Jóel az „Úr napjának” prófétája. „Pünkösd” prófétájának is nevezik, de a „bűnbánat” prófétájának is lehetne nevezni. A Bibliában a bűnbánat fontos téma, és ez a Jóel könyvében is fontos központi üzenet. Jóel üzenete megismétlődött még bemerítő Jánosnál, és az Úr Jézusnál is. Amikor Jóel azt mondja „térjetek vissza az Úrhoz”, akkor az ugyanaz, mint amikor János azt mondja „térjetek meg mert elközelített a mennyek királysága”, vagy mint amikor az Úr Jézus hirdette ugyanezt az üzenetet. Az az ótestamentumi kifejezés, hogy „forduljatok meg” vagy „forduljatok hozzám” ugyanaz, mint az Újtestamentumban a „térjetek meg”.
A próféta nemcsak az emberek megtéréséről beszél, hanem Isten megtéréséről is. Érdekes ez a téma, mely ellentmondani tűnik Isten változhatatlanságának. Isten igazában megváltozhatatlan, Ő sose változik meg, de akkor hogyan lehetséges mégis, hogy ő meggondolja magát és „megtér” vagy „kiengesztelődik”? Hogyan lehet ezt összehasonlítani Malakiás 3,6-al, ahol ez áll: Én, az ÚR, nem változtam meg, de ti is Jákob fiai maradtatok! Hogy egyeztethető ez össze egy változó és egy „megtérő” Istennel? Ezzel kell most foglalkoznunk.
Jóel egy olyan, nagy sáskajárásról ír, amely hamarosan el fogja lepni Júdát. Ezt olyan kifejezésekkel írja le, amelynek nyelvezete nagyon hasonló az Úr, vagy Javé napjának az eszkatológiai leírásához. Az Úr Napja a második adventet, és az azt megelőző eseményeket foglalja magába. Amikor majd később Jóel könyvében az Úr napjával fogunk foglalkozni, akkor látni fogjuk, hogy az Úr Napja nem csak az Úr Jézus visszajövetelét és az ahhoz kapcsolódó eseményeket, hanem még bizonyos összefüggésekben az ezeréves királyságot is magában foglalja. Az Úr Napjára tehát három dolog jellemző, az ítélet, az Úr Jézus visszajövetele, és az azt követő királyság beiktatása.
A próféta nyilván Isten ítéletének tekintette a Júdabeli sáskajárást, az engedetlenségük miatt. Arra buzdítja a népet, hogy térjenek meg az előtt a fenyegető és közelgő sáskajárás előtt, amelyet Isten küld. A sáskajárás leírása nyelvében nagyon hasonlít Júdának a 2. advent idején való végső megtérésére, miután Júda elvetette a Messiást.
Jóel könyvében tehát egy olyan eseménysorozatot látunk, amelynek mintája megfelel azon eseményeknek, amelyek Izrael jövőjében fognak megtörténni. Ez a minta a következő: Engedetlenség, felhívás a megtérésre és az ítélet próféciája. A jövőben fel fogja hívni Isten Izrael népét a megtérésre, és az Úr második eljövetele ítéletben lesz kihirdetve. A múlt bűne a jövő bűnében éri el csúcspontját, az Úr Jézus Krisztus elvetésében. Jóel szemében komoly dolog az, hogy Izrael elveszítette a kapcsolatát Istennel, de még komolyabb lesz az, hogy utódaik a pogányokkal együtt felelősek lesznek az Úr Jézus megfeszítéséért.
Olvassuk el a 2,1-11-et amiben az Úr eljövendő napja a várható sáskajárás formájában van leírva. Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen! Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az ÚR napja, bizony, közel van már! 2.Sötétség és ború napja az, felhő és homály napja, mint a hegyekre terülő szürkület. Jön egy nagy és hatalmas nép, hozzá hasonló nem volt még soha, és ezután sem lesz többé, míg csak emberek élnek. 3 Előtte tűz emészt, utána láng perzsel. Előtte Éden kertje az ország, utána sivár pusztaság. Nem menekül meg tőle semmi. 4 Olyan az alakjuk mint a lovaké, úgy száguldanak mint a lovasok. 5 Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak, olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik, vagy mint amikor lángoló tűz ropog, ha a tarlót égeti. Olyanok, mint egy hatalmas sereg, amely felsorakozott a harcra. Tudni kell, hogy a sáska feje nagyon hasonló egy ló fejéhez, persze nem nagyságában, hanem formájában. 6 Rettegnek tőle a népek, minden arc elsápad. 7 Száguldanak, mint a vitézek, fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem tér le ösvényéről. 8 Nem taszigálják egymást, mindegyik a maga útján jár. A fegyvereken is keresztültörnek, nem lehet föltartóztatni őket. 9 Megrohanják a várost, futkosnak a várfalon, behatolnak a házakba, az ablakokon keresztül bemennek, mint a tolvaj. 10 Reszket előtte a föld, megrendül az ég. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket. 11 Az ÚR mennydörög serege előtt. Roppant nagy a tábora, hatalmas parancsának a végrehajtója. Nagy és igen félelmetes az ÚRnak a napja! Ki bírja ki azt!? A sáskajárás képletes leírása tehát tele van dramatikus utalásokkal az Úr napjára.
