Ma két fejezetet szeretnénk megvizsgálni. A két fejezet témája szinte teljesen azonos. A téma: „Ostobaság emberekben bízni”.
Fontos ismerni a helyzetet, hogy megérthessük ezeket a fejezeteket. Izraelt az asszírok fenyegették. Asszíria harcolt Babilon ellen és délen is volt egy ellensége, Egyiptom. Szanhérib volt Asszíria királya. – Izraelben Ezékiás uralkodott, Izrael nagy királyainak egyike, ezt láthattuk, amikor a 2Kir 18,5-t olvastuk. „Bízott az Úrban, Izráel Istenében; nem volt hozzá hasonló senki Júda királyai között, sem előtte, sem utána.” Már említettem, hogy nem értettem teljesen ezt az igehelyet, mivel Ezékiás nem volt olyan nagy király, mint Dávid vagy Salamon. Ez talán csak utalás Juda királyaira. Egy valamit azonban bátran lehet állítani: Senki sem fordult Isten felé olyan bizalommal, mint Ezékiás. Neve azt jelenti: Isten hatalmas. Ő volt Áháznak, Juda egyik leggonoszabb királyának a fia. Ezékiás volt Manassénak, Juda legrosszabb királyának apja. Ő volt a fia Juda második leggonoszabb királynak, és az apja Juda leggonoszabb királyának. Ő maga pedig a legjobb király volt. – Van egy igevers a Példabeszédek könyvében (22,6): „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy lehet akkor az, hogy Manassé, Ezékiás fia, Juda leggonoszabb királya volt? Az egyetlen dolog, amit ebből a szövegből meg tudok érteni, az az, hogy Manassé élete végén megtalálta a megtérés útját Ha ez így van, akkor ez a legjobb illusztráció a Példabeszédek könyvében.Ezékiás követte Áházt a trónon. Kezdetben ő is azoknak a befolyása alatt állt, akik szövetséget akartak kötni Egyiptommal. Ez a párt nyugtalanságot szított Judában. Mai modern nyelven szólva így fejeznénk ki ezt a helyzetet: Juda külügyminisztériuma nem volt egy hazafias minisztérium. Az egyiptompártiak azt mondták: Vigyáznunk kell az asszírokkal, nem szabad csiklandoznunk az oroszlán orrát. Talán inkább szövetséget kellene kötnünk Egyiptommal. Ők jó partnerek lennének számunkra. Az a kérdés, hogy vajon mi Isten akarata, egyáltalán nem merült föl. Ez hit nélküli politika volt, és ez provokálta a prófétát.
Ha azt gondoljuk, hogy Ézsaiásnak nem kellett szenvednie az ő álláspontja miatt, akkor tévedünk. Ma sem válik túlságosan közkedveltté az az ember, aki szembeszáll az istentelen politikával és kritizálja a minisztereket. Ha valaki azt mondaná, hogy az a politika, amelyet a kormány képvisel istentelen, akkor ezzel felháborodást és gúnyolódást váltana ki. Biztos vagyok benne, hogy Ézsaiás az ő korában a közkedveltségi lista legalján volt. Erre bizonyítékokat is találunk a könyvében.
Ezékiás kezdetben ezeknek az „Egyiptom-pártiaknak” a befolyása alatt állt. Ezek el akarták téríteni a királyt attól, hogy Istenben bízzon.
