16. Szövetség, bűn és büntetés – Mik 6,9-16.

A mai igeszakaszunk a Mik 6, 9-16, melynek témája: Szövetség, bűn és büntetés.

Hogy mit kíván Isten az embertől, azt a 6,8-ban olvashatjuk: «Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.» Legutóbb láthattuk, hogy Mikeásnak szívügye volt, hogy harmóniába, összhangba hozza a teológiát és a lelki életet, illetve az istenfélelmet és az erkölcsöt. 6,9/b. Halljátok meg a vesszőt és ki rendeli azt! (Károli) Arra még visszatérünk, hogy a „vessző” tulajdonképpen „törzset” jelent. 

„Halljad te törzs aki az időt elrendelte„. Júda törzsének élete csupa ellentmondás: gonoszság, erőszak, csalás és bálványimádás jellemzi. Ez termékeny talaj egy próféta számára: Az a feladata, hogy a nép erkölcsét összhangba hozza a teológiájukkal, amelyet Isten Mózes és a próféták által nyilatkoztatott ki nekik. – Júda elfordult Istentől, és mivel szövetségben áll Istennel, most el kell szenvednie a szövetség megszegése miatti átkokat. A Deut.28 és a Lev.26 fejezetek arról a szövetségről szólnak, amelyet Isten Izraellel kötött, és arról olvashatunk ezekben, hogy hogyan kell élnie a népnek azon a földön, amelyet Isten rendelt ki nekik. Isten átkokat is kilátásba helyezett, ha a nép engedetlenné válik és megtöri a szövetséget. Ez meg is történt, az átok pedig utolérte őket. – A 6,13-16 versek arról szólnak, hogy sorozatos pusztítás érte a népet. Azután pedig, a 7. fejezetben bűnvallásról és bűnbánatról olvasunk. Ez az igeszakasz alapvető tanítása, amely mintapéldául szolgál: Azok, akik az Örökkévalóhoz tartoznak, és szövetségben vannak vele, azok számon lesznek kérve! Nagy áldás Isten szövetségébe tartozni. Ha a nemzetek nem is tartoznak mózesi szövetséghez, mindazok, akik hisznek Jézus Krisztusban, részesei az új szövetségnek! Isten szövetsége áldást, de egyben felelősséget is jelent. Isten nekünk szánta az áldásait, de ha engedetlenek vagyunk, az átkot von maga után. Amikor Mózes a következőket írja, akkor erre mond példát, így szemléltet (Num 32,23): … Tudjátok meg, hogy utolér benneteket vétketek büntetése. Az Újszövetségben Pál apostol hasonlókat ír az egyik gyülekezetnek (Gal.6,7): Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is.

Ezek a szavai a hívőkhöz szólnak. Nem azt mondja: „amit vetni gondolt”, és nem is azt, hogy „amit vetni akart”, hanem amit „vet(ett)”! A hívő keresztény szövetségben áll Istennel, aki áldásokat ígért, de felelősségre is fog vonni! 

Ennek az igeszakasznak nagy jelentősége van számunkra, akik a 21. században élünk. Ma olyan világban élünk, amely a kereskedelemre és egy társadalmi rendszerre épül. Nagyon oda kell figyelnünk, hogy ne kövessük el ugyanazokat a bűnöket, mint annak idején Izrael. Természetesen ma nem teokráciában élünk, mint az akkori izraeli nép, és az elveket sem lehet egy az egyben ránk vonatkoztatni. Azonban egy keresztény üzletembernek igenis figyelnie kell arra, hogy ne járjon görbe utakon, őrizkedjen a csalástól, sikkasztástól, vagy adócsalástól, mert nem kerülheti el a felelősségre vonást! Nem biztos, hogy a hatóságok részéről fog ez bekövetkezni, de Isten számon fogja kérni, csakúgy, mint az Ószövetségben. 

