Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel! 12 Akik testi értelemben akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek arra titeket, hogy körülmetélkedjetek, csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. 13 Mert akik körülmetélkednek, maguk sem tartják meg a törvényt, hanem azért akarják a ti körülmetéléseteket, hogy a ti testetekkel dicsekedhessenek. 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára. 15 Mert a Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem számít, sem a körülmetéletlenség; hanem csak az új teremtés. 16 Békesség és irgalmasság mindazoknak, akik e szabály szerint élnek, (azazaz új teremtés elve szerint) és az Isten Izraelének! 17 Ezentúl senki se okozzon nekem fájdalmat, mert én a Jézus bélyegeit hordozom a testemen! 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti szellemetekkel, testvéreim. Ámen.
A téma most „Három kereszt és a világ kincsei“ Ez a Galata levél tanulmányozásának utolsó szakasza. Az apostol a leveleit rendszerint diktálta valakinek. Levelei végén majdnem mindig üdvözleteket írt egyes testvéreknek vagy testvérnőknek. Például 2. Thessz 3,17 A köszöntést én, Pál, saját kezemmel írom: ez a hitelesítő jel, minden levelemen, így írok. A galatáknak nem azért írt nagy betűkkel, mert gyermekekként kezelte őket, hogy olvashassák keze írását. És nem azért írt nagy betűkkel, mert valamit hangsúlyozni szeretett volna. Hanem azért, mert a szeme rossz volt, és nem akart időt veszíteni azzal, hogy keressen valakit, akinek diktálhatott volna. Ennyire foglalkoztatta a galaták sorsa, mivel az a veszély állt fenn, hogy elhagyják a kegyelem elvét. Ezért saját kezével ragadta meg a tollat, annak jeléül, hogy mennyire fontosak voltak számára a galáciai hívők. Ezáltal azt mondta: Nézzétek, nagyon fontos dolgokat szeretnék közölni veletek, és nem akartam időt veszíteni azzal, hogy egy titkárt keresek. Látjátok, milyen nehezemre esik az írás, nagy betűkkel írok, mert aggaszt a helyzetetek. Ti eltávolodtok Isten Jézus Krisztus által adott kegyelmétől.
Mi olyan fontos Pál számára? Talán egyesek lekicsinyelték a tanításbeli különbségeket és nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget. – A Biblia nem első sorban teológiai és áhítatos gondolatok gyűjteménye, hanem elejétől a végéig egy teológiai tanulmány. Minden szava és mondata teológiai kijelentés. Nem lehet azt mondani, hogy a Biblia egy része teológia, a többi pedig nem. Egyes részei között lehetnek ugyan eltérőek a hangsúlyok, de minden része teológiai nyilatkozat. Egy-egy kifejezésnek gyakran óriási a jelentősége. – Azonban Pál itt olyan dologról beszél, amit különösen fontosnak tart. Ebben a levélben, nem valami bagatell különbözőségekről szól, amely közötte és a júdaizáló testvérek között áll fenn. A törvény és a kegyelem rendszerének különbözőségéről ír, ami élet és halál kérdése! Ha valaki a törvényt követi, akkor a halál útján jár, de ha valaki a kegyelem elvét követi, akkor az útja az élethez vezet. Ezt annyira komolyan veszi, hogy levele elején azt mondja: … ha még mi magunk, vagy egy mennyből való angyal hirdetne is nektek evangéliumot azon kívül, amit mi hirdetünk, átkozott legyen! (1,8) Nem lehet az apostolra ráfogni, hogy türelmetlen lett volna, és elvesztette volna az önuralmát, mert a következő versben megismétli azt, amit mondott: Amint már korábban is megmondtuk, most ismét mondom: ha valaki nektek más evangéliumot hirdet, azon kívül, amelyet elfogadtatok, átkozott legyen! Pál két különböző evangéliumról beszél. Az egyik evangélium alapján az ember a maga érdemei alapján akar Isten előtt megállni, a saját igazságosságában. A másik evangélium alapján, az ember Jézus Krisztus érdeme alapján akar Isten előtt megállni, beismerve képtelenségét, Isten igazságosságát betölteni.