A reformáció egyik ismert prédikátora volt Hugh Latimer, aki máglyán halt meg 1555-ben a katolikus Mária királynő uralkodása alatt. Ő egy olyan férfi volt, aki kimondta azt, amit gondolt. Ezért meg kellett halnia. Egyik prédikációjában mondott valami olyat, amivel megsértette a királynőt. A királynő azt mondta neki: Bocsánatot kell kérned. Latimer azt felelte: Bocsánatot fogok kérni. Ki volt tűzve egy nap, amelyen Latimernek meg kellett jelennie a királynő előtt, hogy bocsánatot kérjen. Mindenki kíváncsi volt rá, hogy vajon mit fog mondani Latimer és a terem zsúfolásig megtelt. Latimer bejött, megállt a királynő előtt, és a következőket mondta: „Hugh Latimer, könyörgök, te a földi királynőd előtt állsz, akinek hatalmában áll a testedet megölni. Könyörgök, Hugh Latimer, te a király előtt is állsz, aki a mennyet és a földet alkotta, és akinek hatalma van mind a testedet, mind a lelkedet a pokol tüzében elpusztítani. – Királynő, légy átkozott gonoszságodért.” Ő Isten embere volt, aki tudta, hogy kapcsolatban van az élő Istennel. Azt mondta, amit Isten rábízott, hogy mondjon. Ézsaiás is ezt tette. Nagyon népszerűtlen volt. Azt mondta, amit mondania kellett. A későbbiekben látni fogjuk, hogy mit akart Ézsaiás elérni; az volt a célja, hogy Ezékiás megtérjen és Istenhez forduljon.
A 30. és 31. fejezet a próféta intését tartalmazza, arra figyelmeztet, hogy a politikában ne Egyiptomra hagyatkozzanak. Itt olvasunk a 4. és 5. „jajról”. 5 „jaj” hangzott el a kiválasztott nép ellen. Az Ézsaiás 28,1 egy Izrael elleni „jajjal” kezdődik. Az Ézs 29,1-ben pedig egy Jeruzsálem elleni „jajról” olvasunk. Ezután az Ézs 29,15-ben ez áll: „Jaj azoknak, akik el akarják titkolni tervüket az Úr elől.” Az Ézs 30,1-ben is olvashatunk egy „jajt” a pártütő, lázadó fiak ellen. Ézs 31,1: „Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért!” – Ezt akár a „jajok” könyvének is lehetne nevezni.
- ) Az Egyiptommal kötött szövetség hiábavalósága
Ézsaiás eddig a politikát csak általánosságban ostorozta. Ézs 30,1-14-ben világos lesz, hogy arra a szövetségre céloz, amit Juda Egyiptommal akart kötni. Mi nyugtalanította Ézsaiást? Az, hogy egy nemzet védelmet keres egy másik nemzetnél, amikor azt egy harmadik nép fenyegeti. Egy teokráciában soha nem embereknél kellene keresni a segítséget. Ez egy klasszikus ellentmondás. Ha valóban Istenben bízunk, akkor vajon Egyiptom segítségére kell hagyatkoznunk? Ha Isten kiválasztott gyermeke vagy, akkor mire hagyatkozol?
Ennek van egy valóban gyakorlati alkalmazása egy keresztyén ember életére. Hiszel Istenben, rábízod magad Krisztus vérére, és általa van örök életed. Akkor hát a mindennapi életedben vajon nem hagyatkozhatsz Istenre, Jézus Krisztus Atyjára? Muszáj izzadva dolgoznod és a saját tetteidben bízni ahelyett, hogy Isten hűségére bíznád magad? Miért félsz a jövőtől? Ha valóban bízol Istenben, Jézus Krisztus Atyjában és elhiszed, hogy örök életet adott neked, akkor a teljes örökkévalóságra rábíztad magad. A jelen vajon nem az örökkévalóság része? – Az egy igaz Istenhez, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjához tartozónak valljuk magunkat, és azt hirdetjük, hogy senki másban nem található üdvösség, csak benne, azután pedig kitesszük a gyűjtőperselyünket és szinte szuggeráljuk a látogatókat, hogy tegyenek bele pénzt. Miért tesszük ezt? Attól félünk, hogy adósságba keveredünk?
Vajon nincsenek olyan bibliaiskolák, amelyek azért, hogy hallgatóik létszámát biztosítsák, eltérnek saját teológiai meggyőződésüktől? Ha ezt valaki szóvá teszi, akkor az történik vele, ami Ézsaiással történt. Nem értették meg.
