Az Ézsaiás 55. egy olyan fejezet, amely tele van hatalmas igeversekkel. Ha versről versre magyaráznám ezt a szakaszt, akkor igencsak hosszan időznék e fejezet mellett. Pl. Az 55,1: „Ti szomjazók mind, jöjjetek vízért, még ha nincs is pénzetek! Jöjjetek, vegyetek és egyetek! Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!” Vagy az 55,3: „Figyeljetek rám, jöjjetek hozzám! Hallgassatok rám, és élni fogtok! Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges maradok Dávidhoz.” Azután az 55,6-7: „Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! 7 Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” Micsoda ígéret! Azután a következő jól ismert igeversek, az 55,8-9: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR. 9 Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” Az 55,11: „ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” Ez a fejezet tele van ismert és sokat mondó igerészekkel. Egy olyan fejezet, amely a kegyelemről szól, amit már az első igeversnél észre lehet venni. Ez a fejezet nem külsőségekről és szertartásokról szóló üzenetet hordoz. Itt nem az oltárról, a papokról, a dogmákról vagy az igazhitűségről van szó. Isten kegyelmének ingyenes ajándéka áll a középpontban. „Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!”Az 56. és 57. fejezet ennek a jó hírnek a gyakorlati oldaláról beszél.56,1: „Ezt mondja az ÚR: Tartsátok meg a törvényt, cselekedjetek igazságosan!” Ha azonban nem tesszük ezt, akkor jön az 57. fejezet intése,57,20-21: „De a bűnösök olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem tud megnyugodni, iszapot és sarat kavarnak hullámai. 21 A bűnösöknek nincs békességük! – mondja Istenem.”
Nézzük meg először az 55. fejezetet, ahol a téma a Dávid felé való biztos és hűséges kegyelem. Az 54. fejezet 1-10 versei Siont, mint Jahve menyasszonyát mutatják be. Az 54,11-12 pedig Jahve városaként ábrázolja. Az 54. fejezet végül Sion képével, mint Isten kegyelmének és védelmének tárgyával zárul. „17. Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, meghazudtolsz minden nyelvet, mely törvénykezni mer veled. Ez az öröksége az ÚR szolgáinak, így szolgáltatok nekik igazságot – így szól az ÚR.”
Ha tehát Sion, mint menyasszony, és mint az isteni kegyelem és megőrzés városa jelenik meg, akkor már csak egy valami hiányzik: Az emberek, akik a városba jönnek, és Jahve menyasszonyát ábrázolják ki. Az 55. fejezet tehát egy meghívás mindazok felé, akik pénz nélkül, ingyen akarnak bort és tejet venni. Azok, akik jönnek, ennek a városnak a lakosai, a Messiás menyasszonyai.
Az 55,1 tele van csodálatos szimbólumokkal. Azt lehet mondani, hogy nem szó szerint kell érteni, hogy az emberek fel vannak szólítva, hogy jöjjenek a vízhez bort és tejet venni. – A bor és a tej Izraelben az ország terméke volt, a víz azonban mindig „hiánycikk” volt. A víz nem a mezőgazdaság terméke. Ezért lehet azt mondani, hogy a bor, a tej és a víz a kegyelemből való megváltás szimbólumai.
Mit jelképez a víz? Ez éltet és tisztít! A Sionnak kínált megváltás tehát éltető és megtisztító.
Mit jelképez a bor? A bor az Ószövetségben örömöt hoz. Az Ószövetségben a bor az öröm jelképe. Ezért emlékezünk kenyértöréskor kenyérrel és borral. A kenyér az élethez szükséges táplálék, a bor pedig a megváltás feletti öröm jelképe, amely Krisztus által lehet a miénk. Az úrvacsorában a kenyér Krisztus váltságművét fejezi ki, amelyet a Golgotán miértünk vitt véghez. Ez szellemi táplálék számunkra, ezáltal erősebbek leszünk. Amikor a kehelyből iszunk, akkor azt az örömöt fejezzük ki, amit Jézus kiontott vére jelent számunkra. (A bor alkoholtartalmának nincs jelentősége).
A víz, a tej és a bor tehát spirituális valóságot fejezik ki. A tej a gyermekek növekedéséhez szükséges komplett táplálék!