Most vegyük szemügyre a szövegünket. Nem tudom, hányféle bibliafordítást használtok, de akármelyikről is van szó, nem adja vissza tökéletesen az eredetit, hiszen a héber szöveg sok helyen nehezen lefordítható. Ezt olyasvalaki mondta nekem, aki tud héberül. Helyenként tehát meg fogok állni, hogy biztosak legyünk abban, hogy értjük egymást. Olvassuk el először a 9. verset, ahol a próféta így foglalja össze az ítéletet: Az Úr hangosan kiált a városnak – és üdvös dolog félni az ő nevét -: Engedelmeskedjetek a vesszőnek, és annak, aki azt rendelte! 

Ebben a versben 3 kijelentés található. 

1. Az Úr hangosan kiált a városnak!
2. Üdvös dolog félni az ő nevét. (Egységes fordítás) Vagy: a bölcs látni fogja nevedet.
3. Engedelmeskedjetek a vesszőnek, és annak, aki azt rendelte!

Az első állítás egy bevezető, aminek az a célja, hogy felkeltse a figyelmet az Úr hangja iránt. Az üzenet címzettje a város. Melyik város? A kommentárok ebben egységesek, Jeruzsálemről van szó. Mikeás a Déli királyság prófétája volt, ennek pedig Jeruzsálem a fővárosa. 

A második kijelentés: A bölcs látni fogja nevedet. A„látni” szó egyik jelentése az, hogy valamit a szemünkkel észlelünk. „Látlak, barna hajad és kékszemed van stb.” Ez a szó azonban mást is jelenthet. Amikor valaki valamit elmagyaráz nekem, gyakran azt mondom: „Igen, látom.” – azaz megértettem, amit mondtál. Azt fejezi ki, hogy „figyeltem arra, amit mondtál”. Megajándékoztalak a figyelmemmel. „A bölcs látni fogja nevedet vagy félni fogja nevedet. A „látni” és „félni” szavak a héberben hasonlítanak egymásra: „jare” (bizonyos formájában ja’ar) vagy „ra’ah”. A legtöbb fordítás a „félni” szót használja. 

(Nem szeretnélek összezavarni benneteket, vagy azt állítani, hogy a Biblia nem megbízható. A héber nyelvben csak a mássalhangzókat írják le, a magánhangzókat nem. Később a masszoréták és más ószövetségi írástudók pontokkal látták el a szöveget. Vannak olyan szavak, amelyek ugyanazokból a mássalhangzókból állnak, csak a magánhangzókban térnek el. Például: Jahree / Ja-raa vagy Jihrhe / Jihrha. A szövegkritika itt bizonyos teret enged, de ebben az esetben az értelemszerű fordítás így hangzik: A bölcs félni fogja nevedet.) 

Miután a próféta felszólította a várost, hogy hallgassanak az Úr szavára, akkor mondja: A bölcs félni fogja nevedet. Ez az egyik legnagyobb bölcsesség az Ószövetségben! Mit jelent az Úr nevét félni? Azt jelenti, hogy gondosan figyelünk az Úrra a maga teljességében, mint az egyetlen igaz Istenre, aki szuverén, igaz, kegyelmes és szent. A név magában foglalja Isten egész jellemét. 

Mi, bűnösök, jól tesszük, ha félünk Isten ítéletétől, ha nem valljuk meg a bűneinket és nem tartunk bűnbánatot. Ha közösségben vagyunk Istennel, akkor Istennek ezeket a tulajdonságait tisztelnünk kell, és óvakodnunk kell attól, hogy megbántsuk őt, aki annyira szeretett bennünket, hogy Fiát, a szívének legkedvesebbet áldozta értünk. 

A 9. vers végén azt mondja a próféta: Engedelmeskedjetek a vesszőnek, és annak, aki azt rendelte! Ahogy már említettem, a „vessző” és a „törzs” ugyanaz a szó. A katolikus fordításban ez áll: Halljátok meg, törzs és akik egybegyűltetek! A törzs Júda. Halld Júda és akik a városban laknak.