30,1: „Jaj a pártütő fiaknak – így szól az ÚR – , akik tervet szőnek, de nélkülem szerződést kötnek, de akaratom ellenére, vétket vétekre halmozva!” Minden kis fondorlatot, ravasz praktikát, amelyet életünkben egy cél elérése érdekében bevetünk, úgy lehet összegezni, hogy vétket vétekre halmozunk. Miért kovácsolunk terveket anélkül, hogy Istentől tanácsot kérjünk? Bízhatunk Istenben, aki a teljes örökkévalóságra meg tud bennünket őrizni! Holnap is meg tud téged őrizni. Miért aggodalmaskodunk hát? Meg kell tanulnunk várni.
Juda vezetői azért kovácsoltak saját terveket, mert az ellenség miatt féltek a jövőtől. Hisztek Jahvéban, mint az egy igaz Istenben? Igen, hiszünk Benne. Akkor hát, Ezékiás, miért nem bízzátok magatokat Őrá?
30,2: „Folyton Egyiptomba járnak, de engem nem kérdeznek meg. A fáraónál keresnek oltalmat, és menedéket Egyiptom árnyékában.” Mit jelent az, hogy „a fáraónál keresnek oltalmat”? Az Ef 6,10-11-ben ez áll: „10.Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében. 11. Öltsétek magatokra az Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben.” Juda a fáraóban bízott. Egyiptom árnyékában akartak menekülni. Az árnyék azonban nem rejti el, vagy menti meg őket, egyedül csak az Úr tudja ezt megtenni.
30,3: „De mind szégyent fogtok vallani a fáraó oltalmával, és pironkodni fogtok amiatt, hogy Egyiptom árnyékába menekültök!” Isten meg fogja ezt tenni. Mit tesz majd, ha nem bízunk benne? Akkor bizalmunk tárgyát a megbotránkozás kövévé fogja változtatni.
30,4: „Vezetői voltak már Cóanban, követei eljutottak Hánészig. 5. Mind szégyent vallanak azzal a haszontalan néppel. Nem segít és nem használ, sőt szégyent és gyalázatot hoz.” – Cóan és Hánész egyiptomi települések voltak. A király küldöttei már titkos tanácskozásokat folytattak az egyiptomiakkal. – Hibáink következményeit gyakran csak hetekkel vagy évekkel később látjuk meg, amikor már túl késő! Az 5. versben az ige jövő időben szerepel: mind szégyent fognak vallani! Ézsaiás jól tudta ezt. Egyiptom a jövőben nem segítség lesz számukra, hanem szégyen. Az Egyiptommal kötött szövetség szégyen lesz számotokra. – Ha azt gondoljuk, hogy saját erőnkből véghez tudjuk vinni Isten akaratát, vagy a mi saját terveinket szövögetjük, és azokat úgy állítjuk be, mint Isten akaratát, akkor keservesen kudarcot fogunk vallani. A következményeket csak évekkel később fogjuk észrevenni.
Ebben az időben a fáraók 25. dinasztiáját Sebakó képviselte. Krisztus előtt 714-700-ig uralkodott. A történelem megmutatta, hogy nem nyújtott segítséget Juda számára.