Amikor azt mondja az Ige: „Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!”, akkor ezzel azt akarja mondani szimbolikus nyelven, hogy a megváltás kegyelemből történik. A Róm 11,5-6-ban Pál szembeállítja a cselekedeteket a kegyelemmel: „5. Így tehát most is van maradék a kegyelmi kiválasztás szerint; 6. ha pedig kegyelemből van, akkor már nem cselekedetekért, mivel a kegyelem akkor már nem volna kegyelem.” Az üdvösség tehát egy kegyelemből való ajándék. Cselekedetek árán nem lehet megmenekülni! A kegyelem és a cselekedetek két ellentétes dolog. – Ha valakinek a kezébe nyomnék egy csomagot és azt mondanám: „Ez a karácsonyi ajándékod, de az értékének a 10%-át ki kell fizetned!”, akkor ezt a csomagocskát már nem lehetne ajándéknak nevezni. Akkor ez 90%-ban kegyelemből lenne, 10%-ban pedig cselekedetből. A kegyelem kizárja a cselekedeteket.
„Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!” Spurgeon azt mondta: Azon a napon, amikor Ádám kiűzetett az Édenkertből, az igazság szótárából ki lett húzva az „érdem” szó. Az ember bűnesete óta a Paradicsomban, nincs többé emberi érdem, mert az ember bűnös, és ezért sokkal többel tartozik Istennek, mint amennyit valaha is ki tudna neki fizetni. Ha valaki meg akar menekülni, akkor ez egyedül csak kegyelemből történhet meg”. Csakis kegyelemből lehet üdvösségünk Jézus váltságműve által, aki meghalt értünk a kereszten. Ő kifizette a teljes árat! Az üdvösség ingyenes, ajándék mindazoknak, akik ezt kegyelemből elfogadják ajándéknak, és elismerik, hogy képtelenek bármit is ezért fizetni. Ez nem azt jelenti, hogy „Higgy az Úr Jézus Krisztusban és csatlakozz egy egyházhoz, hogy üdvözüljél”. Vagy „… és merítkezz be, hogy meg legyél mentve”. Az ember azért merítkezik be, mert meg lett mentve. Azért csatlakozik egy gyülekezethez, mert meg lett mentve.
Sokan azt hiszik, hogy ha az ember csupán kegyelemből, mintegy ajándékként lesz megmentve, akkor ez menlevél a bűnözésre. Akkor azt tehet, amit csak akar. Pálnak van valami mondanivalója az ilyen mentális rövidzárlathoz. Azt írja a Róm 6,1-ben: „Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem?” Mindannyian tudjuk, akik kegyelemből megmenekültünk, hogy az ingyen kegyelem nem vezethet a bűnhöz. Miért? Mert a megmentés viszontszeretetet munkál ki az iránt, aki szeretetből megmentett. A pusztán kegyelemből való megmenekülés Isten iránti odaadásra indít, ez motiválja a szeretetet. A szeretet a legerősebb motor, a legerősebb motiváció, amely a megszentelődés mögött, vagyis egy keresztyén ember élete mögött áll. A keresztyén ember nem kényszerből tartja meg a törvényt, vagy azért, mert az által akarja kimunkálni az üdvösségét, esetleg azért, mert piros pontokat akar gyűjteni Istennél, hanem azért, mert szereti az ő Édesatyját, aki a törvényeket adta. Nem kényszerből, vagy muszájból szolgáljuk Istent, hanem azért, mert szeretjük Őt. Elveszettek voltunk és az Úr kihozott bennünket a sárból és sziklára állította a lábunkat az evangélium által.
Az erkölcs mögött a szeretet kell, hogy álljon. Az egyháztörténet szentjei azok az emberek voltak, akik megértették, hogy mit jelent a megmentés, és szeretetből szolgáltak Istennek és az embereknek.
