Ez az utolsó prédikáció a „jajok” sorozatából. Ebben a fejezetben van néhány közismert igevers. Négyet olvasok fel ezek közül:
Ézs 33,14: „Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken: Ki tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett, ki tartózkodhat közülünk örökös izzás mellett?” Ez Ézsaiás könyvének egyik legismertebb verse.Ézs 33,17: „Saját szemeddel nézheted a király szépségét, láthatod tágas országodat.”
Ézs 33,21: „Mert dicsőséges lesz ott az ÚR, folyók lesznek azon a helyen, messze elágazó folyamok, amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók.”
Ézs 33,22: „Mert az ÚR a mi bíránk, az ÚR a törvényadónk, az ÚR a királyunk, ő segít meg bennünket.”
Ennek a fejezetnek a történelmi háttere ugyanaz, mint a 32. fejezeté.
Mi volt akkor a helyzet? Ézsaiás Ezékiás uralkodása alatt írt, aki a legnagyobb király volt Juda és Izrael szétválása után. Ez kb. Krisztus előtt 701-ben történt. Szanhérib, Asszíria királya Jeruzsálemet ostromolta. Ekkor üzenet jött Istentől egy olyan néphez, aki nehéz helyzetben volt. Az asszírok körülzárták őket, és csak „felfelé” volt menekülő út.
Ezt a fejezetet három részre lehet osztani, és a következő mondattal fejeződik be: „Az ott lakó nép bűnbocsánatot nyer.”
A fejezet három részének ezt a három címet lehetne adni:
- Ítélet Asszíria fölött
- Juda békéje
- Az Úr, aki minden szükséget betölt.
Hadd emlékeztesselek benneteket arra, hogy az események, amelyek itt történnek, „tipikus”, előrevetítő jellegű események, vagyis az, hogy Jeruzsálemet ostromolják, egyben előképe annak az eseménynek, amikor utolsó napokban végleg megszabadulunk észak királyának, az Antikrisztusnak ostroma alól. Az Ószövetség történelmi eseményei háttérként szolgálnak a jövőbeli profetikus eseményeknek, amelyek be fognak következni Isten földi királyságának felállítása előtt.
1. Ítélet Asszíria fölött
Ez az utolsó „jaj”: „Jaj neked, pusztító, akit még nem ért pusztulás…” Ez a 6. „jaj”. Eddig 5 „jajról” olvashattunk Izrael, Juda és Jeruzsálem felett. A 6. „jaj” Asszíriára irányul. Az 1. vers Asszíria hanyatlását prófétálja meg. „1. Jaj neked, pusztító, akit még nem ért pusztulás, te rabló, akit még nem raboltak ki! Ha befejezted a pusztítást, el fogsz pusztulni, ha bevégezted a rablást, téged fognak kirabolni!”Asszíria, aki most Jeruzsálemet ostromolja és meg akarja semmisíteni, egy napon maga fog megsemmisülni. Hadd emlékeztesselek benneteket a Gal 6,7-8-ra, ahol Pál azt írja: „7. Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: 8. mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Szellemnek vet, a Szellemből fog aratni örök életet.” Ez a Biblia egyik legérdekesebb igeverse. Gyakran így gondolkodunk:
Hiszen ha vet az ember, azt fogja aratni, amit gondol, hogy aratni fog. A vers azonban azt mondja: „Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is.” Nem azt, amiben reménykedik, vagy amire vágyik, hanem azt, amit vetett! Isten mindig igazságosan jutalmaz. – Asszíria megszorongatta Jeruzsálemet, ennek megfelelően ő is igazságosan fog ítéltetni.
A próféta kifejezi imádságban az Istenbe vetett bizalmát, és ez az imádság végül a győzelem bizonyságába vetett hitbe, és Jahve dicséretébe torkollik. „2. Uram, kegyelmezz nekünk, benned reménykedünk! Légy segítségünk reggelenként, szabadítónk a nyomorúság idején! 3. Dörgő hangodtól elfutnak a népek, ha felemelkedsz, szétszóródnak a nemzetek.” Ezeknek az igeverseknek a nyelvezetén észre lehet venni, hogy messze túlmutat korának történelmi helyzetén. Jeruzsálemet az asszírok ostromolták, itt azonban azokról a népekről van szó, akiket az Antikrisztus fog felvonultatni a végső ütközetben, amikor Isten megszabadítja Izraelt. Jeruzsálem egy csoda által szabadult meg Szanhérib seregétől. 185.000 halottat számoltak meg Jeruzsálem körül, akik mind egyetlen éjszaka alatt haltak meg. A hadsereg maradéka pedig visszamenekült Asszíriába. Ez egy illusztrációja a jövőben bekövetkező szabadulásnak.
