3. Élvezet és esztelenség, munka és bölcsesség – Prédikátor 2

Az 1. és 2. részben megkíséreltük a könyv témáját meghatározni és megérteni a sok látszólag ellentmondó kijelentést. Salamon, azaz a Tanító az élet értelmét keresi. Az élet minden területébe beletekintve próbál választ találni az élet értelmének kérdésére. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az életnek önmagában nincs értelme, az élet maga nem ad választ a kérdésre. Az életnek csak Krisztusban van értelme hit által. Nem lehet megérteni, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál. Ezt csak hitből lehet elfogadni; Isten nem avat be a „hogyan”-ba.Préd 2,1: Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót! De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság. 2 A nevetésre azt kellett mondanom, hogy esztelenség, az örömre pedig azt, hogy mit sem ér. 3 Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Oktalan dolgokhoz fogok, hogy meglássam: jó-e az az embereknek, amit véghezvisznek az ég alatt egész életük során 4 Nagyszerű dolgokat alkottam: házakat építettem, szőlőket ültettem, 5 kerteket és ligeteket létesítettem, és beültettem azokat mindenféle gyümölcsfával. 6 Csináltattam víztárolókat, hogy öntözni lehessen belőlük az erdőben sarjadó fákat. 7 Szereztem szolgákat és szolgálókat, voltak házamnál született szolgáim is. Marhacsordám és juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. 8 Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét. Szereztem énekeseket, énekesnőket, és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket. 9 Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. 10 Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból. 11 De amikor szemügyre vettem minden művemet, amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt. 12 Azután arra törekedtem, hogy meglássam: mit ér a bölcsesség, meg az esztelenség és az oktalanság, és hogy mit tesz az az ember, aki a király után következik. Csak azt, amit azelőtt is tett. 13 Úgy láttam, hogy hasznosabb a bölcsesség az oktalanságnál, ahogyan hasznosabb a világosság a sötétségnél. 14 A bölcs ember nyitott szemmel jár, a bolond pedig sötétben botorkál. De arra is rájöttem, hogy ugyanaz lesz a sorsa mindegyiküknek. 15 Azért ezt gondoltam magamban: Ha az én sorsom is az lesz, ami a bolondé, akkor mit ér az, hogy én bölcsebb vagyok? És ezt mondtam magamban: Ez is hiábavalóság! 16 Bizony a bölcs emberre sem emlékeznek örökké, meg a bolondra sem. Mert mindaz, ami megtörtént, feledésbe megy az eljövendő időben, és a bölcs is meghal, meg a bolond is. 17 Meggyűlöltem az életet, mert rossznak tartottam azokat a dolgokat, amiket véghez visznek a nap alatt: hiszen minden hiábavalóság és hasztalan erőlködés. 18 Meggyűlöltem mindazt, amit fáradsággal szereztem, míg fáradoztam a nap alatt, mert más emberre kell hagynom, aki utánam következik. 19 Ki tudja, hogy bölcs lesz-e, vagy ostoba? És mégis rendelkezni fog mindazzal, amit fáradsággal szereztem, míg bölcsen fáradoztam a nap alatt. Ez is hiábavalóság! 20 Odáig jutottam, hogy már kétségbeestem minden szerzeményem miatt, amiért fáradoztam a nap alatt. 21 Mert van olyan ember, aki bölcsességgel, tudással és rátermettséggel fáradozott, és olyan emberre kell hagynia vagyonát, aki nem dolgozott érte. Ez is hiábavalóság és nagyon rossz dolog. 22 Mert mi jut az embernek mindabból, amit fáradsággal és teljes odaadással szerzett a nap alatt, 23 hiszen mindennap fájdalom és bosszúság gyötri, és még éjjel sincs nyugta szívének?! Ez is hiábavalóság! Eddig minden nagyon pesszimistán hangzik! Figyeljük meg azonban a fejezet további verseit! 24 Nincs hát jobb dolog, mint ha az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. De beláttam, hogy Isten kezéből jön ez is. 25 Mert ugyan ki ehetik, és ki lehet vígan nála nélkül? 26 Mert annak az embernek, akit Ő jónak talál, bölcsességet, tudást és örömöt ad. A bűnöst pedig azzal veri meg, hogy gyűjtsön és halmozzon, azután annak hagyja, akit Isten jónak talál. Ez is hiábavalóság és hasztalan erőlködés.