Júda mindig azt képzelte, hogy az Úr Napja az Úr ítéletének napja lesz a pogányok felett, a világ felett. Jóel azonban itt mást hirdet. Ő azt mondja, hogy az Úr Napja a Júda feletti ítélet, az Isten népe feletti ítélet napja lesz, azok felett akiket Isten kiválasztott, amikor Ő Ábrahámmal szövetséget kötött. A 2,1-2 bevezető figyelmeztetés, és a téma jelzése.
A 2,1-ben van már utalás az Úr Napjára. …mert jön az ÚR napja, bizony, közel van már. Aztán a 11.v.-ben, e rész végén, még egyszer említi az Úr Napját. Nagy és igen félelmetes az ÚRnak a napja! Ki bírja ki azt!? Ennek az egész résznek az Úr Napja a témája.
Ez a rész a 2,1-el kezdődik. Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen! Riadó, hogy tudja meg a nép, hogy az ellenség közeledik. Egy őr áll a toronyban és amint látja, hogy közeledik az ellenség, meg kell fújnia a trombitát, vagy a kürtöt. Itt Isten felszólítja a prófétát, hogy ő fújja meg a kürtöt Sionon, mert az ellenség úton van és közeledik. Beszél az eljövendő ítéletről! Ezek a kürttel ellátott tornyok voltak a korabeli légvédelmi szirénák.
Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen! Reszkessen az ország minden lakosa, mert jön az ÚR napja, bizony, közel van már! Látjátok, milyen közel van a „térjetek meg, mert közel van az Isten országa”? A próféta az eszkatológiai prófécia közvetlen közelségének érzését közli velünk, épp úgy, mint ahogy az Újtestamentum népe is érzi ennek közeledtét.
Az Úr napja a 2.versben van leírva: Sötétség és ború napja az, felhő és homály napja, mint a hegyekre terülő szürkület. Jön egy nagy és hatalmas nép, hozzá hasonló nem volt még soha, és ezután sem lesz többé, míg csak emberek élnek. Ezt a napot a sötétség és a ború jellemzi. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Úr napjának fő jellemvonása az ítélet lesz. Ez a kifejezés, hogy Jön egy nagy és hatalmas nép, hozzá hasonló nem volt még soha, és a kapcsolat a sáskákkal – amennyiben az olvasó ismeri a Bibliát – emlékeztetni fog arra, hogy az egyiptomi tíz csapás egyike a sáskajárás volt, amivel az Úr megverte az Egyiptomiakat. Jellemző a sáskajárásra Jóel próféciájában az, hogy hozzá hasonló nem volt még soha, és ezután sem lesz többé, míg csak emberek élnek. Ezek a szavak idézetek a (2. Mózes) Exodus 10,14-15-ből. Ebben az a különös, hogy ez az ítélet Isten népe felett lesz kimondva. Ezt megerősíti az a felhívás, hogy: „Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, fújjatok riadót szent hegyemen!” Majd ezt követi a leírás.
A hátralevő rész három szakaszra osztható, amelyeket nem nehéz egymástól megkülönböztetni. Figyelj a 3., a 6. és a 10. versre. Csak két mondatrészre szeretném a figyelmet felhívni mindezen versekben. 1.) Előtte tűz emészt, a 2,3-5-ben a sáskákról és a földről olvasunk. 2.) a 2,6-ban pedig Rettegnek tőle a népek amit a sáskajárás következményei követnek. 3.) A 2,10-ben Reszket előtte a föld… Itt a leírás túlmegy a sáskák országos kiterjedésén, és az egész világra leírja kihatását.