„4. Összeszedik a zsákmányt, ahogyan a sáskák szedik, úgy ugrálnak rá, ahogy a szöcskék ugranak. 5. Fenséges az ÚR, magasságban lakik. Betölti a Siont törvénnyel és igazsággal. 6. Nyugodt lesz az életed, bölcsesség és tudomány teszi szabaddá és gazdaggá; az ÚR félelme lesz a kincse.” (Vagyis ez lesz Juda kincse). Juda reménysége Jahve félelmében van! Ez Juda reménysége minden korban, és ez a mi reménységünk is mindennapjaink során. Soha nincs olyan szabadulás, ami nem Istenben gyökerezik.
A hanyatlás a 33,7-13. versekben van megírva.
„7. A küldöttek ott kint kiáltoznak, a békekövetek keservesen sírnak. Puszták az országutak, nem járnak az ösvényeken.” Ezek az izraeli küldöttek, akik csalódottak, mert Szanhérib ellenük fordult. Ezután pedig az asszírokról beszél: „8. A pusztító megszegte a szövetséget, megvetette a városokat, semmibe vette az embereket. 9. Gyászol, elalél a föld, hervadozik, megsárgul a Libánon, olyan lett a Sárón, mint a pusztaság, lehull a Básán és a Karmel lombja.” Most Isten ítéletét írja le: „10. De most fölkelek, mondja az ÚR, most fölmagasodom és fölemelkedem! 11. Szalmával vagytok terhesek, polyvát szültök, lihegésetek tűz, megemészt benneteket! 12. A népek égetett mésszé lesznek, és mint a kivágott gaz, tűzben égnek el. 13. Halljátok meg, távol lakók, hogy mit cselekedtem, és ti közel lévők, ismerjétek meg hatalmamat!” Isten megszabadította Judát.
2. Juda békéje
Az Ézs 33,14-20-ban leírja a próféta, hogy mi lett Juda és Jeruzsálem megszabadulásának következménye. „14. Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken.” Nem csodálatos? Ézsaiás 40 évig prédikált Judában és Jeruzsálemben! Beszélt Immánuelről, akinek neve azt jelenti, hogy „velünk az Isten”. A legcsodálatosabb próféciát mondta ki, amit Isten tenni fog, az eljövendő nagy király által. A próféta felszólította a népet, hogy Jahvéba vessék a bizalmukat, de ők nem figyeltek rá. Ha volt olyan próféta, aki szólt az emberekhez, és azok nem hallgattak a szavára, akkor az Ézsaiás volt. 40 évig prédikált, anélkül, hogy a közönség visszhangjára talált volna! Most, 40 év után, – Ézsaiás körülbelül 70 éves lehetett – hirtelen felébrednek az emberek Judában és Jeruzsálemben. „Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken.” Az angolban itt a „Hypocrites” szó szerepel vagyis a képmutatókat reszketés fogta el. Látták az asszírok végét, ahogyan Isten természetfeletti módon körülvette őket. Mit mondanak ők? „Ki tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett, ki tartózkodhat közülünk örökös izzás mellett?”
Álljunk meg itt egy pillanatra, és foglalkozzunk Ézsaiás Istenével. Ismernünk kell Ézsaiás gondolatait Istenről, hogy megérthessük az ő könyvét. Lapozzuk fel az 1Jn 4,16-ot. Itt az apostol a szeretetről ír: „és mi ismerjük és hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket. Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne.” Más szavakkal kifejezve, Isten természete maga a szeretet. Figyeljük meg az 1Jn 4,19-et is: „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” A következőt szeretném mondani: János azt írja: „Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad”. Ha közösségben szeretnénk lenni Istennel, akkor szeretetben kell maradnunk. A szeretet Istennek egy alaptulajdonsága, egy része. Az ő lényében kell maradnunk, ha közösségben akarunk lenni Istennel.
