Azt mondja: „Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból” (Jel 3,16).
Isten előtt undorító a langyosság. Hányingere lesz tőle. Ha valaki hideg, akkor talán vágy támad benne a tűz iránt, aziránt, hogy a melegre jöjjön és felmelegedjen Jézusnál.
„… istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat.” Mit jelent ez? Ahelyett, hogy az Igét kutatná, egyik ember a másikhoz fordul. „Mit gondolsz, mit tegyek?” – „Keresd meg, hogy mit mond a Szentírás!” „Nem, én azt akarom tudni, hogy te mit gondolsz”. Mit mond a Szentírás az istentiszteletről? A vénekről? A diakónusokról? Az igehirdetőről? Van ilyen tisztség a Szentírásban? Mit mond a tizedről? És a keresztségről? Ne a vénekhez szaladj, hogy megkérdezd őket. Először ülj le az Ige mellé, és csak azután hasonlítsd össze ismereteidet az idősebb testvéreidével. Saját magad tanulmányozd az Írást! Mit mond az imádatról? Ezt a szót vajon az istentiszteleteinkre kell alkalmazni? „… istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat.” Az Úr használta ezt a kifejezést, amikor a Mt 15,7-9-ben a zsidókhoz beszélt: „7. Képmutatók, találóan prófétált rólatok Ézsaiás: 8. Ez a nép csak ajkával tisztel engem, a szíve azonban távol van tőlem. 9. De hiába tisztelnek engem, ha olyan tanításokat tanítanak, amelyek emberek parancsolatai.”Milyen könnyen beleesünk a tradíciók csapdájába! Mi, független gyülekezetekként újjal mutogatunk a nagy egyházakra, a katolikus tradíciókra. Közben minden templomnak és gyülekezetnek megvannak a maga tradíciói. Azonban újra és újra felül kell vizsgálni „szokásainkat” a Szentírás alapján. „14. azért én úgy bánok majd ezzel a néppel, hogy csodálkozni fog, igen csodálkozni: vége lesz a bölcsek bölcsességének, az értelmesek értelme homályos marad.” Isten elveszi tőlünk azt a bölcsességet, amelyet nem helyesen használunk fel, és bolondsággá változtatja. Pál is felhasználja ezt az igerészt az 1Kor 1,19-ben: „Mert meg van írva: „Elvesztem a bölcsek bölcsességét, és az értelmesek értelmét elvetem.”
Ézsaiás ezután a perverz, hitetlen politikusokról beszél.
Miért beszél a próféta a politikusokról? Mert a pártok voltak azok, akik szövetséget akartak kötni Egyiptommal.
„15. Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az ÚR elől! Sötétben hajtják végre tettüket, mert azt gondolják: Ki lát minket, ki ismer bennünket?” Sok olyan ember volt, akik hittek Jahvéban és nem örültek ennek a szövetségnek. Ez a párt az „Egyiptom Barátainak Pártja (EBP) titokban járkált és megpróbálta kiépíteni a lobbiját, hogy szövetséget köthessenek Egyiptommal. Azt mondták: „Mi fog történni, ha nem kötjük meg Egyiptommal ezt a szövetséget?” Nem így van ez mindegyik parlamentben? Az emberek igaz vagy hamis híreket terjesztenek, mások fülébe súgják, hogy elérjék a céljaikat. Ezért mondja Észaiás a 15. versben: „Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az ÚR elől…”Ez a hitetlenség politikája. „Azt gondoljátok, hogy miközben a parlament folyosóin sugdolóztok Isten szem elől téveszt benneteket? Sok mindent eltitkolhattok az emberek elől, Isten elől azonban nem.”
„16. Micsoda fonákság! Egyenlőnek tartható-e az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem?! Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?!” „Ti csak edények vagytok!” Nincs értelmük. Azt gondolják, hogy ki tudják játszani a mindentudó Istent?
A messiási kor metamorfózisa
Ézs 29,17-21: „17. Már csak kevés idő van hátra, és a Libánon kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik. 18. Azon a napon a süketek is meghallják az írás beszédét, a vakok szemei pedig látni fognak a homály és a sötétség után. 19. Újra örömüket lelik az alázatosak az ÚRban, vigadnak a szegény emberek Izráel Szentje előtt, 20. mert vége lesz a zsarnoknak, és elpusztul a csúfolódó! Kiirtják mindazokat, akiknek gonoszságon jár az eszük, 21. akik vétkesnek nyilvánítják az embert a peres ügyekben, és tőrbe ejtik, aki feddeni meri őket a kapuban, semmit érő ürüggyel fosztják meg jogától az igazat.”
Szeretném összefoglalni ezeknek a verseknek a mondanivalóját. Ézsaiás itt azt mondja, hogy Isten véget fog vetni ennek a korszaknak, és fel fogja állítani az Ő királyságát. A vakok látni fognak a süketek pedig hallani a Messiás eljövetele által.
Isten üdvtervének tetőpontja
Ézs 29,22-24: „Ezért így szól Jákób házához az ÚR, aki megváltotta Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, nem sápad el többé az arca, mert ha gyermekei meglátják kezem munkáját, szentnek vallják nevemet. Szentnek vallják Jákób Szentjét, és rettegnek Izráel Istenétől. A tévelygő lelkek észhez térnek, és a zúgolódók levonják a tanulságot.”
Azon a napon, a nép, amely Jákób házából származik, meg fogja látni, hogy milyen nagyszerű munkát vitt véghez Isten, az Úr Jézus Krisztus közöttük való második megjelenésekor. Mindazok, akik rábízták magukat Istenre és ezáltal megszabadultak az Antikrisztus uralma alól, meg fogják látni, hogy hogyan fog felállni Krisztus földi királysága, és Izrael Istenét fogják dicsérni a valóban szentek. Imádni fogják őt, nem csak ajkaikkal, hanem teljes szívükkel. Át fognak változni az Isten Igéjében való hit által.