A 6. versben Ézsaiás a nemzetközi szövetségek hiábavalóságáról ír. „6. Fenyegető jövendölés Dél Behemótja ellen: A nyomorúság és elnyomás országába, ahol a nőstény és a hím oroszlán, a vipera és a repülő sárkány él, oda viszik szamarak hátán vagyonukat, tevék púpján kincseiket a haszontalan népnek,” Az egyiptomiak mindebből semmit nem fognak profitálni. „7. Egyiptomnak, melynek segítsége üres hiábavalóság. Ezért nevezem őt Ráhábnak, akit hallgatásra bírtak.” Egy veszélyes területen hozzák át adományaikat, ahol oroszlánok és kígyó laknak, csak azért, hogy Egyiptommal szövetséget köthessenek. Veszélybe sodorják magukat, és mindez mit sem használ. – Ézsaiás tudta ezt, és a 7. versben nevetségessé teszi őket. – A Ráháb megnevezés Egyiptomra utal, arroganciát és üvöltözést is jelent. Ézsaiás azt mondja a 7. versben, hogy az egyiptomiak hiába akarnak segíteni, nincs értelme és az Úr el fogja nyomni arroganciájukat. Igen nagy a hangjuk, de ez semmit sem használ. – Egyiptomnak már akkoriban is történelme volt. Az ókor emberei a múltja miatt tisztelték Egyiptomot. Egyiptom gyakran túl sokat ígért de keveset tartott be. Erről beszél Ézsaiás. Nagy a szájuk, de nem tesznek semmit.
Ézsaiás tehát nem volt népszerű. Ha valamit Jeruzsálemben mondott, akkor azt tudta egész Juda.
A 8. versben a népről beszél. Végül is az ország politikája a nép politikája! Ez egy olyan direkt demokráciában, mint a svájci, még kifejezettebb! Nem a nép választja meg a képviselőit és a kormányt? – Alkalmazhatjuk ezt a mai magyarországi helyzetre is? Judában is ez volt a helyzet. Mindannyian felelősek voltak érte, hogy Egyiptomhoz fordultak segítségért. Ezért ostorozza most Ézsaiás a népet: „8. Most pedig menj, és írd föl jelenlétükben egy táblára, jegyezd föl egy könyvbe, hogy megmaradjon mindvégig örökre szóló okmányként! 9. Bizony engedetlen nép ez, hazug fiak, fiak, de nem akarnak hallgatni az ÚR tanítására.” Ha nem tesztek semmit a kormány ellen és Ezékiás ellen, akkor felelősek vagytok azért, ami történik. A nép nem gyakorolt nyomást a királyra és tanácsadóira, hogy változtassanak politikájukon. Azzal, hogy semmit nem tettek a politikai helyzet ellen, az Istennel szembeni hazugságukat és engedetlenségüket bizonyították. – Isten azt mondja a prófétának, hogy ezt fel kell jegyeznie egy táblára és egy könyvbe! A táblát és a könyvet tedd mindenki számára hozzáférhetővé! Ma ezeket a dolgokat a próféta plakátokra írná fel, vagy az interneten publikálná. Mondd meg nekik, hogy Egyiptomnak csak a szája nagy, de semmit sem fognak használni nektek. – Ez most a Bibliánkban áll és ezt évszázadokon keresztül mindenki olvashatta.
Nos, akkor hát mit mond a nép? Ézsaiás tudta, hogy ez a politika megfelel a nép akaratának. Lehetséges, hogy valaki rossz politikát folytat, pedig nagyon vallásos. Lehetséges rossz politikát folytatni és közben jó kapcsolatban lenni az Úrral. Itt azonban összefüggések vannak. A nép azért bízta magát Egyiptomra, mert nem bízott az Úrban. A hamis politikát a hamis teológiára alapozták! Svájcban nincs teokrácia, tehát nem mondhatjuk azt, hogy kormányunknak azért rossz a politikája, mert rossz a teológiájuk. Végső soron azt lehet mondani: Mi egy istenhívő nemzet vagyunk, elismertük Isten létezését, legalábbis ameddig az alkotmányunkból nem töröljük ki az invokációt:„Isten nevében”. Egy pluralista társadalomban fel kell tenni azt a kérdést, hogy milyen Istenről van szó, és ha erre a kérdésre nem tudunk válaszolni, akkor ezt nyugodtan ki lehet törölni az alkotmányból. Különbség van aközött, hogy valaki hisz Istenben, és aközött, hogy valaki abban az Istenben hisz, aki a mi Urunk, Jézus Krisztusunk Atyja. – Mivel a népnek rossz volt a teológiája, a politikájuk is rossz volt. Mit cselekedtek teológiai szemmel nézve?