A Préd 1,11-ben a következő áll: Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek. Nagyon kevesen vannak azok, akiknek emléke haláluk után fennmarad – sokak számára zavaró gondolat ez. Mindazt, amit létrehoztunk, műveinket, hírnevünket, magunkkal visszük a sírba. Vannak természetesen ebben is kivételek, mint más esetben is a Prédikátor könyvében. Ezek nem általános megállapítások. A legnagyobb kivétel maga a könyv írója, Salamon. Ábrahám is kivétel. Az 1Móz 12,2-ben a következőt olvassuk az ábrahámi szövetséggel kapcsolatban: Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. Salamon is kivétel, aki általában a bölcsességéről és a gazdagságáról ismert. Sokan az 1Kir 3-ban leírt történet kapcsán ismerik Salamon bölcsességét. Ebben két anyának egy-egy fia születik, az egyik gyerek azonban meghal, és a halott gyermek anyja elcseréli a halott gyermekét a másik nő gyermekével. Mindkettő magáénak vallja az élő gyermeket. Salomon ítélete a következő volt: vágják ketté az élő gyermeket, és mindkét asszony kapjon egy fél gyereket. Az élő gyermek anyja inkább a másik asszonyra hagyta volna a gyermekét, semhogy az ő fiát kettévágják. Így tudta meg Salamon, melyik asszony mond igazat és melyik hazudik.

Gyakran esik szó Salamon gazdagságáról. Az Úr Jézus maga is említi a Hegyi Beszédben, hogy ne aggodalmaskodjunk amiatt, hogy mit együnk vagy mivel ruházkodjunk: Mit aggódtok a ruházatért is? Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is (Mt 6,28-29). Salamon bölcsessége és gazdagságának híre túlélte őt. Mégis, az az ember, aki az élet minden elképzelhető oldalát megélte, ezt írja mint Tanító: Nem emlékszünk az elmúltakra, de ami ezután következik, arra sem fognak emlékezni, akik majd azután lesznek. Salamon életét a Prédikátor 2 írja le le a legszemléletesebben. Ebben a fejezetben ismerhetjük meg ennek az embernek a hihetetlen bölcsességét és gazdagságát.

Legutóbbi tanulmányunk során azt vizsgáltuk, hogyan tekintette a Tanító az életet a természet szemüvegén keresztül. Keresett valamit a teremtett világban, a természetben, mely az élet nagy kérdéseit meg tudná oldani. Arra a felismerésre jutott, hogy minden hiábavalóság, az életnek nincs értelme. Sem a munkában, sem a bölcsességben nem talált választ a kérdésére.

A 2. fejezetben újból nekilát a keresésnek. Ezúttal az emberi lét három oldalát vizsgálja meg. Talán itt talál választ?

Az első hely, ahol a választ keresi, a „világ”. Világ alatt mindazt az örömet és tapasztalatot értem, amit a világ nyújtani tud. A 2,1-11 versekben keresi a választ a nevetésben, az esztelenségben, a borban, a vagyonban. A végkövetkeztetés ismét ugyanaz: minden hiábavalóság. Majd a bölcsességhez fordul: jobb a bölcsesség, mint a bolondság. Mégis a bölcs sorsa ugyanaz, mint a bolondé. Mindegyikük meghal, és elfelejtik őket.