Nézzük most meg a 2,3-5. verseket, melyekben a próféta a sáskák pusztítását az országra vonatkoztatja. Érdekes amit mond: Előtte tűz emészt. Ez a kifejezés tulajdonképpen Javéra utal, az Ő megjelenésére. Amikor Isten dicsősége megjelenik, akkor emésztő tűz megy előtte és utána. Meg akarja értetni a hallgatóival, hogy itt nem csak egy sáskajárásról van szó. A nyelvezet arra utal, hogy itt többről van szó, ez itt az Úr napjának a képe, egy eszkatológiai kép, amikor az Úr a seregek élén fog megjelenni, és előtte és utána tűz emészt.
Előtte tűz emészt. Legutóbb arról volt szó, hogy milyen pusztítás követi a sáskákat. Egy kommentár így ír: „A földek, dús kalászokkal, melyeket a felkelő nap megvilágít, este mint egy sivatag állnak előttünk”. Így pusztítanak a sáskák.
Egy utolsó megjegyzés e három vershez. Megfigyeltétek, hogy a katonai és lovas képek uralják ezeket a szakaszokat? A sáskák úgy haladnak, úgy menetelnek, mint a katonák, mintha egy parancsnok tartaná őket csatarendben. Mindegyikük egy vonalban halad, mintha valaki rendben tartaná őket. Olyanok, mint egy legyőzhetetlen hadsereg, olyan lovas seregként írja le őket, akiknek senki nem tud ellenállni.
2,6-9 A sáskák és a népek. 2,6 Rettegnek tőle a népek, minden arc elsápad. A nép többes számban áll. A sáskajárás, ahogyan az Úr – nem a próféta – látja, mint az eszkatológiai „Úr Napját”, és a sáskák csak típusként szolgálnak az eljövendő eszkatológiai események előképéül. Szavak, melyek nem illenek tulajdonképpen a sáskajárás leírásához, de alkalmasak a végső ítélet leírására azokkal szemben, akik engedetlenek a második advent idején. 2,7 Száguldanak, mint a vitézek, fölhágnak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem tér le ösvényéről. 8 Nem taszigálják egymást, mindegyik a maga útján jár. A fegyvereken is keresztültörnek, nem lehet föltartóztatni őket. A sáskák falánkok, de fegyelmezetten vonulnak és összetartanak. Behatolnak a zárt ablakokon, mint a homok egy sivatagi viharban.
A 2,10-11-ben olvasunk a „Sáskák és a világ”-ról. A próféta szemében a kép felnagyítódik. 2,10 Reszket előtte a föld, megrendül az ég. Ez elsősorban még mindig a sáskajárásra vonatkozik, mert a sáskák annyian vannak, hogy elfedik a földet, mintha egy földrengésnél az egész föld mozogna. Amikor a sáskák repülnek, akkor elsötétül a Nap. A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket. 11 Az ÚR mennydörög serege előtt. Roppant nagy a tábora, hatalmas parancsának a végrehajtója. Nagy és igen félelmetes az ÚRnak a napja! Ki bírja ki azt!? Ez a prófécia jelentős csúcspontja, és a sáskák vallásos jelentőségére utal. A sáskajárás leírásában olyan kifejezések fordulnak elő, melyeket a Biblia Isten teofániáinak*) leírásakor használ, a bibliai történelem kritikus pontjainál. Javé adventjének mindig velejárói voltak a földrengések. Amikor az Úr Jézus a kereszten meghalt, az is földrengéssel járt. Az Úr Jézus második eljövetele is földrengéssel fog járni. Földrengések a jelei az utolsó napoknak is. Az olajfák hegyén az Úr Jézus szavai a földrengéseket szintén az utolsó idők jeleiként említették. A földrengés a teofániák karakterisztikus velejárója. Ő a viharok ura is, eljövetelében az elemek összejátszanak az Úr üzenetének közvetítésében. A 2. advent üzenete az ítélet üzenete. A Hold vérré válik, az egek megrendülnek, az ég, mint egy tekercs, összecsavarodik. A Földön az emberek el fognak rejtőzni az Úr elől a katasztrofális ítéletek miatt. – A próféta szemében a sáskajárás az Úr napjának embrionális formája.