Ez az üzenet tehát Júdának és Jeruzsálem lakóinak szól. Különösen azokra a kereskedőkre vonatkozik, akik a városba jövő gyanútlan vidéki rokonaikat kizsákmányolják, becsapják. A próféta nem kedveli azokat a kereskedőket, akik nem becsületesek, hanem csalnak és átvernek másokat. Később még bővebben beszél erről. Hóseás és Ámos ugyanezt a témát tárgyalja, és minden prófétánál hasonló kijelentéseket találunk. A törvényre hívják fel a figyelmet, amelyet Isten Mózesen keresztül adott. Ez az a szakasz, amely a csaló kereskedőket félelemmel kell, hogy eltöltse. 

A 6,10-12 a büntetésük bemutatása. Az egyszerű fordításban így olvassuk: 10 hamissággal szerzett kincsek vannak a gonoszok házában, és átkozott hamis mértékek, mert becsapják társaikat! Vajon szemet hunyjak efölött? 11 Elnézzem nekik, hogy mérlegük csal, s hamis súlyokat használnak? 12 A város előkelői erőszakossággal gazdagodtak meg, a lakosok mind lopnak, csalnak és hazudnak. Ezek a szavak olyan csaló üzletembereknek szólnak, akik mások rovására gazdagodtak meg. Az újságban nap, mint nap olvashatunk bel- és külföldi bankokról, vállalatokról, politikusokról vagy pártokról, melyeknek a botrányaival tele van a sajtó. Amikor valakinek nyeresége van, az másoknak a rovására megy. – Azért vannak fogyasztóvédelmi szervezeteink, mert az ember védekezni szeretne a csalók ellen. Ezeket a szervezeteket nem Isten hozta létre, de azért vannak, hogy megvédjék a fogyasztókat a hamisítványoktól illetve a silány minőségű áruktól. Nemritkán maguk a fogyasztók is szélhámosok, akik át akarják verni a másik szélhámost. 

A 10-11-es versek azt fejezik ki, mennyire nem tetszik Istennek a kizsákmányolás: 10 hamissággal szerzett kincsek vannak a gonoszok házában, és átkozott hamis mértékek, mert becsapják társaikat! Vajon szemet hunyjak e fölött? 11 Elnézzem nekik, hogy mérlegük csal, s hamis súlyokat használnak? Ez egy olyan piacnak a képe, ahol a vásárlásnál másfajta súlyokat használnak, mint az eladásnál, ahol a hentes a kezét a mérlegen tartja. Nem véletlen, hogy van egy hivatal, amely a súlyokat és a mértékeket hitelesíti. Ők ellenőrzik a mérlegeket és a súlyokat. Ma a könyvelésen keresztül csalnak, vagy pedig hamis számlákat állítanak elő. Az ember az évszázadok során semmit sem változott. 

A mi Istenünk nem olyan, aki az Olimposzon ül, és nem törődik vele, mit csinálunk mi, emberek a földön. Egy kommentár Istent a „szupermarketek Istenének” nevezte. Mindent lát, a legapróbb cselekedeteinket is, és gyűlöli a csalást és a szélhámosságot. 

A szerző a 12. versben elemzi ezt a kijelentést (visszatérünk az új fordításra). Magyarázattal kezdi: Hiszen (Mert) gazdagságuk csupa rablott holmi, a város lakói hazugságot beszélnek, csalárd nyelv van szájukban. Erőszakon nem csupán az ámokfutást értjük, amikor valaki lelövi a körülötte levőket. Az erőszak nem csak gyilkosságot vagy agyonverést jelent. A társadalomban is bizonytalanságot okoz, ha az ember nem tudja, mikor keveredik lövöldözésbe. – De a tisztességtelenség vagy a csalás is ugyanúgy felborítja a társadalmi egyensúlyt. Nevezhetjük a tisztességtelenséget is erőszaknak, mert kárt okoz a társadalom rendjében és szerkezetében. Említhetnénk a számítógépes bűnözést is. Mikeás azt mondja, minden, ami sérti a törvényt és a rendet, az bűnös erőszak. 