„10. Azt mondják a látóknak: Ne lássatok!” Kik voltak a látók? A próféták, akiknek látomásuk volt, és azt hirdették a népnek, amit Isten megmutatott nekik. A nép ezt nem akarta hallani. „Azt mondják a látóknak: Ne lássatok! a látnokoknak pedig: Ne a valóságot lássátok! Mondjatok inkább hízelgő dolgokat, lássatok kedvünkre valókat!” Azt mondták Ézsaiásnak: „Ne prófétálj nekünk Ézsaiás!”, s ezzel beismerték, hogy amit mondott, az igaz volt. „Nem szeretjük, amit mondasz”. Ézsaiás érti, hogy hízelgő szavakat akarnak hallani, ártalmatlan szavakat, a valóságot azonban nem akarják hallani. – Ezékiás külsőleg tisztelte Istent, de nem akarta hallani azt, amit Ézsaiás mondott. Ézsaiás azt mondta: „Ha nem mondhatom azt, amit az Úr rám bízott, akkor talán hízelgő szavakat suttogjak a fületekbe?”
Nem különösen divatos ez a gondolkozásmód a 21. században? Ha elmondjuk az embereknek, hogy elveszettek, és Jézus Krisztuson kívül senki másban nincs üdvösség, akkor azt mondják nekünk: „Fundamentalisták vagytok, és mindent feketén láttok, mindig csak a pokolról és a kárhozatról beszéltek”.
Azt mondta a nép: „ne beszélj nekünk az igazságról.” És végül: „11. Hagyjátok abba ezt a módszert, változtassatok ezen az eljáráson! Hagyjatok békét nekünk Izráel Szentjével!” Tulajdonképpen azt mondták Istennek, Menj el az utunkból, hagyj minket békén! Milyen sok nagy egyházban nem tűrik meg az evangéliumi lelkészeket, mert nem akarják hallani az igazságot! Nincs semmi keresnivalójuk a szószékeken.
Egyszer azt mondta egy pap: „vasárnapról vasárnapra prédikáltam egy gyülekezetben, mely kettészakadt. A gyülekezet egyik fele a Bibliát akarta hallani, a másik fele azonban nyugtalan volt. Egyszer aztán odajött hozzám a gyülekezet egyik presbitere, és azt mondta nekem: Igen nyugtalanítónak tartom, hogy a gyülekezet egy része magával hozza a Bibliáját, és jegyzeteket készít az igehirdetés alatt. Ezen sokan megütköznek.” Sok templomban zavaróan hat a Biblia. Olyan prédikációt akarnak hallgatni, aminek semmi köze nincs a Bibliához. Így van ez a rádióprédikációknál is! Az ellen még nincs kifogásuk az embereknek, ha a prédikációban megemlítik a Bibliát, de senki ne háborítsa fel az embereket a benne lévő üzenettel. Nem akarnak üzenetet, sem bibliamagyarázatot, nem akarják hallani az igazságot. Ez van ma a 21. században templomainkban, sőt sok evangéliumi gyülekezetben is.
Van valamilyen mondanivalója számunkra Ézsaiásnak? „Hagyjátok abba ezt a módszert, változtassatok ezen az eljáráson! Hagyjatok békét nekünk Izráel Szentjével!” Nem akarjuk meghallani, amit Isten mond.
Mit kellene tennie Istennek? Hogyan kellene reagálnia? Talán oda kellene mennie hozzád, kézen fognia, és azt mondani: Ej, ej, nem szabad így gondolkodnod! Te kedves és jó ember vagy, ezt biztosan nem gondolod komolyan?