A sáskajárás ilyen hatalmas leírása után a 2,12-14-ben felszólítja Izraelt hogy térjenek meg. De még most is így szól az ÚR: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! 13 Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is. 14 Ki tudja, hátha most is megbánja, és áldást hagy maga után? Hozzatok étel- és italáldozatot Isteneteknek, az ÚRnak! A kérdésre 2,11/b-ben Nagy és igen félelmetes az ÚRnak a napja! Ki bírja ki azt!? Itt a válasz! Az az ember, fogja kibírni az Úr napjának ítéletét, aki megtér. Ez a minősítés, hogy csak az ilyen ember fogja megállni a helyét. — De még most is így szól az ÚR: Térjetek meg hozzám teljes szívvel. Isten sürgeti a megtérést. Most van a megtérés ideje, éppen úgy, ahogy az Újtestamentumban áll: Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja! (2.Kor 6,2) Ugyanígy beszél Pál apostol Athénban (Apcsel 17,30) A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg.
A megtérés ideje mindig MOST van! Nem szabad sose halogatni. Minél tovább halogatjuk a megtérést egy-egy bűn miatt, annál kisebb lesz idővel a megtérés lehetősége. Minél tovább halogatjuk a megtérést, annál keményebb lesz a szív. Megtérni mindig MOST kell. Ne csodálkozzunk, hogy Isten sürget: Azonnal kell cselekedni. Istennél pontosan el kell számolni! Ne tedd úgy, hogy bűnöket követsz el, és ha már összegyűlt egy tucat bűn, akkor tartasz bűnbánatot. Vagy hogy estig vársz, és akkor vallod be Istennek, hogy hibát követtél el. A megtérés, a bűnbánat azonnali kötelességgé válik, mihelyt felismerted a bűnt.
A felhívás így hangzik: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! 13 Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Elsőként tehát ezt mondja,: Térjetek meg! Ezt az Újtestamentum a „metaneo” szóval fejezi ki, azaz az értelem megújulását, egy második gondolatot valami felől. Az értelem megújulása által meggondolni valamit, melynek következtében megváltozik életem iránya. A térjetek meg szókapcsolat bűnbánatot jelent. Ha figyelmesen olvassuk az igét, akkor észre fogjuk venni, hogy az értelem megújulásának előfeltétele az, hogy legyen egy viszonyulásunk az Úrhoz. Nem lehet valakihez megtérni vagy visszatérni anélkül, hogy nem állt volna fenn előtte vele valamilyen kapcsolatunk. Az a tény, hogy Isten felszólítja őket, hogy térjenek vissza hozzá, bizonyítéka annak, hogy Isten úgy gondolkozik felőlük, mint akiknek van közük hozzá. Emlékezteti őket a Júdával kötött szövetségre. Beszél a régi, Ábrahámmal kötött szövetségről. Engedetlenségében Júda eltávolodott az Úrtól, és most az Úr visszahívja őket ahhoz a szövetséghez, amely engedelmességet követel, hogy élvezhessék a szövetség áldásait. Az engedelmesség nem erősíti vagy biztosítja számukra a szövetséget, hiszen az a szövetség egyoldalú, unilaterális, feltétel nélküli szövetség volt. Azonban a szövetség áldásai az engedelmességhez vannak kötve. Az ábrahámi szövetség a hozzájuk fűzött ígéretekkel az övék volt. Feltétel nélküli volt, amelyre érvényes volt, hogy be fog teljesedni! De az áldások élvezete az Úrhoz való viszonyuktól, hitüktől és az Úrba vetett bizalmuktól függött. Tehát amikor azt mondja „térjetek meg hozzám”, akkor evvel a szövetségi viszonyukra hivatkozik. –
Térjetek meg hozzám teljes szívvel. Ez ne a bűnbánat demonstrációja legyen, ne kérkedés a bűnbánattal. Vannak, akik azt állítják, hogy nem kell bűneinket az Úrnak megvallani. Ezzel én nem értek egyet. Ha egy hívő vétkezett Isten ellen, akkor azt meg kell vallania. Ha azonban azt hiszed, hogy a bűn megvallása csak felsorolása annak, amit tettél vagy mondtál, anélkül, hogy töredelmet éreznél, akkor nem értetted meg, hogy mit jelent bűnvallás. Igazi bűnvallás a méltánytalanság, a vétkesség mély átérzéséből származik, amely szomorúsággal párosul. Nem számít bűnvallásnak, ha egyszerűen felsoroljuk Istennek: Uram ezt és ezt tettem, kérlek, bocsáss meg. A bűnvallás ennél sokkal mélyrehatóbb. Ha azt mondja „Térjetek meg hozzám teljes szívvel” akkor az nem jelenti azt, hogy szomorúságunkkal kell hivalkodunk. Ha nem érzel mély szomorúságot, hogy megbántottad a szent, szerető és együtt érző Urat, akkor borulj a térdeidre és kérd Őt, hogy adja meg neked azt az érzést, azt a felismerést, hogy megsértetted a szent Istent.