Ha nem a bölcsességben, akkor talán a munkában található válasz. A 2,17-26 versekben beszél mindarról, amit alkotunk és amit a világban gyűjtünk. A végkövetkeztetés megint ugyanaz: minden hiábavalóság.

Tekintsük át egyenként ezeket a verseket.

A világ és annak minden öröme: 2,1-11.

Ezt gondoltam magamban: Megpróbálom, milyen az öröm, és élvezem a jót! De kitűnt, hogy ez is hiábavalóság. 2 A nevetésre azt kellett mondanom, hogy esztelenség, az örömre pedig azt, hogy mit sem ér. Salamon nem magáról beszél, nem a maga próbálkozásairól, hanem az élvezetet, a világot teszi ki próbának. Salamon ismerte a saját szívét, hiszen ő bölcs ember volt. Ő maga az élet örömeit próbálja ki keresve, hátha ezekben található az élet értelmének a kulcsa. Borral, gazdagsággal és szexuális élvezetekkel törekszik fokozni az örömöt. Talán ebben található az élet értelme.

3 Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. A király megtehette, hogy napi 24 órát töltsön mulatsággal, tréfával, muzsikával. Mindent kipróbált, de a kulcsot nem találta.

Az 1Kir 5,2-ben olvassuk: Salamon udvarának ennyi élelemre volt szüksége naponként: harminc kór finomlisztre és hatvan kór kenyérlisztre, 3 tíz hizlalt marhára, húsz sovány marhára és száz juhra, a szarvasokon, gazellákon, őzeken és hizlalt szárnyasokon kívül. Egy kór 220 literrel egyenlő, azaz majdnem 20.000 l lisztre volt szüksége naponta az udvarnak, továbbá hihetetlen mennyiségű húsra; 30 marha, 100 juh és még a szárnyasok és vadak! Hány embernek kellett ezt a mennyiségű élelmet elkészíteni!? De nem a mai ipari módszerekkel! Hány szakács és hentes dolgozott ott!? Nem csoda, hogy az 1Kir 4,20-ban ez áll:Júdának és Izráelnek sok lakosa volt, olyan sok, mint a tenger partján a homok: ettek, ittak és örültek. Ez volt a

mindennapi tevékenységük.

Azután így folytatja: Majd azt gondoltam ki, hogy borral vidítom magam, de csak úgy, hogy eszemet a bölcsesség vezesse. Ne gondoljuk, hogy Salamon mindig részeg volt. Ő bölcsen élt a borral, mértékkel, hogy jókedvre derítse. Nem arról a részegségről van itt szó, amely az érzékszerveket eltompítja. Eszét a bölcsesség vezette, nem veszítette el objektív érzékelő képességét.

Azután a munkájára irányítja figyelmét. A 2,4-6 azt írja le, amit ma kreativitásnak neveznénk; öröm és megelégedettség a kreatív munkában. Nagymértékű megelégedettséget és örömet okoz, ha valaki kigondol egy új projektet, alkot, tervez, gyűjti hozzá az anyagot, majd kivitelezi, és amikor minden elkészült, hátradől és gyönyörködik keze alkotásában. A fiam vett egy régi házat, és mert nem volt sok pénze, saját maga tervezte az átalakításokat, maga húzott fel falakat, ő szigetelte a tetőt, stb. Még ma sincs mindennel kész, de örül annak, hogy lakható a ház és szépül. A gyerekek számára nagy örömöt jelent, ha egy modellhajó vagy -repülő összerakásakor minden rész a helyére kerül, és végül elkészül a modell.

Salamon azt mondja: amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt (2,11).