Aki saját érdemei alapján akar Isten előtt megállni, az maga kezdeményezi a kapcsolatot Isten felé, saját akaratából. Aki Krisztus érdeme alapján akar Isten elé járulni, abban kegyelem által a Szentszellem a kezdeményező, aki ébreszti a szívében az akaratot, és aki által az ember Krisztushoz talál.
A törvény arra tanít: Cselekedd ezt, és akkor élni fogsz!
A kegyelem pedig arra tanít: Élj Isten kegyelme által, és aztán cselekedd ezt!
A törvény követel.
A kegyelem ajánlatot tesz, örök életet ajánl fel, ruház ránk, a hit eszköze által.
A törvény az emberi büszkeséget táplálja, mert azt a hitet ébreszti bennem, hogy az énem képes egy teljesítményre.
A kegyelemben csak Jézus Krisztus érdemével dicsekedhetünk. Nem csoda, ha az apostol azt mondja, hogy ha ez igaz, akkor nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára (14. vers).
Szeretnék kitérni még egy olyan igazságra, amire a levél utolsó szavai utalnak. Pál itt a világiasság valóságáról ír. A Biblia beszél a világiasságról. Sajnos a keresztyén gyülekezetekben manapság a világiasságnak nagy szerepe van. Népszerű lett a gyülekezetekben az a gondolat, hogy a világ „barátai” legyünk. Pál számára a világ egy holttestet jelentett, számára a világ egy bűnöző társadalom volt. Jakab számára is az volt, aki azt mondta: (Jak 4,4) Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világgal való barátság ellenségeskedés az Istennel? Ha tehát valaki a világgal barátságot köt, ellenségévé válik az Istennek. Amit az Úr féltestvére mondott itt, azt visszhangozza János: (1. Ján 2,15-17) Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
Az első keresztyének nem tartották szükségesnek a világgal való barátkozást. Ők tudták, hogy ha a Szentírás szemüvegén keresztül szemléljük a világot, akkor tudni fogjuk, hogy a világ volt az, aki megfeszítette a Megváltót. Ezért nem lehetett a keresztyén a világ barátja.
Mik voltak Pál utolsó szavai a galatákhoz? Gondolhatnánk, hogy Pál levele végén megszelídült és azt mondta magának, eleget fenyegettem és róttam meg ezeket a hívőket, most még egy pár kedves szót intézek hozzájuk. Nem így Pál! Ő végső figyelmeztető szavakat intézett a júdaisták felé. Féltette a hívőket és óvni akarta őket. Megvádolta őket a büszkeségük és gyáva félelmük miatt. Mit is mondott? 12 Akik testi értelemben akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek arra titeket, hogy körülmetélkedjetek…. Ezek a judaisták, akik megkövetelik, hogy az üdvösségetekért körülmetélkedjetek, nem azért követelőznek, mert törődnek az üdvösségetekkel. Számukra az a fontos, hogy eredményeket mutathassanak fel, és dicsekedhessenek jeruzsálemi barátaiknak. Számukra az egyházi statisztika a fontos. Ez nem csak 2000 évvel ezelőtt volt így, hanem a mai egyházi és gyülekezeti életben is így van. Ma nem avval dicsekednek a hívők, hogy hány embert metéltek körül, hanem avval, hogy hányat merítettek be, hányat kereszteltetek meg múlt évben? Így a statisztika fontosabbá válik, mint az emberek üdvössége az evangélium hirdetése által. Ezek testi értelemben akarnak tetszést aratni másoknál. Talán levelet írtak a jeruzsálemi gyülekezetnek, amiben azzal dicsekedtek, hogy itt Kis-Ázsiában meglátogattuk a gyülekezeteket és azon hívők közül, akiknek Pál egy fogyatékos evangéliumot hirdetett, sikerült sokakat körülmetélni.
Pál aztán így folytatta: …csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. Pál nemcsak büszkeséggel, és testies dicsekedéssel vádolta őket, hanem azzal is, hogy gyávák és nem készek a kereszt gyalázatát viselni. – Aktuális ez ma közöttünk? Ma is sok hívő létezik, aki nem kész a kereszt botrányát elviselni. A kereszt ma egy dísztárgy lett, amit mint ékszert sokan a nyakukon hordanak. Sokszor, a törvényszéki tárgyalások fényképein a bűnözők nyakláncán lehet látni. A kereszt nem jelent ma semmit, mert egy szentimentális dísztárgy lett belőle.