Az Ézs 55,3 egy örök szövetségről beszél. „Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges maradok Dávidhoz.” Isten örök szövetséget kötött Dáviddal. Megígérte neki, hogy egyik utódja trónjára fog ülni és uralkodni fog. Ez egy utalás Jesuára, aki, mint király Dávid házából származik, és az Ő országában király lesz az egész föld felett. Az Ézs 54-ben Sion, mint Jahve menyasszonya jelenik meg. Ugyanakkor azonban Jahve városa is volt, amit Isten épített, és amelyet egyetlen ellenség sem tudott bevenni. Az Ézs 55-ben mindenkit hív, akik kegyelemből jönnek, hogy ennek a városnak a polgárai legyenek.
Most bemutatja a királyt, a Messiást, Jahve szolgáját.
Ézs 55,4: „Tanúvá tettem őt a népek között, fejedelemmé és parancsolóvá a nemzetek fölött.” A szövegösszefüggés Dávidra utal, azonban Dávid a Messiás egyik előképe. Ő egy tanú volt. Hogyan volt ő tanú az életében? Győzelmeiben volt tanú. Amikor azután majd az Úr visszajön a második eljövetelekor, akkor fogja a legnagyobb győzelmét ünnepelni, amit valaha is kivívott. Az Ószövetség úgy mutatja be Dávidot, mint harcost. Dávid nem építhette fel a templomot, mert vér tapadt a kezeihez. Csak Salamon építhette fel a templomot, aki Krisztus előképe, aki uralkodik. Salamon élvezte azt a békét, amit apja vívott ki. A Dávid iránti rendíthetetlen hűség arra a szövetségre utal, amelyet Isten Dáviddal kötött. A 2Sám 7,8-9-ben és az 1Krón 17,7-8-ban azt az ígéretet kapta Dávid, hogy lesz egy utódja, aki uralkodni fog, akinek lesz egy királysága.
Ez az örök szövetség és a megingathatatlan hűség Dávid iránt: „Örök szövetséget kötök veletek, mert hűséges maradok Dávidhoz.”. Dávid, az ő győzelmeiben és egész életében a Messiás előképe volt. Zsoltáraiban szavaival is tanúbizonyságot tett Istenről, próféta volt. Ebben is Krisztus előképe volt.
Ézs 55,5: „Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek futnak hozzád, amelyek nem ismertek: Istenedért, az ÚRért, Izráel Szentjéért, aki dicsővé tesz téged.” A 4. vers a múltra vonatkozik („Tanúvá tettem őt a népek között”), itt azonban már a jövőről van szó: „Te pedig olyan népet hívsz, melyet nem is ismersz, és olyan népek futnak hozzád, amelyek nem ismertek: Istenedért, az Úrért…” Nemzetek fognak Izraelhez jönni, mert Izrael lesz a „nemzetek feje”. „Istenedért, az ÚRért, Izráel Szentjéért” fognak jönni, aki a mi Urunk Jézus. Ez egy utalás a királyságra, a nemzetek fel fogják ismerni, hogy Jeruzsálem lesz az egész föld fővárosa.
Ezután egy felszólítás következik: „6. Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! 7. Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” (gazdag a bocsánatban). Mit jelent az, hogy „kész megbocsátani” vagy „gazdag a bocsánatban”? Egy kommentár így fordítja ezt a héber kifejezést: „Istenünkhöz, mert megsokszorosítja a bocsánatot”! Vagy „túlcsordul az Ő bocsánata”.
Mit jelent ez a hatalmas ígéret? Létezik egy örök forrás, amelyből a megbocsájtás áramlik. Krisztus váltságműve elégséges ahhoz, hogy minden bűnt megbocsájtson! Az Ő áldozatának értéke határtalan. Nem hiszem, hogy az Úr mindenkiért meghalt, de az bizonyos, hogy váltságműve minden bűnre elégséges.
, Gazdag a bocsánatban tárgya miatt, akikre vonatkozik. Gondolj arra a sok emberre, akik az évszázadok alatt ehhez a forráshoz jöttek, hogy megtisztuljanak általa. Ádám és Éva, Ábel és az Ószövetség összes szentje, azután Jézus tanítványai, az apostolok az újszövetségben, azok az emberek, akik pünkösdkor megtértek, és mindazok, akik azóta is ehhez a forráshoz járultak. Megszámlálhatatlanul nagy azok száma, akik Jézus Krisztust elfogadták személyes megváltójukként. Tele lesz a menny! Istennek van bocsánata mindenki számára!