Az 1Kir 7 leírja, hogy Salamon mit alkotott: 1Kir 7,1 A maga palotáját tizenhárom évig építette Salamon. Akkor lett kész egészen a palota. 2 Felépítette tehát a Libánon-erdő palotát: száz könyök volt a hossza, ötven könyök a szélessége, harminc könyök a magassága. Négy sorban cédrusoszlopok voltak, az oszlopokon pedig cédrusgerendák. 3 Cédrusfa mennyezet volt az oszlopokon levő tartó gerendákon, összesen negyvenöt volt ilyen, soronként tizenöt. 4 Kerettel ellátott ablakok voltak három sorban, az ablakok egymással szemben voltak három sorban. 5 Az ajtófélfák meg az ablakkeretek mind négyszögűek voltak. Az ablakok egymással szemben voltak három sorosan. 6 Azután elkészíttette az oszlopcsarnokot, melynek a hossza ötven könyök, szélessége harminc könyök volt, és ez elé még egy oszlopos csarnokot és egy lépcsőt. 7 Elkészíttette a tróntermet is, az ítélethozatal csarnokát, hogy ott ítélkezzék; és cédrusfával burkoltatta be a padlótól a mennyezetig. 8 A saját palotája pedig, amelyben lakott, a hátsó udvarban, a csarnokon belül hasonlóan készült el. Ehhez a csarnokhoz hasonló palotát készíttetett a fáraó leányának is, akit Salamon feleségül vett. A következő versekben tovább részletezi. Mérnök szemmel talán még inkább értékelhetők ezek a leírások.

1Kir 9: 15 Ilyen kényszermunkát vetett ki Salamon király, hogy megépíthesse az ÚR templomát és a maga palotáját, meg Millót és Jeruzsálem várfalát, továbbá Hácórt, Megiddót és Gézert… 17 Ezért építette föl Salamon Gézert, továbbá Alsó-Béthórónt, 18 Baalátot és Tadmórt az ország puszta részén. 19 Az összes raktárvárosokat, amelyek Salamonéi voltak, a harci kocsik városait, meg a lovasok városait, és amit csak építeni kívánt Salamon Jeruzsálemben, a Libánonon és birodalma egész területén… 22 Izráel fiai közül azonban senkit sem kényszerített Salamon szolgálatra, mert ezek harcosok voltak, udvari emberei, vezérei, tisztjei, meg harci kocsijainak és lovasainak a parancsnokai. 23 Azok a munkavezetők, akik Salamon munkáit irányították, ötszázötvenen voltak; ők végeztették a munkát a néppel. Ha valaki is igazán élvezhette keze alkotását, akkor az biztosan Salamon volt. Véleménye mégis ez: minden hiábavalóság.

A Prédikátor 2-ben hatszor mondja Salamon: mindezt magamért tettem! Ez a magyar fordításokban nem domborodik ki. Házakat építettem magamnak, víztárolókat építettem magamnak, fákat ültettem magamnak, szőlőket ültetett magamak, ezüstöt és aranyat gyűjtöttem magamnak. – Nem valami emberbaráti, filantrópusi meggondolásból tette mindezt. Mindebben a maga megelégedését kereste. Mi volt végül a tapasztalata? Tátongó üresség.

Nézzük most a vagyont! Szereztem szolgákat és szolgálókat, voltak házamnál született szolgáim is. Marhacsordám és juhnyájam is több volt, mint mindazoknak, akik elődeim voltak Jeruzsálemben.Egy argentín, egy texasi vagy egy hortobágyi csorda eltörpül Salamon csordái mellett. 8 Gyűjtöttem ezüstöt és aranyat is: királyok és tartományok kincsét.

Lapozzuk fel ismét az 1Királyok 10. fejezetét. Ebben a fejezetben Sába királynője meglátogatja Salamont. Hozott magával százhúsz talentum aranyat, igen sok balzsamot és drágakövet. Soha sem hoztak annyi balzsamot, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak (10,10).