Miután felmérte az állapotokat, a 13-15-ben a büntetést mutatja be. Az egyszerű fordításban a vers így kezdődik: „Ezért hát én…” Ez azt fejezi ki, hogy a büntetés a törvényszegés mértékének megfelelő. Pedig én már elkezdtelek verni téged, és pusztítani vétkeid miatt. Eszel majd, de nem laksz jól, hanem éhen maradsz. Ha félreraksz is, nem mentheted meg, mert amit meg akarsz menteni, fegyver martalékává teszem. Vetni fogsz, de nem aratsz, olajbogyót sajtolsz, de nem kened magad olajjal, mustot is préselsz, de nem iszol bort. A pusztítás az engedetlenség következménye, ellenséges megszállást vagy ostromot jelentett. Ezt mondja Mikeás és erre tanít minket a történelem is. 

A büntetést, a pusztítást írja le a 6,14-15-ben, és bemutatja, milyen hatással van ez a büntetés az emberek mindennapjaira, a nép életére. Olyan intézkedéseket jelent be, amelyek csalódást és kudarcot okoznak a mindennapi életben. 

Először lapozzunk vissza a Lev 26-hoz, majd pedig a Deut-ból fogunk olvasni. Amikor Isten megkötötte a mózesi szövetséget, erkölcsi törvényt adott a népnek: a Tízparancsolatot. – Polgári törvénykönyvet is adott nekik, ami a hétköznapi életüket szabályozta. – Itt hamis súlyokról és mértékekről beszél, és a mindennapi kereskedelem során előforduló csalásokról. Adott volt tehát az erkölcsi törvény, a polgári törvények és a vallási törvények, a szertartások. Ezek a papságon és az áldozatokon keresztül előrevetítették a Messiás eljövetelét. A mózesi törvényeket ez a 3 fajta törvény alkotja: az erkölcsi, a polgári és a vallási törvények. Ezeket a kategóriákat csak később alkották meg, nem válnak el élesen egymástól, és kölcsönhatásban állnak egymással. Nem mondhatja ezt az ember: Én betartom a polgári törvényeket, de a többit nem. Vagy a törvény alatt van valaki, vagy nincs. 

A népnek az országhoz való viszonyát nem a törvény szabályozta, hanem az országgal kapcsolatos ígéretekben van szó róla, amelyet a Lev 26-ban és a Deut 28-29. fejezetekben találunk leírva. 

Ezek a következőképpen szólnak: Mindaddig, amíg Izrael hűséges marad a szövetséghez, az országban maradhat és az Úr áldásait élvezheti. Ha azonban a nép megszegi a szövetséget, engedetlen lesz, akkor Isten fegyelmező intézkedéseket hoz ellenük. Ezek a fegyelmezések egyre szigorúbbakká váltak, mígnem elérték a tetőpontot akkor, amikor Isten szétszórta a népet a szélrózsa minden irányába. Ez a 3 fejezet nagyon részletgazdag. Leírja azokat az áldásokat és átkokat, amelyeket Isten elhatározott. Pl. Lev.26,26: Amikor tönkreteszem nálatok a félretett élelmet, tíz asszony egy kemencében süti majd nektek a kenyeret, és kiporciózva adják nektek a kenyeret, úgyhogy esztek ugyan, de mégsem laktok jól.

Deut.28,1-2. Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az Úr 2 Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérni fognak téged, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára.