Kétezer évvel ezelőtt ez másként volt. Ez akkor olyasmi lett volna, mintha egy akasztófát vagy egy hóhér csuháját hordtuk volna a nyakunkban. Kétezer évvel ezelőtt a kereszt volt a legszörnyűbb, a leggyalázatosabb, és a legmegalázóbb halálbüntetés. A kereszt azért okozott botrányt, mert egy bűnöző halálát jelképezte, egy olyan emberét, akit a társadalom kirekesztett. Senki nem akart azonosulni egy olyan valakivel, akit a világ kiközösített.
A kereszt egy botrány az emberi erkölcs számára, mert azt fejezi ki, hogy az ember nem tud Isten előtt megállni. Az által, hogy a világ megfeszítette Jézus Krisztust, saját magát ítélte el. Az emberi erkölcs számára az jelent botrányt, hogy csak egy helyettesítő áldozat tud életet adni.
A kultúránk számára is botrány, mert a kereszt arra utal, hogy a képzés és a tudás nem képes az embert Isten szemében elfogadhatóvá tenni.
A kereszt minden természetes önigazság kereső számára botrány. Nem elképesztő, hogy olyanok, akik Krisztus nevét vallják, inkább választják a test szerinti rendelkezést a körülmetélésre nézve, mint az Úr Jézus keresztjét? Képzeld el, ez azt jelentené, mintha valamit a kereszt és Isten kijelentése elé helyeznénk. Ha valaki valamit az Úr Jézusnak a kereszten véghezvitt, befejezett váltságművéhez hozzá akar tenni, akkor ez annyit jelent, hogy nem vagyunk megelégedve azzal, amit a Szentírás tanít. Egy új, más Szentírást keresünk? Egy új megváltót keresünk, mert Jézus Krisztus nem szeretett elégé? Egy új áldozatot keresünk a bűnért? Nem vagyunk Jézus Krisztus váltságművével megelégedve? Ugye érthető, hogy Pál azt mondja: Ó, esztelen galaták (Gal 3,1). Mi azt mondhatnánk, ó, esztelen protestánsok, ó esztelen hitvalló keresztyének. Azt hiszitek, hogy valaki az Úr Jézus váltságművéhez valamit is hozzá tud tenni? Az Úr Jézus keresztjének a bűnös emberre vonatkozó legnagyobb hatása az, hogy kicsinységünk tudatára ébreszt. Felismerteti velünk, hogyan lát minket Isten. Minden önigazság, önigazolás lehull az emberről, ha a kereszt előtt áll.
Tudod, hogy az Úr miért pont két gonosztevő között halt meg? Azért mert Isten rámutat arra: Ilyen vagy te! Gyilkos, rabló, bűnöző! Közöttük halt meg az Úr, mert őket képviselte. Isten így lát minket. Minden keresztyén, aki a Szentszellem által felismerte saját magát, együtt fogja mondani Pál apostollal: Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, (Gal 6,14) mert egyedül a kereszt az, mely által megismertem magamat.
Pál itt nem áll meg. 13 Mert akik körülmetélkednek, maguk sem tartják meg a törvényt, hanem azért akarják a ti körülmetéléseteket, hogy a ti testetekkel dicsekedhessenek. Ezzel az indítóokokról beszél. A törvény a judaisták számára csak egy ürügy volt, az Úr Jézus a farizeusokról ezt mondta, „mert beszélnek ugyan róla, de nem teszik”. (Mt 23,3) Ha valaki hiszi, hogy az üdvösség a törvény cselekedeteinek következménye, akkor tennie kellene, de nem teszi. A júdaizálók maguk sem tartották be a törvényt, ami bizonyítaná, hogy hiszik azt, amit mondanak. Ezek képmutatók, mert nem tartják be a törvényt. Képmutatásukban dicsekednek a ti testetekkel.
Elvárhatnánk, hogy Pál a 14. versben hivatkozna arra, hogy „én velük szemben… dicsekedem a körülmetéletlenséggel”. Pál ezt nem teszi, hanem azt mondja: 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével. Ebben a korszakban se a körülmetélés, se a körülmetéletlenség nem számít. Istenhez csak a kereszt általi út létezik! Persze így volt ez már az Ótestamentum idejében is, hiszen a körülmetélés csak egy jelkép és pecsét volt arra a megigazulásra, amit valaki hit által kapott. Mára a körülmetélés, és a körülmetéletlenség elvesztette jelentőségét. Az ember csak Jézus Krisztuson keresztül juthat kapcsolatba Istennel, hit által, anélkül, hogy valamilyen jogára hivatkozhatna.