Mennyi volt 120 talentum arany? Nos, ehhez először olvassuk el az 1Kir 10,14-et: Annak az aranynak a súlya, amely Salamonhoz egy évben befolyt, hatszázhatvanhat talentum volt… (Ne keressünk összefüggést a Jelenések könyvében említett 666-tal! Nincs összefüggés). Ebben a 666 talentumban nem volt benne az adó és a vám, amit a kereskedők és Arábia királyai fizettek neki. – Mivel lehetne ezt a gazdagságot a mai mértékkel mérni? Az arany értéke nem ugyanaz ma, mint Salamon idejében. A 666 talentum az ő évi jövedelme volt csak aranyban. Ez kb. 25 tonnának felelt meg. Ha ezt átszámítjuk dollárba, akkor Salamon évi jövedelme csak aranyban kb. 250 millió dollár volt.

Mit olvasunk még az 1Kir 10-ben? 16 Csináltatott Salamon király kétszáz hosszú pajzsot vert aranyból; mindegyik hosszú pajzshoz hatszáz sekel aranyat használtak fel. 17 Továbbá háromszáz kerek pajzsot vert aranyból; mindegyik kerek pajzshoz három mina aranyat használtak fel. 18 Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal. 19 Hat lépcsője volt a trónnak. A trón teteje hátul kerek volt, az ülőhely két oldalán karjai voltak, és két oroszlánalak állt a karoknál. 21 Salamon király minden ivóedénye aranyból volt, a Libánon-erdő palota minden edénye is tiszta aranyból volt, nem ezüstből, mert azt semmire sem becsülték Salamon idejében. 22 Mert a király Tarsis-hajói a tengeren Hírám hajóival jártak. Háromévenként egyszer érkeztek vissza a Tarsis-hajók, és hoztak aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat és pávákat. 23 Salamon király nagyobb volt a föld minden királyánál gazdagságban és bölcsességben. 24 Az egész földről igyekeztek Salamonhoz eljutni, hogy hallhassák bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe. 25 És mindenki hozott ajándékot: ezüst- és aranytárgyakat, díszes ruhákat és fegyvereket, balzsamot meg lovakat és öszvéreket. Így volt ez évről évre. 26 Gyűjtött Salamon harci kocsikat és lovasokat. Ezernégyszáz harci kocsija és tizenkétezer lovasa lett, és ezeket a harci kocsik városaiba, meg a király mellé, Jeruzsálembe rendelte. 27 A király elérte, hogy annyi lett Jeruzsálemben az ezüst, mint a kő, és annyi lett a cédrus, mint amennyi a vadfügefa az alföldön…. 29 egy hadi szekeret hatszáz ezüstért hoztak el Egyiptomból, egy lovat pedig százötvenért. Ugyancsak az ő közvetítésükkel szállították tovább ezeket a hettita királyoknak és az arám királyoknak. Salamon elképzelhetetlenül gazdag volt! Egy pillanatra se kellett félnie, hogy nem tudja kifizetni a lakbért. Mégsem találta meg a feleletet a gazdagságban.

Ha a gazdagság nem ad választ, akkor talán majd ad a muzsika és a szex. Ez volt a következő, amit kipróbált. Szereztem énekeseket, énekesnőket, és ami a férfiakat gyönyörködteti: szép nőket. (2,8) Talán a szép zenében, az énekekben találom meg az élet értelmét? Az esztétikai örömökben? A zene Isten csodálatos adománya, gyönyörködtet, élvezetet ad, de nem ad magyarázatot az élet nagy kérdéseire, problémáira, a sok igazságtalanságra, ami körülveszi az embert. A zene Isten adománya, de határai meg vannak szabva.