Most térjünk vissza az Ézs 33,14-hez. „Megrettentek a Sionon a vétkesek, reszketés vett erőt az elvetemülteken”, amikor látták Isten csodálatos szabadítását. Ez valami egészen más, mint amiről János ír. „Ki tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett, ki tartózkodhat közülünk örökös izzás mellett?” Mit jelent a „perzselő tűz” és az „örökös izzás”? Ezalatt Istent érti Ézsaiás! Isten a perzselő tűz és az örökös izzás. Ézsaiás ezt többször is említette. Pl.: „Izráel Világossága lesz a tűz, és Szentje a láng” (Ézs 10,17). Mire gondol Ézsaiás, amikor ezt írja? Isten természete, az Ő lénye a tűz. Ez talán valami ellentmondás? Nem, Isten mindkettő egyszerre, tűz és szeretet. Ha közösségbe akarunk kerülni Istennel, akkor olyan természetünk kell, hogy legyen, ami ebben a tűzben meg tud állni. Felmerülhet a kérdés: Hogy tudok én bűnös emberként Isten perzselő tüzében megállni? Hogyan tudok bukott emberként az örökös izzásban megállni? Igaz, hogy Isten tűz és izzás?
Az Újszövetségből tudjuk, hogy Isten nemcsak szeretet, hanem fény is. A Zsidókhoz írott levél szerzője azt írja, hogy Isten emésztő tűz. Tudod, hogy az az Isten, akivel te közösségben akarsz lenni, tűznek lángja? Ez elszomorít téged? Pedig örülnöd kellene. Miért? Mert a mi Istenünk gyűlöli a bűnt.
Ha Isten nem olyan lenne, aki gyűlöli a bűnt, akkor Ő nem lenne szent Isten. Az Ő természete kizárja a bűnt. Nem a gyűlölet érzéséről beszélek, arról, hogy Istennek örömet okozna az, hogy az embereknek ártson. Itt az Ő természetéről, az Ő szent lényéről van szó. Isten és a bűn nem összeegyeztethető. Ha Isten nem lenne tűz és izzás, akkor Ő egy érzéketlen Isten lenne, aki nem törődik a világgal. Hálásak lehetünk neki, hogy Ő világosság, hogy Ő tűz és örök izzás. Gyűlöli a bűnt, ami kárt okoz nekünk.
Ézsaiás Istenről alkotott elképzelése nagyon lényeges, különösen számunkra, keresztyén emberek számára. Ézsaiás 40 évig figyelte Judát és Jeruzsálemet. Sok mindent látott, ami megterhelte. Izrael és Juda voltak elhivatva arra, hogy Jahve nevét hirdessék a világban. Ézsaiás látta a szakadékot Juda és Izrael, az északi országrész között, látta őket elnyomva és most látta Judát az asszírok által körülvéve. Látta, hogy hogyan vallottak kudarcot a vezetők, látta a nép erkölcsét, látta a bálvány-istentiszteleteket és a tévtanítások megjelenését. Mindezt azonban egy szemüvegen keresztül látta. Mindezt úgy látta, mint Isten szentsége emésztő tüzének következményét.
John Adam Smith azt mondja kommentárjában: Olyan ez, mintha az ember egy színes szemüvegen keresztül látna egy épületet lángokban állni. Ha piros színű szemüvegen keresztül nézné, akkor a lángokat nem látná, csak az épületet. Csak azt látná, ahogy végül összeomlik a ház. Csak akkor látná meg az összeomlás okát, a lángokat, ha levenné a szemüveget.
Ézsaiás 40 évig szemüveg nélkül szemlélte Juda égését. Tudta a pusztulás okát, tudta, hogy Isten szentsége volt az oka. Tudta, hogy Isten perzselő tüze és örök izzása okozza a gonoszság és a korrupció elégetését és Juda pusztulását. A nép szeme előtt azonban piros szemüveg volt. Nem tudták, hogy mindez miért történik. Most azonban hirtelen megértették, hogy Isten szentsége áll a probléma mögött, amibe belekerültek. Észrevették a problémát. Mi hogyan fogunk megállni a perzselő tűzben?