Azután a 15. vers: De ha nem hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, ha nem tartod meg, és nem teljesíted minden parancsolatát és rendelkezését, amelyet ma megparancsolok neked, akkor rád szállnak mindezek az átkok, és kísérni fognak téged. 30-31.Eljegyzel magadnak egy asszonyt, de más férfi közösül vele. Házat építesz, de nem te költözöl bele, szőlőt telepítesz, de nem te veszed hasznát. Marhádat szemed láttára vágják le, de te nem eszel belőle, szamaradat elrabolják, és nem kerül vissza hozzád, juhaidat ellenségeidnek adják, és nem segít rajtad senki. Ezután: 38-40. Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset takarítasz be, mert felfalja a sáska, 39 Szőlőskerteket ültetsz és művelsz, de bort nem iszol, szőlőt sem szedsz, mert megeszi a féreg 40 Határaidon belül olajfáid lesznek mindenütt, de nem kened magad olajjal, mert lehullanak a bogyók. 14 versnyi áldás, majd több mint 50 versen keresztül az átokról és a fegyelmezésről, büntetésről olvasunk. 

28,66-67. Hajszálon függ majd az életed, riadozni fogsz éjjel és nappal, és nem érezheted az életed soha biztonságban 67 Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell.

Ezek a versek adták meg számomra a végső lökést ahhoz, hogy eljussak a Jézusban való hitre. 

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Izrael többé nem formálhat jogot arra az országra, amelyet Isten neki ígért. Lev.26,40-42. De ha megvallják bűnüket és atyáik bűnét, hogy hűtlenséget követtek el ellenem, meg azt, hogy szembeszálltak velem 41 ami miatt én is szembeszálltam velük, és elvittem őket ellenségeik földjére; ha majd megalázkodik körülmetéletlen szívük, és békével hordozzák büntetésüket 42 akkor visszaemlékezem a Jákóbbal kötött szövetségemre, az Izsákkal kötött szövetségemre meg az Ábrahámmal kötött szövetségemre, és visszaemlékezem az országra is.

Hadd foglaljam össze: Izrael megkapta az ígéret földjét. Isten megmondta nekik, hogy mindaddig ők lesznek az ország haszonélvezői, amíg engedelmesek. Ha engedetlenné válnak, annak büntetés, fegyelmezés lesz a következménye, végső esetben a négy égtáj felé szórja szét a népet. Ez meg is történt Krisztus keresztre feszítése után, 70-ben. Isten azonban azt mondja, hogy a nép visszakapja az országot, mivel az nem csak időleges adomány volt Istentől. Az ország mindig Izraelt illeti, de a haszonélvezeti joguk az engedelmességüktől függ. Lev.26,42.42 akkor visszaemlékezem a Jákóbbal kötött szövetségemre, az Izsákkal kötött szövetségemre meg az Ábrahámmal kötött szövetségemre, és visszaemlékezem az országra is.

Izrael az egyetlen nemzet a világon, amely jogot formálhat egy országra, ugyanis ezt az univerzum Urától kapták! De nem élvezhetik ezt az ajándékot, ha nem engedelmesek Istennek. Lev.26,44-45. De akkor sem vetem meg őket, amikor ellenségeik földjén lesznek, és nem utálom meg őket annyira, hogy véget vessek nekik, megszegvén a velük kötött szövetségemet, mert én, az Úr vagyok az ő Istenük. 45 És visszaemlékezem az elődeikkel kötött szövetségre, akiket kihoztam Egyiptom földjéről a többi nép szeme láttára, hogy Istenük legyek. Én vagyok az Úr.

Az átkok a szövetséghez kötődnek. Mik 6,14-15. Eszel majd, de nem laksz jól, hanem éhen maradsz. Ha félreraksz is, nem mentheted meg, mert amit meg akarsz menteni, fegyver martalékává teszem. Vetni fogsz, de nem aratsz, olajbogyót sajtolsz, de nem kened magad olajjal, mustot is préselsz, de nem iszol bort. Csupa baj, bánat, csalódás, igaz? Ezek az átkok a szövetség részei, amelyeket Izrael megszegett. Haggeus 1,6 Sokat vetettetek, de keveset hordtatok be; esztek, de nem fogtok jóllakni; isztok, de nem fogtok megrészegedni; felöltöztök, de nem fogtok megmelegedni. Aki pénzért dolgozik, mintha lyukas erszénybe rakná a pénzét. Mindez az engedetlenség Isten általi megbüntetése. Megszegték a szövetséget, amelynek a gazdaság leállása lett a következménye! 