A 14. versben három keresztről van szó. 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével. Ez az a kereszt, melyen az Úr Jézus meghalt. …aki által keresztre feszíttetett számomra a világ… Ez az a kereszt, melyen a világ halt meg Pál számára. …és én is a világ számára. Ez az a kereszt, melyen Pál halt meg a világ számára. Gondold meg jól! Mit mond az apostol? Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus halálával. Igazán ezt mondja?Nem. 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével. A „halálával” szó is rendben lenne, de Pál a kereszt szót használja. Miért? Mert meg akarja értetni, hogy milyen gyűlöletes, visszataszító volt ez a halál. 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus akasztófájával. Miért dicsekszik Pál a kereszttel? Azért, mert a kereszt Isten természetének, jellemének a lehető legnagyobb kifejezési formája. Ez Isten igazságosságának kifejezése. Ha az üdvösségünk a Megváltó halála nélkül lenne a miénk, akkor nem lenne ismeretünk Isten igazságosságáról. A bűn büntetést kíván. Jézus Krisztus keresztje által ismerjük fel, hogy kicsoda Isten! Ő igazságos! Ő bünteti a bűnt.
Ha Jézus nem halt volna igazságos halált, akkor nem tudnánk, hogy bűneink meg vannak bocsátva, és lelkiismeretünk nem találna békességre. Isten az emberi szívbe beplántálta azt a tudatot, hogy a bűnre büntetés következik, és a lelkiismeretünk figyeli és tudatja velünk mi a jó és mi a rossz. A kereszt Isten igazságosságáról tesz tanúbizonyságot. Üdvösségem egy visszavonhatatlan, biztos üdvösség, mert Isten igazságosságában nyugszik. Isten igazságossága ki lett elégítve, mert képviselőnk helyettünk viselte a büntetést. Ugyanazért a bűnért senki nem büntetnek meg kétszer.
A kereszt Jézus Krisztus szeretetének kifejezése. Annak a szeretetnek, amely az emberek között a Fiú testet öltésében, és életében jutott kifejezésre. Ő nyilvánította ki az Atyát számunkra. De a keresztben csúcsosodott ki Isten szeretete. A Szentháromság második személye lett a keresztre feszítve, hogy véghezvigye Isten akaratát és tervét.
Az apostol dicsekedett Jézus Krisztus keresztjével, mert itt nyerte el bűneinek bocsánatát. Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, mert itt találtam meg bűneim bocsánatát.
Lehetetlen egy keresztyén számára, hogy ne dicsekedjen az engesztelő áldozat tanításával. Szeretem, amit Spurgeon mondott: „Van valami az engesztelő áldozat tanításában, amivel ne dicsekedhetnénk? Sok kutya megugatta ezt a tanítást, de a kutyák a holdat is megugatják, ha világít, és ezért nem törődünk az ő ugatásukkal”. Azután azzal folytatja, hogy az engesztelő áldozat tanításával minden keresztyénnek dicsekedni kell.
Persze lehet mással is dicsekedni. Lehet eredményekkel, a filozófiákkal dicsekedni. Melyik filozófia mentett meg bűnösöket? Hány gazemberből lett őszinte, jó polgár? Hány utcalányt mentett meg és szentelt meg egy filozófia? Hány lelkészt, a legnagyobb bűnösöket, mentett meg egy filozófiai irányzat? Vagy akár a pszichológia, vagy más emberi tudomány, hány embert mentett már meg? Egyedül az Úr Jézus evangéliuma ment meg tolvajokat, utcalányokat és prédikátorokat. Tekintsd meg Kant, Hegel, Witgenstein vagy Sartre életét! Milyen gyümölcsöket hoztak, szemben a keresztyén tanítással?
Az apostol nem csak a golgotai keresztről beszél, hanem arról a keresztről is, melyen a világ halt meg Pál számára. A kereszt elítéli a világot. Az a tény, hogy Jézus Krisztust a világ feszítette keresztre, egyben ítélet is a világ számára. Az emberi okoskodás ítélet alatt van. A kereszt által a közvélemény is ítélet alatt van. A mindig és gyorsan változó tudomány szintén a kereszt ítélete alatt van. A világ csábítása is ítélet alatt van.