Végül még valamit: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! Sok újtestamentumi hívő azt hiszi, hogy a böjt csak egy ótestamentumi szokás, amelyre ma nincs szükség. Ennek az egyik fele igaz, a másik hamis. Igaz, hogy a böjt ótestamentumi szokás volt, és ma nem kell böjtölnünk. Az Újtestamentumban nincs erre vonatkozó parancs. Ha azonban figyelmesen olvassuk az Újszövetséget, akkor észre fogjuk venni, hogy Pál apostol úgy ír magáról, mint aki böjtölt. Több alkalommal böjtölt, nem tartotta rossz dolognak a böjtöt. Nem azért böjtölt, mert le akart fogyni, hanem azért, hogy ne foglalkozzon magával és legyen ideje Istenre. Ha ilyenkor kihagysz egy étkezést, nem fog ártani. Fontos, hogy elég időt fordíts Istenre. Ha valaki nagy döntések előtt áll, akkor jó, ha böjtölve keresi Isten arcát. Ha a bűnvallást és a megtérést böjt, sírás és szomorúság kíséri ezek az igazi bűnbánatnak a jelei.
13 Szíveteket szaggassátok meg… Ha a zsidók gyászolnak, megszaggatják ruháikat – még akkor is, ha nem éreznek semmit. Ez egy rituális szokás. Kajafás is megszaggatta ruháit, amikor az Úr előtte állt. Nem azért, mert valaki istenkáromló volt, hanem azért mert haragudott az Úr Jézusra.
Isten buzdítja őket, . Szíveteket szaggassátok meg, …… úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Kétszer is mondja a 12. és a 13. versben.
Miért térjünk vissza az Úrhoz? Júda lakóinak javasolja, hogy térjenek meg, mert Ő olyan Isten, aki megbocsát a megtérő bűnösöknek. Ez az Ő természetéből fakad. (2,13/b) Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is. „Szeretete nagy” azaz lojális az Ő szövetségéhez. Ezek a szavak az Exodus 34-ből származnak, ahol Isten megújítja a szövetségét a Sinai hegyén. Más szóval: „Ilyen a mi Istenünk, kegyelmes, együtt érző, hosszan tűrő és kegyelmében nagy”. Térj meg, tégy bűnvallást, tégy bűnbánatot, és vissza fogsz térni az Úrral való közösségbe.
Jóel megindokolja, hogy miért térjünk vissza az Úrhoz. Jó javaslatokat tesz, jó okokat sorol fel. A Biblia tulajdonképpen nem más, mint teológiai tények felsorolása: Ő kegyelmes, együtt érző, lassú a haragra, nagy a szeretete. A próféta röviden ír Isten azon tulajdonságairól, amelyek az ő bocsánatával összefüggenek. Ez tanítás, ezekkel foglalkoznunk kell! Egy hegyvidéki egyszerű ember mondta: „Az ember nem képes arról beszélni, amit nem tud és nem képes onnan visszajönni, ahol még nem volt”. Ha az isteni dolgokról meg szeretnénk tudni valamit, akkor azt csak Isten írott szaván keresztül tudhatjuk meg. Ezért beszél a próféta Isten tulajdonságairól.
Említettem, hogy arról is szeretnék szólni, hogy Isten meg tud-e bánni valamit? Bár nem részleteiben, de itt az áll, hogy Isten megbán valamit. Azt is tudjuk, hogy Isten változhatatlan, nem változik. Hogyan értsük akkor azt, hogy Isten valamit megbán? Ez nem azt jelenti, hogy Isten változó. Az Ige antropomorfizmus *) formájában ír Istenről, mintha egy ember szólna egy másik emberhez. Vegyük például Jónás szolgálatát Ninivében. Jónás Ninivébe ment, és azt mondta: Még negyven nap és Ninive el fog pusztulni. De Ninive lakosai megtértek, és Isten is eltért szándékától, hogy elpusztítsa Ninivét. De nem változtatta meg véleményét, ugyanis Jónás üzenetében volt egy feltétel. A ninivebelieknek 40 nap állt rendelkezésükre, hogy megtérjenek. Isten meghatározott elvek alapján cselekszik. Megbünteti a megrögzött, bűnbánatot nem ismerő embert és megáldja a bűnbánót. Ha Isten úgy tett volna Ninivével, miután megtértek, mintha nem tértek volna meg, akkor Ő nem lenne az az Isten, mint amit Önmagáról a Bibliában mond. Olyan, mint a hőmérő, ami a higanytól függően képes változni. A hőmérséklettel a higany változik, de a hőmérő maga változatlan. A hőmérő is meghatározott elvek alapján működik, mutatja a hőmérsékletet. Megfigyelhető tehát a hőmérő változása, mármint benne a higanyszálé, de lényegében a hőmérő mégis változatlan. Ilyen az az eset, amikor a Biblia arról beszél, hogy Isten megbán valamit, meggondolja magát. A változás csak látszólagos. Ő a Szentírásban elhelyezett elvek alapján működik, cselekszik. Jeremiás 18,7-10 így határozza ezt meg: Megtörténik, hogy kimondom egy népről vagy országról, hogy kitépem, kiirtom és elpusztítom. De ha megtér gonoszságából az a nép, amelyről beszéltem, akkor én is megbánom, hogy veszedelmet akartam hozni rá. Megtörténik, hogy megígérem egy népnek vagy egy országnak, hogy felépítem és beültetem. De ha azt műveli, amit rossznak tartok, és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom, hogy jót akartam vele tenni.