Ézsaiás olyan választ ad, amin nem kellene meglepődnünk. „15. Aki igazságosan él, és őszintén beszél, megveti a zsarolt nyereséget,” (más szavakkal kifejezve, aki nem használja ki a másik embert) „nem fogad el megvesztegetést, hanem elhárítja a kezével, bedugja a fülét, hallani sem akar vérontásról, befogja a szemét, látni sem akar gonoszságot.” Itt fel sem merül a vallás fogalma! Észrevettétek? Nem azt mondja, hogy aki Isten jelenlétében él, az egy vallásos ember! Miért? Mert a vallás a Sátán csalása. Teljesen egyszerű a válasz arra a kérdésre, hogy ki állhat meg Isten perzselő tüzében és az Ő örök izzásában? Az igaz ember, aki ezeket az apró gyakorlati dolgokat teszi meg. Aki igazságot beszél, aki megveti a zsarolt nyereséget, aki nem fogad el megvesztegetést. Ilyen egyszerű. A Biblia ezt többször is említi, pl. a Zsolt 15-ben és 24 ben. Zsolt 24,3:„Ki mehet föl az ÚR hegyére, és ki állhat meg szent helyén? 4. Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, aki nem sóvárog hiábavalóság után, és nem esküszik hamisan.”
Úgy tűnik, mintha Ézsaiás nem tanulta volna az Újszövetség tanítását: Ef 2,8: „Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.”
Ha itt megállnék, akkor azzal lehetne vádolni, hogy Isten kegyelme elsikkad az üzenetemben. A válasz azonban igaz. „Ki tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett, ki tartózkodhat közülünk örökös izzás mellett? Aki igazságosan él, és őszintén beszél.” Te meg fogsz tudni állni? Nem, nem leszel képes rá, hogy megállj. Csak azt tudjuk mondani: Uram, kegyelmezz nekem, bűnösnek!
És János? Aki a szeretetben marad, az Istenben marad. Isten szeretet. János valami mást mond? Ugyanazt mondja! Csupán más szemszögből nézi ezt a dolgot. János megadja nekünk a megoldást: „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” János nemcsak azt mondja meg nekünk, hogy mit kell tennünk, hogy közösségünk lehessen Istennel. Isten szeretet. „… és aki a szeretetben marad, az Istenben marad”, ezután folytatja: „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” Csak aki a szeretetben marad, az marad Istenben. „Aki igazságosan él, és őszintén beszél, … az tartózkodhat közülünk perzselő tűz mellett” Az Ige azonban azt is mondja, hogy tekintsünk fel a keresztre, ahol Isten báránya magára vette a te és az én bűneimet. Ha a keresztre tekintünk, szeretet támad bennünk Isten iránt, és ezáltal lehetünk majd Istennél. Ekkor felébred bennünk az a vágy is, hogy igazságban járjunk. Ez által a gyakorlati életben megnyilvánuló Istennel való járás által, amely valódi hitből és valódi szeretetből származik, válik lehetővé, hogy Isten közösségben lehessen velünk. Az örök izzás életünk végéig el fog bennünket kísérni. „Isten világosság és benne nincs semmi sötétség.” Örülsz neki, hogy ilyen Isten? Annyira törődik a mi javunkkal, hogy mindent megítél, ami nem egyezik meg az Ő akaratával. Minden gonoszságot lerombol, és egy új természettel állhatok majd elé szeretetben és szolgálhatok Neki.
Ézsaiás egy ószövetségi próféta. Ő nem tud velünk minden részletet közölni. Ezeket csak akkor tudjuk meg, ha a teljes Szentírást elolvassuk.
A próféta ezután az áldásokról beszél. „16. Az ilyen ember magas helyen lakik, sziklaerőd a fellegvára kenyerét megkapja, vize állandóan van.” – Isten akarata szerint járni, és az Ő szeretetében maradni, védelmet és gondoskodást jelent a számunkra. „17. Saját szemeddel nézheted a király szépségét, láthatod tágas országodat.” Ezt mondja Máté is: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent”(Mt 5,8). Azok az igazságok, amelyeket az Úr a „boldogmondásokban” tanít, az egész Bibliában megtalálhatók.
Kiről beszél a próféta, amikor azt mondja: „Saját szemeddel”? Úgy gondolom, hogy a jövőben élő hívőkről. Ők teljes szépségében fogják látni a királyt. Kicsoda ez a király? Ő a Messiás.