És a kereszt ítélete alatt van a mai világ pénz- és sikerhajhászása, a „szórakozz és élvezd az életet” hedonista filozófiája. Majdnem hihetetlen, hogy vannak emberek, akik egész életüket a tőzsde árfolyamainak tanulmányozásával töltik. Nincs rövidlátóbb életszemlélet, mint az élet célját sikerek elérésében meghatározni. Mi lesz az eredménye? Például, egy ember nagy vagyonra tesz szert. Amikorra megöregszik, azt látja, hogy elpazarolta életét és vagyonát nem tudja magával vinni. Mi fog történni? A gyászjelentés megjelenik az újságokban, a közjegyzőnél felbontják a végrendeletét, és akkor elkezdődik a harc az örökösök között. A végeredmény egy elpocsékolt, elvesztegetett élet, és az örökkévalóságot azzal töltheti majd el, hogy elgondolkozhat a méltatlanságra pazarolt törekvéseiről. Milyen cél áll előtted életedben? Persze nem rossz, ha valakinek van pénze, ha valaki sikeres, és előre jut. Nem rossz, ha valaki jó üzletember, remek orvos, vagy kiváló kézműves. De ha ez az életed egész motivációja, akkor rossz vágányon vagy, akkor célodat elhibáztad. Egy igehirdető, egy prédikátor vagy egy lelkész is rossz irányba haladhat és eltévesztheticélját. Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ. Pál nem rabja többé a világ csábításának, a világ irányelveinek, a világ kegyeinek, a világ gazdagságának. Pál számára a kereszt a mindennapi élet gyakorlata. Ez az a kereszt, melyen Pál meghalt a világnak.
…aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára. Mit értett ez alatt? Szerintem azt, hogy a világ számára Pál jelentéktelen volt. Pál nem tartott sokat a világról, és a világ sem tartott sokat Pálról. Kölcsönös volt az antipátia. Pál nagy ember, nagy gondolkozó és tanító volt. Ha nem tért volna meg, akkor talán Gamáliel tanszékét kapta volna meg az egyetemen. Akkor ma a zsidó teológusok talán nem Rashi vagy Ebenezra könyveit idéznék, hanem egy Saul nevű írástudó munkáit, minden idők legnagyobb rabbiját. Ő hithűségben és buzgóságában sok kortársát felülmúlta (Gal 1,14). Amikor megtért, akkor a világ számára meghalt és Pál is meghalt a világ számára. Ahelyett, hogy dicsérték és becsülték volna az emberek, most megvetették őt. Akik azelőtt becsülték, most elvetették, mint hitehagyottat, mint bolondot, aki megérdemli, hogy megkövezzék. Meg is kövezték Lisztrában. Pál számára a világ meg lett feszítve és Pál is meg lett feszítve a világ számára.
Ha keresztyén vagy és vallod a keresztet az emberek előtt és számodra a világ keresztre lett feszítve, akkor hamarosan rá fogsz arra is jönni, hogy a világ téged is keresztre méltónak fog tartani. Akkor olyan bátorságra lesz szükséged, mint Pálnak volt, hogy megállhass a világ előtt.
Meg vagyok arról győződve, hogy a kereszt be kell kerüljön a mindennapi életünkbe. Be kell kerüljön az iskolába, az irodába, a műhelybe, mindenhová, ahol dolgozol, vagy élsz. Iskolatársaidnak kollégáidnak, a titkárnődnek ismerniük kell álláspontodat. Ha ezért szenvedned kell, akkor büszke lehetsz rá. Az apostol azt mondja én a Jézus bélyegeit hordozom a testemen (Gal 6,17). Gondolod, hogy Isten nem törődik azzal, aki kiáll mellette? Itt érvényesül igazán a biztonságérzet, a bizalom. Itt érvényesül a jutalom. Isten ments, hogy másban dicsekedjem, kivéve Jézus Krisztus keresztjében.