Ha a muzsika nem ad választ, akkor talán a szex! Salamon tudta, hogy ez mit jelent. 1Kir 11,1: Salamon király sok idegen asszonyt szeretett a fáraó leányán kívül, móábiakat, ammóniakat, edómiakat, szidóniakat és hettitákat, 2 olyan népekből valókat, amelyekről ezt mondta az ÚR Izráel fiainak: Ne keveredjetek közéjük, és ők se keveredjenek közétek, mert az ő isteneikhez hajlítják szíveteket! Ezekhez ragaszkodott Salamon szerelemmel. Volt neki hétszáz főrangú és háromszáz másodrangú felesége (ágyasa). Salamon ismerte a világot! – Ez is mind hiábavalóság. 9 Naggyá lettem, és felülmúltam mindazokat, akik elődeim voltak Jeruzsálemben. De megmaradt a bölcsességem is. Nem veszítettem el a fejemet! 10 Nem tagadtam meg magamtól semmit, amit megkívánt a szemem. Nem vontam meg szívemtől semmi örömöt, hanem szívből örültem mindannak, amit fáradsággal szereztem, hiszen ez volt a hasznom minden fáradozásomból. 11 De amikor szemügyre vettem minden művemet, amit kezemmel alkottam, és fáradozásomat, ahogyan fáradozva dolgoztam, kitűnt, hogy mindaz hiábavalóság és hasztalan erőlködés; nincs semmi haszna a nap alatt. A 11. vers szavai a teljes kiábrándulás fejezik ki. Itt nem az erkölcs áll a középpontban, nem a morált kérdőjelezi meg. Nem azt mondja, hogyha mindezt mértékkel élvezzük, akkor az már önmagában rossz volna. Hiszen nincs semmi rossz abban, ha eltervezünk valamit, vagy ha mértékkel élvezünk valamit, magyarázatot azonban nem fogunk ezekben találni az élet értelmére.

Ha a világi élvezetekben nincs, akkor talán a bölcsességben kereshetjük a választ. A 2,12-16-ban a bölcsességhez fordul. A 12-14. versekben azt olvassuk, hogy a bölcsesség jobb, mint a bolondság. 13 Úgy láttam, hogy hasznosabb a bölcsesség az oktalanságnál, ahogyan hasznosabb a világosság a sötétségnél. 14 A bölcs ember nyitott szemmel jár, a bolond pedig sötétben botorkál. Legutóbb volt szó arról, hogy a bölcsesség képessé tesz arra, hogy az élet viharaiban és nehézségeiben megálljuk a helyünket. De ha a halállal kell szembenéznünk, akkor a bölcsesség sem ér semmit. A temetőben a sírfeliratokat nézve feltehetjük a kérdést: vajon a sok halott közül melyik volt bölcs vagy esztelen? Mi haszna a bölcsességnek, ha végül mind odakerülnek a temetőbe? Elvárhatnánk Istentől, hogy különös kegyelme által a bölcsnek ne kelljen megtapasztalnia a halált. De ez nem így van. Még a bölcsek emlékezete sem marad fenn a síron túl, kevés kivétellel. 16 Bizony a bölcs emberre sem emlékeznek örökké, meg a bolondra sem. Mert mindaz, ami megtörtént, feledésbe megy az eljövendő időben, és a bölcs is meghal, meg a bolond is. Ha egy nemeslelkű, finom keresztyén ember sírjánál állunk, akkor felelevenednek emlékek, tapasztalatok, találkozások, beszélgetések. Aztán egyszerre mindennek vége! Meghalt. Minden hiábavaló. Mégha bölcs ember volt is, az mégse mentette meg őt a haláltól.