Ezzel szemben mit mond az ÚR? „Ezért így szól Izráel Szentje:” (Nem szép? Azt mondták, „hagyjatok békét nekünk Izráel Szentjével” és most „Izráel Szentje” szól.) “Mivel megvetitek ezt az igét, zsarolásban és csalásban bíztok, ezekre támaszkodtok, 13. azért úgy jártok bűnötökkel, mint a magas kőfal, ha megreped,” Ez a bűn az a delegáció, amely Egyiptomba ment, hogy szövetséget kössenek velük. Mivel azt mondták, hogy Isten tűnjön el az útjukból, Isten most azt mondja, tanácsot adok nektek egy prófécia formájában. Ez a küldöttség olyan lesz, mint egy repedés a kőfalon. „és megdőlve leomlással fenyeget: bármely pillanatban összedőlhet.” Egy ilyen fal össze fog omlani! „14. Darabokra törik, mint a fazekas korsója, melyet kíméletlenül összetörtek: nem lehet találni törmelékei között akkora cserepet sem, amivel parazsat lehet venni a tűzhelyről, vagy vizet meríteni a tócsából.” Teljes lesz a pusztulás. Mivel elfordultatok tőlem, még egy korsó darabkát sem fogtok találni, amit még fel lehet használni arra, hogy egy darabka szenet fellapátoljanak, vagy vizet merítsenek vele!
Nem szabad félvállról venni Isten törvényének megvetését! Nagyon komoly dolog az, ha nem szentelünk figyelmet Isten Igéjének. A keresztyén embereknek is komolyan kell venniük Isten Igéjének ismeretét és tanulmányozását, hogy ne emberekben bízzanak, hanem Istenben.
El akarták tüntetni Istent az útból, de Ő nem hagyta magát!
Az Egyiptommal kötött szövetség hiábavalósága
Ézs 30,15-33. Mondta volna valaki Ézsaiásnak: Adj nekünk egy alternatívát? Ezekben a versekben adott alternatívát. Ez Ézsaiás egyik legnagyobb kijelentése. Itt nem a szövetségről van szó, hanem a bizalomról! „15. Mert így szól az én Uram, az Úr, Izráel Szentje: A megtérés és a nyugalom segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok.” Mit akar ezzel mondani? Azonnal hívjátok vissza ezt a küldöttséget Egyiptomból! Váljatok szét a ti szövetségesetektől és szakítsátok meg a tárgyalásokat. Egyedül Istenben bízzatok! „A megtérés és a nyugalom segítene rajtatok” A bizalom nem a gyengeségnek, hanem az erőnek a jele! Nem arra vezethető vissza sok probléma és nehézség a keresztyén emberek életében és a gyülekezetben, hogy nem tanulták meg ezt a leckét?! Ha problémák és nehézségek jönnek, csendben várj, és bízz az Úrban. Ha fontos döntések előtt állsz, csendesedj el és várj az Úr vezetésére. Ne ugorj a kocsi elé!
Hogyan lettél keresztyén? Hallottál a keresztről, és elfogadtad, hogy Jézus Krisztus lemosta az Ő vérével a bűneidet. Mit tettél? Jócselekedeteket vittél véghez, beléptél egy egyházba? Nem, csak azt mondtad: Köszönöm, Uram. Egyszerűen hittél és Isten örök életet ajándékozott neked. Új emberré lettél, és megtapasztaltad Jézus Krisztust az életedben. „Az igaz ember a hite által él.” Hallottad már ezt? Jézus már nincs a kereszten, hanem Isten trónján ül! Bízz abban, aki a trónon ül. Sem az újjászületésünk, sem a megszentelődésünk nem cselekedetek által történik, hogy senki se dicsekedjék.