Nem szabad elfelejteni, hogy az Úr Jézust nem egy katedrálisban feszítették keresztre két püspök között! Őt a városon kívül, egy nyilvános helyen feszítették keresztre két bűnöző között. Ez a nyilvános hely mindenki számára hozzáférhető volt, különböző kultúrák keresztútja volt. Ezért helyezte Pilátus az Úr Jézus feje felé a feliratot 3 nyelven, görögül, latinul és héberül. – Ez egy jelentős üzenet számunkra. A kereszt hozzátartozik napi életünkhöz.
A 15. versben azt mondja az apostol: Mert a Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem számít, sem a körülmetéletlenség; hanem csak az új teremtés. Új korszak kezdődött. A törvényeskedők még mindig azt hiszik, hogy a törvény korszakában élnek. Nem vették észre, hogy a feltámadással egy új korszak kezdődött el. A 16. versben egy áldást mond: Békesség és irgalmasság mindazoknak, akik e szabály szerint élnek, (azazaz új teremtés elve szerint) és az Isten Izraelének! Amikor az apostol azt mondjaés az Isten Izraelének, akkor nem azonosítja a gyülekezetet Izraellel! Sehol az Újtestamentumban nem lesz a gyülekezet Izraellel azonosítva! Pál itt olyan zsidó hívőkre gondol, akik nem lettek a júdaizáló hamis tanítók áldozatai. Olyan zsidó hívőkre gondol, akik megértették a kegyelem alapelvét. Ő arra a maradékra gondol, akiket Isten kegyelemből kiválasztott. Ezekre utal Róm 11,5-ben (Így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint).
Mit is akar Pál mondani? Békesség és irgalmasság legyen azokkal, akik az új teremtés szabályai szerint élnek, és azokkal az igazi zsidó hívőkkel, akik nem vették be a júdaizáló jeruzsálemi tanítók tételeit és nem lettek törvényeskedők! Ezek Isten Izraelje!
17 Ezentúl senki se okozzon nekem fájdalmat. Más szóval azt mondja „hagyjatok békén”. Pál azt mondja: Ezek a júdaisták a körülmetélés bélyegét hordozzák testükön, amit sebész pengéjével hoznak létre. De én a Jézus bélyegeit hordozom a testemen! Amikor Pál ezt írta, olvasói tudták, hogy miről beszél. Pált megkövezték, és a testén hordozta a kövezés bélyegeit. Sokan megkísérelték Pált megölni, ezeket a kísérleteket számtalanszor túlélte, de nyomai megmaradtak testén. Az Úr szolgálatának jeleit viselte. A júdaizálóknak nincsenek sebhelyeik! Őket nem üldözte senki, őket nem kövezték meg.
Aki az Úr Jézus szolgálatában áll, az sebhelyeket fog viselni. Talán nem a testében, de a lelkében lesznek láthatatlan sebhelyek. A gúny és nevetség sebhelyei. Nem mindenkit üldöznek úgy, mint Knox Jánost, akit egész Európán át kergettek, de végül egész Skócia számára nagy áldás lett. Nem mindenki olyan, mint Henry Martin, akire ragyogó karrier várt, de hátat fordított a sikernek. Sokat szenvedett és fiatalon meghalt, de lefordította a Bibliát a perzsa nyelvre, sokakat Krisztushoz vezetett és ezrek számára lett nagy áldás.
Vannak sebhelyeid? Sebhelyek, melyeket azért viselsz, mert hívőnek vallottad magadat, mert Krisztust megvallottad?
Végül azt mondja az apostol, 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti szellemetekkel, testvéreim. Ámen. Milyen csodálatos befejezés. Testvéreinek nevezi olvasóit. A különbségek megfakulnak, elmosódnak és a családi kapcsolat kerül a középpontba. Az Úr Jézus az, aki elmossa bűneinket, aki kegyelemből megváltott. A messiás Jézus Krisztus kegyelme, aki visszajön értünk.
Ha valaki olvasóim közül még nem hisz az Úr Jézus Krisztusban, akkor tegye fel magának a kérdést: Miért halt meg Jézus Krisztus? Miért szenvedett? Miért ontotta ki vérét? Kérdezd meg, lehetséges-e, hogy azért halt meg, mert te bűnös vagy és szükséged van egy megváltóra? A Szentszellem érintse meg a szívedet, hogy lásd meg magadat úgy, ahogyan Isten lát téged. Fordulj hozzá bizalommal, mint a te személyes Megváltódhoz.