Talán a munka ad értelmet az életnek? 17 Meggyűlöltem az életet, mert rossznak tartottam azokat a dolgokat, amiket véghez visznek a nap alatt: hiszen minden hiábavalóság és hasztalan erőlködés. 18 Meggyűlöltem mindazt, amit fáradsággal szereztem, míg fáradoztam a nap alatt, mert más emberre kell hagynom, aki utánam következik. 19 Ki tudja, hogy bölcs lesz-e, vagy ostoba? Salamon nem egy családi örökségről beszél. Persze lehet, hogy a gyermekek ott sem voltak olyan bölcsek, mint az apjuk volt. Azt hiszem, Salamon egy olyan emberre gondol, aki élete végén nyugalomba vonul, eladja üzletét vagy gyárát, és reméli, hogy utódja bölcsen fog gazdálkodni. Mégsem lehet biztos ebben. – Indiában 3 év alatt berendeztem egy klinikai gyógyszertárat és lehetővé tettük, hogy a gyógyszertár maga gyártson bizonyos intravénás steril oldatokat, amivel a szegény embereken segíteni lehet. A gyógyszertárat képzett emberek kezébe hagytam, akik tovább vezethették azt. Amikor 23 év után visszalátogattam korábbi munkahelyemre, csak tátongó helyiségeket és lerobbant gépeket találtam. Ezt nevezzük frusztrációnak. 20 Odáig jutottam, hogy már kétségbeestem minden szerzeményem miatt, amiért fáradoztam a nap alatt. 21 Mert van olyan ember, aki bölcsességgel, tudással és rátermettséggel fáradozott, és olyan emberre kell hagynia vagyonát, aki nem dolgozott érte. Ez is hiábavalóság és nagyon rossz dolog. 22 Mert mi jut az embernek mindabból, amit fáradsággal és teljes odaadással szerzett a nap alatt, 23 hiszen mindennap fájdalom és bosszúság gyötri, és még éjjel sincs nyugta szívének?! Ez is hiábavalóság!

Milyen tanulságot von le Salamon mindezekből? Mit tegyünk? Essünk kétségbe? Nem! 24 Nincs hát jobb dolog, mint ha az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. De beláttam, hogy Isten kezéből jön ez is. 25 Mert ugyan ki ehetik, és ki lehet vígan nála nélkül? A magyar és sok más nyelvű fordítás nem egészen pontos. Szó szerint így kellene olvasni: Nincs az emberben semmi jó. Tulajdonképpen a következőt akarja itt mondani: Van az életben öröm és élvezet, de az nem az emberben keresendő! Az emberben nincs meg az élvezet és az öröm forrása, melyek által megelégedést találna. Az élet örömei Istentől vannak. Csak ha ezt belátod, akkor fogod tudni élvezni ezeket.

Lapozzuk fel a Prédikátor 5,17-et: Rájöttem tehát, hogy az a jó és szép, ha az ember eszik, iszik, és élvezi a jót minden fáradozása nyomán, amivel fárad a nap alatt egész életén keresztül, amelyet Isten adott neki, mert ez jutott neki. A Tanító nem ajánlja a görög, epikurisi életstílust: együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk. Azt mondja: ismerd el, hogy amit eszel és iszol, a munkád, a tudásod és bölcsességed Isten ajándékai. Azért adta ezeket Isten, hogy élvezd, de tudd, hogy egy napon Isten ítélőszéke előtt el kell számolnod. 18 Ha pedig Isten valakinek gazdagságot és kincseket is adott, és megengedte neki, hogy azt élvezze, kivegye belőle a részét, és örüljön fáradozása eredményének: ez Isten ajándéka. 19 Az ilyen nem sokat gondol élete múlásával, mert Isten megengedi, hogy szívből örvendezzen. Az élet örömei önmagunkból nem hozhatók elő. Ezt el kell ismerni. A választ az élet nagy kérdéseire nem azokban a dolgokban találjuk, amelyek különböző élvezetek és örömök forrásai lehetnek, hanem Istenben, aki mindezeket adta. Ha ezeket bölcsen és mértékkel élvezzük, akkor meg fogjuk találni az élet értelmét és célját az Úr Jézus Krisztus személyében és művében. Minden hiábavalóság, ha nem látunk mindent Őbenne kiteljesedni.

A Prédikátor könyve megzavarhat. Olvasásakor akár kétségbe is eshetnénk. De a Tanító nem ezért írta le ezeket, hanem szeretné, ha látnánk az élet jó oldalait, és ismernénk annak korlátait is. Nem szabad elfelejtenünk a Róm 8,28-at: Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott. Hogy hogyan és miképpen, azt Isten nem árulta el.

Leave a comment