Ézsaiásnak ezek a szavai kegyetlenül gyakorlatiak! Nézd meg Ábrahám, Hágár és Sára példáját. Isten adott Ábrahámnak egy ígéretet, hogy fia fog születni. Ő pedig várt, várt és várt. Ahogy telt az idő Sára és Ábrahám is egyre nyugtalanabb és türelmetlenebb lett. Segíteni akartak, hogy beteljesedjen Isten ígérete. Így került a képbe Hágár. Egy kis fonákság, trükk; már túl öregek vagyunk hozzá, hogy gyermekünk szülessen, valamit tennünk kell, hogy Isten terve beteljesedjen. Így született meg Izmáel. Ismerjük ennek a döntésnek a következményeit. Hosszú évszázadokon át problémát jelentett és jelent Izmael Isztanbultól Indonéziáig.
Amikor teljesen reménytelen a helyzet, akkor tesz Isten csodákat. Ez a gyakorlati keresztyén élet! Ábrahámnak és Judának sok fájdalom és lecke árán kellett ezt megtanulnia. Nekünk is így kell megtanulnunk? Itt van számunkra Isten Igéje, s ez azért áll rendelkezésünkre, hogy ne kelljen szenvedésekkel teli tapasztalatokat szereznünk.
„16. inkább ezt mondjátok: Nem úgy lesz az, hanem lóháton vágtatunk! Hát majd vágtatnotok kell! Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek! 17. Egy ember fenyegetésére ezrével elfuttok, öt ember fenyegetésére úgy elfuttok, hogy nem marad más belőletek, csak egy jelzőpózna a hegytetőn és egy zászlórúd a halmon.” Mi fog akkor történni? Az Úr vár, amíg meg nem tanulják a leckét. Az Úr vár, amíg mi is megtanulunk várni. „18. De még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az ÚR,” ez az egyik legfontosabb bibliai alapelv! „boldogok mindazok, akik benne reménykednek.” Amikor megöregszünk, és a test elkezd romlani, jönnek a próbák és a nehézségek. Azonban a fiatal emberek életében is vannak próbák. De jó, ha tudjuk azt, hogy olyan Istenünk van, akinek a szabadítása közel van, ha megtanulunk Őrá várni.
„19. Ne sírj többé, Sion népe, amely Jeruzsálemben laksz! Bizonyosan megkegyelmez az ÚR, ha hozzá kiáltasz. Mihelyt meghallja, válaszol neked. 20. És bár szűkösen adott kenyeret, és kimérte a vizet az Úr, nem állítják többé félre tanítódat, hanem saját szemeddel láthatod tanítódat.” (Itt a jövő áldásairól beszél) „Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!” Ez az engedelmesség képe! Juda sokáig engedetlen volt, most azonban olyan engedelmes, mint az az állat, amelyet szavakkal és gyeplővel lehet irányítani. Az állatok megértik a szavakat, ha befogják őket! Itt egy olyan gazdának a képét láthatjuk, aki a kocsin ül, és az állatokat a szavaival irányítja. „Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!” Az engedelmesség Isten vezetésének az áldását jelenti.
„22. Tisztátalannak fogjátok tartani az ezüsttel bevont bálványszobrokat és az arannyal borított istenszobrokat. Kiszórod azokat, mint valami undokságot, és ezt mondod: Ki veletek!”
Ennek a fejezetnek a hátralevő része vigasztalás a maradék népnek. Később az Asszíria feletti ítéletről ír.
Végezetül szeretnék még néhány dolgot mondani a 31. fejezetről. Ennek témája
Az Egyiptommal kötött szövetség ostobasága.
Ez egy rövid összefoglalása és ismétlése a 30. fejezetnek. Luther azt gondolta erről: A próféta az unalmasság határáig ismételgeti önmagát. Luther olyan ember volt, aki kimondta, amit érzett.
Ebben a fejezetben található az utolsó „jaj” és újra csak az Egyiptom segítségének hiábavalóságáról van szó benne.
„31,1 Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért! Lovakban reménykednek, a harci kocsik tömegében bíznak, és a lovasok nagy erejében; de nem tekintenek Izráel Szentjére, nem folyamodnak az ÚRhoz.”