Azonban a bűnök száma miatt szükség van a „túlcsorduló bocsánatra”. Gondolj a saját bűneidre! Milyen sokszor vétkeztél? Minden korszak összes szentjeinek a bűnei eltöröltettek, amikor Jézus meghalt a kereszten.
De gondolkodjunk el a bűnösség bűnén! Spurgeon egy képpel írja le a bűnt: „Egy pók tojásából kikelnek a kis pókok. Egy bűnt sok másik követ. A bűn gondolatainkban születik meg és további bűnöket eredményez. Egy bűn mélysége ijesztő, ezért annyira csodálatos és szükséges a bűnbocsánat gazdagsága!
Azért is gazdag a bocsánatban, mert nincs feltételekhez kötve. Isten nem mondja azt, hogy „megbocsájtok neked, ha jó fiú leszel”. Nincs semmi „ha”. A bocsánat gazdagsága a körülmények feltétel nélküliségét is kifejezi.„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz” (ApCsel 16,31) Ez az evangélium, az örömüzenet.Isten annyira egyszerűvé tette a megmentés útját, amennyire csak lehetséges. Kegyelemből van a megmentés! Azt mondja: Higgy! Vannak képek a kegyelem kifejezésére: Gyere! Láss! Térj meg! Ízleld meg! Stb. Ezek a képek mind azt fejezik ki: Higgy! Mit jelent a hit? Bízz benne, egyedül csak benne. Semmi másra ne hagyatkozz! Ez egy ajándék, egyszerűen fogadd el. „Jöjjetek, vegyetek bort és tejet, nem pénzért és nem fizetségért!” Te a hiten kívül semmit sem tehetsz a megmentésedért. Emeld fel a kezeidet! „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha”. (Jn 10,28) Itt egy dupla tagadás szerepel! Nem vesznek el soha többé. Ez nem egy időhöz kötött megbocsájtás. Azért annyira gazdag ez a bocsánat, mert örök! A görög nyelvben itt a tagadás legerősebb formájának használatára van szükség, hogy kifejezzék vele, aki hisz soha nem fog elveszni.
Ezt a megbocsájtást rengeteg áldás is kíséri! Isten kegyelmének gazdagsága annyira nagy, hogy szavakkal, vagy néhány prédikációval nem lehet kimeríteni. Az üdvösség megbocsájtásból és az áldások teljességéből áll.„Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” (gazdag a bocsánatban).
Campbell Morgan, aki a londoni Westminster-gyülekezet egyik prédikátora, és Martin Lloyd Jones elődje volt, a következő kis történetet mesélte el: Egyszer Anglia egy bányakörzetének városában evangelizált. Az összejövetel végén megkérte azokat, akik érdeklődnek a hit dolgai iránt, hogy menjenek egy terembe az emelvény közelében, hogy ott megbeszélhessék kérdéseiket hívő keresztyénekkel. Néhány nap múlva odament Dr. Morganhoz az egyik munkatársa és azt mondta neki: „Minden este eljött a kis terembe egy férfi, de nem tudtuk a problémáját megoldani. Eljönne Ön holnap este, és beszélne vele a problémájáról?” A férfi másnap újra megjelent, meghallgatta a prédikációt és megint elment az emelvény melletti kis terembe. Bányamunkás volt. Bemutatták Dr. Morgannak, és beszélgetni kezdtek egymással. Dr. Morgan felolvasta neki az Ézs 55,7-et:„Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani.” Ezután azt mondta a férfinak, hogy ha egyszerűen Istenhez jönne, akkor minden bűne meg lesz bocsátva. A férfi válasza a következő volt: „Ez így túl olcsó!” Dr. Morgan tartott egy kis szünetet, és a Szentszellemtől vezetve azt kérdezte a férfitól: – Mivel keresi a kenyerét? – Egy szénbányában dolgozom. – Volt ma dolgozni? Igen, 800 méterre voltam a föld alatt. – ezután azt kérdezte tőle: – Hogy jutott haza? – Gyalog mentem. – De hogy jött ki a bányából? – Odamentem a lifthez, az fölhozott engem, kiszálltam és hazamentem. – Dr. Morgan azt kérdezte: Mennyibe került ez önnek? – Semennyibe, de a bányavállalatnak pénzbe került. – Jóságos ég, erre gondol? Nekem nem került semmibe, Isten azonban fizetett érte, amikor Jézus Krisztust elküldte Megváltóként. – Dr. Morgan azt felelte: – Igen, pontosan erre gondolok!