Mik 6,16 a helyzet összegzése: Omrí szokásaihoz ragaszkodtok, Aháb házának cselekedeteihez, és az ő tanácsaik szerint éltek. Ezért pusztasággá teszem az országot, lakóira pedig iszonyodva néznek, a népek gyalázkodását kell elviselniük.« Ez nem más, mint vádbeszéd, valamint a kiváltó ok megnevezése: Utalás az északi királyság sorsára, akik azért kerültek fogságba, mert engedetlenek, gonoszak, bűnösek és bálványimádók voltak. Isten most a déli királyságot figyelmezteti Mikeáson keresztül! Omri Aháb apja volt, Aháb felesége pedig Jezábel volt. Ahábot a Nábót szőlőjéről szóló történetből ismerjük. Omri és Aháb rendeletei tele voltak gátlástalan gonoszsággal, csalással és semmire és senkire nem voltak tekintettel. Nábót nem akarta eladni a szőlőjét, mert azt Isten adta neki és a családjának. ……. Kíméletlenség, bálványimádás, csalás és hamisság. – Mennyire időszerű ma is! Itt van az egyházon belüli homoszexualitás kérdése. Számtalan igehely szól erről a Bibliában. Minden egyes igehelyet másképp lehet magyarázni. De nem a magyarázatról van szó, hanem arról, hogy helyesen magyarázzuk az igét, az értelmezés törvényszerűségeinek megfelelően. A homoszexualitás utálatos Isten előtt. Ez világos kijelentés, mégis felszentelnek nyíltan homoszexuális embereket is. (Omri rendelkezései). 

Két kifejezés van, amit Mikeás szándékosan használ: „ az ő tanácsaik szerint éltek „. 6,8. « Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az Úr! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben.» Micsoda ellentét! Omri tanácsa nem más, mint felfuvalkodottság, önmaga fontosságának hangsúlyozása, az ellenpólusa pedig az, aki alázatos, és tisztában van azzal, hogy tökéletlen Isten előtt, mégis elfogadja Isten. Az ilyen ember mindig látja a bűneit, állandó függésben van Istentől. Omri és Aháb rendelkezései mind olyanok, amelyeket Isten megtiltott. 

6,16/b. Ezért pusztasággá teszem az országot, lakóira pedig iszonyodva néznek, a népek gyalázkodását kell elviselniük.

A pusztaság, amelyet Isten hozott az országra, szörnyülködést és gúnyt vált ki az emberekből („Nézzétek, mi történt velük!”) Végül pedig a megaláztatás, a szégyen következik: „a népek gyalázkodását kell elviselniük.” 

Akkoriban a társadalom teokratikus eszmékhez kötődött. Ezért azt tartották, hogy a baj és a vétek szinte mindig összefügg. Ha baj, veszteség, katasztrófa történt, akkor az emberek ezt Isten ítéletének tartották. Jób erről beszél, és azt mondja, hogy ez nem mindig igaz. 

„Ha megszegtétek a törvényt, akkor valami történni fog veletek.” Az alapvető tanulság ebből az ember felelőssége. Még két szót kell hozzátenni: elkerülhetetlen és küszöbön álló. 

Megkerülhetetlenül felelősek vagyunk Isten igéjével szemben, függetlenül attól, hogy hívők vagy nem hívők vagyunk! A hívő is a maga módján, mert az ítélet Isten házán kezdődik, és a nem hívő is a maga módján felelős. 

Nem tudjuk, mit hoz a jövő, ami a küszöbön áll. Jövő vasárnap talán már nem is leszel itt.