Kire kell itt gondolnia Ézsaiás hallgatóinak? Ki volt a király? Ezékiás. Hogy engedhette a Szentszellem, hogy Ézsaiás így fejezze ki magát: „Saját szemeddel nézheted a király szépségét, láthatod tágas országodat.”? Ha elérkezünk az Ézs 36-39-hez, meg fogjuk érteni Ezékiás történetét. Ha elgondolkozol Ezékiás történetén, meg fogod tudni, hogy miért ilyen fontos ez. Ő az egyetlen király, akinek története három helyen is fel van jegyezve: a Krónikák könyvében, a Királyok könyvében és Ézsaiásnál is. Ezékiás meg volt rémülve, hogy az asszírok eljutottak Jeruzsálemig és körülzárták azt. Annyira meg volt rémülve, hogy megszaggatta ruháit, és arcra borult Isten előtt. Ha valaki ekkor olvasta volna az Ézs 33,17-et, akkor Ézsaiásnak ezt kellett volna írnia: Saját szemeddel nézheted a királyt kétségbeesésében és megalázottságában!
Ézsaiás szavai elsősorban Jeruzsálem későbbi megszabadítására vonatkoznak, amely Isten által történt meg. Saját szemeddel nézheted a király szépségét, mert Ezékiás meg fog dicsőülni Isten szabadítása által.
Ez azonban távolabbra is előremutat. Ez egy illusztrációja Krisztus első eljövetelének is. Testet öltésében lépésről lépésre sorozatosan megalázta magát. Ő a dicsőségből jött, és mindezt tudatosan letette! Meztelenül függött a kereszten a legmélyebb megalázottságban, mint egy bűnöző. – A harmadik napon azonban feltámadt a halálból, és újra magára öltötte a dicsőség ruháját. Az Atya jobbjára ült, és elkezdte gyakorolni közbenjáró szolgálatát. „Saját szemeddel nézheted a király szépségét!” Ott, az Atya jobbján teljes szépségében fogjuk őt látni. – A legnagyobb dicsősége azonban második eljövetelekor lesz láthatóvá. Akkor fog beteljesedni a most olvasott igevers. Itt fellapozhatnánk a 45. zsoltárt, ahol a zsoltáríró ezt mondja: „2.Szívem zsong a szép szavaktól, művemet a királynak mondom el, nyelvem gyors, mint az írnok tolla. 3. Legszebb vagy az emberek közt, kedves szavak áradnak ajkadról, meg is áld Isten örökre!” Itt a király teljes szépségét énekli meg a zsoltáros!
Mindig gondoljunk arra, hogy Jézus Krisztus király. És mivel király, hatalma van. Mivel hatalma van, engedelmeskednünk kell neki. – Sok ember azt gondolja, hogy Kálvinnak, Ágostonnak, vagy más fontos egyháztörténeti személynek, esetleg néhány barátnak kell engedelmeskednie. Sok keresztyén annyira barátok vagy más emberek befolyása alá kerül, hogy ez lesz domináns az életükben Krisztus befolyásával szemben.
Ézsaiás folytatja: „18. Eszedbe jutnak a rémségek: hol van már az összeíró, hol az adószedő, hol a tornyok összeírója?” (elképzelhetjük Szanhéribet, amikor Jeruzsálem ellen vonult, és számolta a tornyokat, amelyeket el akart foglalni). „19. Nem látod többé a galád népet, a homályos, érthetetlen beszédű népet, amelynek dadogó nyelvét nem lehet érteni. 20.Nézd a Siont, ünnepeink városát! Szemeid meglátják Jeruzsálemet, a nyugalom hajlékát, olyan sátrat, amelyet nem bontanak le, cövekeit nem húzzák ki soha, egy kötele sem szakad el.
21. Mert dicsőséges lesz ott az ÚR, folyók lesznek azon a helyen, messze elágazó folyamok, amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók.” Itt kezdődik az utolsó rész:
Az Úr, aki minden szükséget betölt
„… dicsőséges lesz ott az ÚR, folyók lesznek azon a helyen, messze elágazó folyamok, amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók.”