Végül a próféta felszólítja a népet, hogy ünnepeljenek, tartsanak istentiszteletet. Jóel tehát folytatja, hogy gyakorlatilag hogyan valósítsák meg a megtérést. Az összejövetel, az istentisztelet szellemi célok elérésének. eszköze lehet. Ezért mondja, 15 Fújjátok meg a kürtöt a Sionon! Tartsatok szent böjtöt, hirdessétek ki, hogy ünnep lesz. 16 Gyűjtsétek össze a népet, tartsatok szent gyűlést, gyűjtsétek össze a véneket, gyűjtsétek össze a gyermekeket, még a csecsemőket is! ( A csecsemőket is, ne hagyjátok a kicsiket a gyermekőrzőben, hozzátok őket még akkor is, ha sírnak és zavarják az összejövetelt. Miért? Mert ők is a szövetség részesei, részesei az ábrahámi szövetségnek) Jöjjön ki lakásából a vőlegény, a menyasszony is a szobájából! A templomcsarnok és az oltár között sírjanak a papok, az ÚR szolgái! Így szóljanak: Szánd meg URam, népedet, ne engedd, hogy gyalázzák örökségedet! Ne csúfolhassák őket a pogányok! Miért mondanák a népek között: Hol van az ő Istenük? Az egész beszéd sürgető, sztakkátó formában hangzik el: Gyűljetek össze, tartsatok böjtöt, legyen egy különleges összejöveteletek, az egész teokrácia tagjai jöjjenek, mindenki legyen ott, aki a szövetség tagja, és a sírásban a papok vezessék a gyülekezetet. Ők képviselik a népet, nekik kell a szövetségért és Isten dicsőségéért tusakodni, hogy Isten áldja meg őket, és hozza vissza a népet a szövetségi közösségbe.
A megtérés a Bibliának egyik nagy tanítása. Vonatkozik ez egyrészt a gyülekezetre, mert ha meglazul, vagy megszakad egy gyülekezet közössége az Úrral, ha oda jutottak, hogy a bizonyságtételük gyümölcstelen lett, akkor Isten int, térjetek vissza hozzám. A Jelenések könyve 2. & 3. fejezetében a gyülekezetek többségét az Úr arra szólítja fel, hogy térjenek meg.
De a megtérés a személyes életünkkel is összefügg. Ha van valami az életünkben, ami zavarja, vagy gátolja az Úrral való közösséget, akkor az Újtestamentum szava ugyanaz: Térj meg! Mert kegyelmes és irgalmas Ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és visszahozza az Ő közösségébe és az újtestamentumi közösség áldásaiba és örömeibe azokat, akik visszatérnek hozzá. Ha van az életedben valami, ami gátolja, útjában áll az Úrral való közösségnek, akkor ez az üzenet neked szól. Mindannyinknak szól, akik egy gyülekezet tagjai vagyunk, ha az Úr áldása csak csurran cseppen.
*) teofánia : Isten megjelenése az ember számára az Ótestamentumban. Pl. Az angyalok akik Ábrahám vendégei voltak, az angyal aki Manoahnak, Sámson apjának megjelent, stb. Rendszerint az Úr Jézus megjelenése testetöltése előtt.*) Antropomorfizmus: emberi leírás, emberi fogalmak használata, az ember számára érthető leírása isteni tulajdonságoknak.