Helyes és jó dolog az, ha egy nép felkészül rá, hogy meg tudja magát védeni. Hasznos, ha van katonaság és rendőrség, hogy megvédje az embereket a külső és belső ellenség ellen. Mi nem vagyunk egy teokrácia, mint Izrael és Juda voltak. – Egy nemzet legnagyobb védelmét az biztosítja, ha odafordul az egy igaz Istenhez! Lovak és kocsik, tankok és ágyúk nem tudnak bennünket megvédeni. Ha nem keressük Isten arcát, és nem fordulunk oda hozzá bizalommal, hogy felnézzünk „Jézusra, a hit szerzője és beteljesítőjére”,akkor meg fogjuk tapasztalni, hogy „Jaj azoknak, akik … Lovakban reménykednek, a harci kocsik tömegében bíznak, és a lovasok nagy erejében; de nem tekintenek Izráel Szentjére, nem folyamodnak az Úrhoz.”
Nem sokan mondják ki, hogy „segítségre van szükségünk. A józan eszünket kell használnunk, hogy megtaláljuk a megoldást egy szorult helyzetben”.
Bizonyos értelemben ez helyes, ugyanis a hit alapja nem irracionális. Isten Szava igaz és megfelel Isten „rációjának”. – Ézsaiásnak azt vetették a szemére, hogy az üzenete irracionális volt.
„Azt mondod, hogy Jahvéra kellene bíznunk magunkat, azonban jobb, ha bebiztosítjuk magunkat lovakkal és kocsikkal”. Nem bölcs dolog ez? „2. De ő is bölcs…” Ti bölcs politikáról beszéltek, de elfelejtitek, hogy az Úr is bölcs. Sőt az Ő személye maga a bölcsesség.„…és veszedelmet hoz, nem másítja meg szavait, hanem rátámad a gonoszok házára és a segítséget ígérő gonosztevőkre. 3. Hiszen Egyiptom csak ember, nem Isten! Lova is csak test, nem lélek! Ha kinyújtja kezét az ÚR, elbukik a segítő, elesik, akinek segített: együtt pusztulnak el mindnyájan.” Isten azonban Isten, Ő örökkévaló és hatalmas.
Ez az Újszövetség szóhasználata szerint a szellemben járás alapelve! Szellemben járni azt jelenti, hogy tekintetünket Jahvéra irányítjuk a hétköznapokban is, egész életünkben.
Ha nem bízol benne, akkor te magad vagy a nyomoruságod okozója.
Később azt mondja Ézsaiás, hogy Isten segítsége tökéletesen elegendő lesz. Egy olyan oroszlánhoz hasonlítja Istent, amelyik áldozatát a karmaiban tartja.
„4. Mert ezt mondta nekem az ÚR: Ahogyan morog az oroszlán vagy kölyke a zsákmány fölött, amikor összegyűl ellene valamennyi pásztor, és nem retten meg kiáltozásuktól, nem hunyászkodik meg zajuktól: úgy száll le a Seregek URa, hogy harcoljon Sion hegyéért és dombjáért.”
Az áldozat nem halott, és a pásztorok más pásztorokat hívnak segítségül, hogy visszaszerezzék az oroszlántól a zsákmányt, de az nem engedi. Isten az oroszlán, és nem fél az egyiptomiaktól. Ő hatalmas, és meg fogja őrizni azokat, akik bíznak benne!
Az 5. versben is azt mondja a próféta: „Mint repdeső madár, úgy oltalmazza a Seregek URa Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja.” Mint egy madár, aki a kicsinyeit védi és röpköd fölöttük, hogy a ragadozó madár ne láthassa meg őket, úgy fogja az Úr is megőrizni a benne bízókat. – Itt is ugyanaz az üzenet, mint a páska történetében! Ha az Úr látja az ajtó szemöldökfáján a vért, akkor a halál angyala meg fogja kímélni azt a házat.
Nem csodálatos dolog, hogy Istenre, a mi Urunk, Jézus Krisztusunk Atyjára bízhatjuk magunkat?