Ez egy átfogó leleplezése a prófécia igazságának, amelyről a próféta beszélt. Ezeket a verseket soha nem fogjuk megérteni, ha nem értjük meg Jeruzsálemet. Hány folyó folyik át Jeruzsálemen? Vagy, hány folyó folyik át Babilonon? Itt található az Eufrátesz, amelyet Jeruzsálem annyira irigyelt. Ennek a folyamnak igen nagy jelentősége volt abban a korban. Babyloné volt az Eufrátesz. Hány folyója volt Ninivének, Asszíria fővárosának? Az ő folyójuk volt a Tigris. Egyiptomé volt a Nílus! Melyik folyó folyik át Rómán? A Tiberis. Nos hány folyója volt Jeruzsáelmnek? Egy sem. Csupán egy kis patakocskája volt a Siloah. Jeruzsálemnek nem volt folyója, nem volt vize, ezért soha nem válhatott világvárossá. Ott majd maga az Úr lesz a folyam. A jövőben Isten, Jahve lesz a víz és az erő forrása. Ilyen lesz a jövő messiási királya Jeruzsálem számára. Vannak még más helyek is a Szentírásban, amelyek megerősítik ezt? Lapozzuk fel Zakariást. Itt az Antikrisztus seregéről olvashatunk, amikor körülveszi Jeruzsálemet és el akarja foglalni. Zak 14,1: „Eljön az ÚRnak a napja, amikor osztozkodnak a tőled elvett zsákmányon. 2. Mert összegyűjtök minden népet, hogy harcoljanak Jeruzsálem ellen. Elfoglalják a várost, kifosztják a házakat, és meggyalázzák az asszonyokat. A város fele fogságba megy, a megmaradt népet azonban nem űzik ki a városból. 3. De az ÚR harcba száll majd azokkal a népekkel, ahogyan harcolt egykor, a csata napján.” (mint Szanhérib napjaiban) „4. Megveti majd lábát azon a napon az Olajfák hegyén, amely Jeruzsálemtől keletre van. Az Olajfák hegye pedig középen kettéhasad; kelet-nyugati irányban egy igen nagy völgy lesz, mert a hegy egyik fele északra, a másik fele délre mozdul el. (nagy földrajzi változások fognak végbe menni.) 5. Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt.” (Minden angyalával és velünk, Krisztus gyülekezetével együtt fog eljönni.)„6. És úgy lesz azon a napon: Nem lesz világosság, a ragyogó testek összezsugorodnak. 7. Akkor csak nappal lesz – az ÚR tudja ezt. Nem lesz külön nappal és éjszaka, világos lesz még este is. 8. Azon a napon folyóvíz fakad Jeruzsálemből, egyik ága a keleti tenger felé folyik, másik ága a nyugati tenger felé; így lesz télen-nyáron át.”
33,21: „Mert dicsőséges lesz ott az ÚR, folyók lesznek azon a helyen, messze elágazó folyamok, amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók.” A nagy szabadítás, amely Krisztus második eljövetelekor fog megtörténni, összekapcsolódik Jeruzsálem vízkészleteinek megprófétálásával, amire mindig is vágytak.
Mire gondol Ézsaiás, amikor azt mondja: „… amelyeken nem járnak gályák, és nem kelnek át büszke hajók.”? Nos, a folyók nemcsak ivóvízről gondoskodnak, hanem védelmet is biztosítanak, ahogy az Eufrátesz biztosította Babilon városának védelmét. Az Úr, mint vizek áradata, nemcsak ivóvizet fog adni, hanem védelmet is fog nyújtani. Ezt a 33,22-ben magyarázza meg: „Mert az ÚR a mi bíránk, az ÚR a törvényadónk, az ÚR a királyunk, ő segít meg bennünket.” A kormányzat minden tisztségét, – ahogy Scofield lábjegyzetei mondják: a bírói, a törvényadói és a végrehajtó tisztséget – a Messiás Király fogja gyakorolni. Gondoskodni fog Izraelről és védelmezni fogja őket.
„23. Meglazulnak a kötelek, nem tartják az árbocrudat, nem feszítik a vitorlát. Tömérdek zsákmányon osztoznak majd, még a sánták is bőséges zsákmányhoz jutnak. 24. Nem mondja többé Sion lakója, hogy gyenge vagyok, az ott lakó nép bűnei bocsánatot nyernek.” – Ha a bűnök meg lesznek bocsátva, akkor a bűnök következményei is eltöröltetnek. Akkor majd Jeruzsálem lakói teljes szívükből fognak énekelni. A mi „dicsőítő énekeink” akkor szánalmas nyöszörgésnek fognak tűnni a megváltottak kórusához képest.
„17.Saját szemeddel nézheted a király szépségét, láthatod tágas országodat…”