Túl olcsó. Az ember semmit nem tud fizetni az üdvösségért. Istennek azonban nagyon sokba került. Úgy gondolom, a mennyben sokan lesznek, akik úgy jutottak hitre, hogy olvasták az Ézs 55,7-et.
A hívás, az intés után következik az indoklás: 55,8: „Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR.” Amikor az üdvösség felett elgondolkodunk, gyakran véljük úgy, hogy van néhány dolog, amit nekünk kell megtennünk, más dolgokat pedig Isten tesz. Nekem kevés dolgot kell megtennem, Istennek pedig sokat, vagy fordítva. Amikor megpróbáljuk az embereknek megmagyarázni az üdvösséget, sokan azt mondják: „Nem értem, miért kellene ennek így lennie?” Nem értik a kegyelmet. Miért nem érti meg az ember a kegyelmet? Mert nem értik meg a saját bűnösségüket sem. Ha tudnák, hogy mi a bűn, és mit jelent Isten haragja alatt lenni, akkor, mint egy fuldokló, megragadnák az evangélium mentőövét. Nincs bűntudatuk! Senki sem fog érdeklődést mutatni Krisztus evangéliuma iránt, akinek a Szentszellem nem végezte el a munkáját a szívében, és meg nem győzte őt a bűneiről.
Gyakran megkérdezem magamtól, hogy mennyire valódiak azok a megtérések, amelyeket sok „jóérzés-gyülekezetben” vagy megaegyházban lehet látni, ahol olyan ritkán esik szó a bűnről és a bűnbánatról. Először Istennek kell valamit kimunkálni a szívünkben, és csak azután vár tőlünk valamit. Addig az „ő gondolatai nem a mi gondolataink, és a mi útjaink nem az Ő útjai”. Amikor a Szentszellem meggyőzi az embereket a bűneikről, akkor Isten gondolatai annyira egyszerűvé válnak számukra, mint egy gyermek gondolatai. Ezért értik meg jobban a gyermekek az Igét, mint a filozófusok. – Ez a probléma nem csupán intellektuális, hanem erkölcsi probléma is.
„Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR.” Isten arra szólít fel bennünket, hogy adjuk fel a mi gondolatainkat és a mi újainkat, mert az Ő gondolatai és útjai magasabbak, és több gyümölcsöt teremnek. „9. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” Ha nem is értjük mindig Isten Igéjét, hinnünk kell mégis. Még ha egy igeszakaszban egy olyan helyre is érünk, amit nem értünk meg egyértelműen, el kell fogadnunk azt valóságként. Meg fogjuk tapasztalni, hogy ha elfogadjuk az igazságot, az élő valóságot, akkor megadatik utána a megértés is. Még ha kérdések nélkül elfogadjuk is az Igét, ez nem azt jelenti azt, hogy nem kutatjuk és próbáljuk azt megérteni. Milyen sokan hiszik el a Jn 3,16-ot? Milyen sokan hiszik el a 23. zsoltárt? Mennyien hiszik el az Ézs 1,16-ot? Elhisszük azokat az igehelyeket, amelyeket ismerünk, de mi van a többivel, amelyeket nem ismerünk? – Kisgyermekek gyülekezete vagyunk, akiknek azt kell mondani: „Nyisd ki a szád!” – és akkor kapnak egy kanál tejbepapit, aztán pedig azt kell nekik mondani: „Most csukd be a szád, és nyeld le!” Növekednünk kell a Biblia megértésében. Soha nem fogunk mindent megérteni a Bibliában, de mindent el kell hinnünk, ami a Bibliában áll. Isten útjai magasabbak, mint a mi útjaink, és az Ő gondolatai magasabbak, mint a mi gondolataink.
Ezután azt olvashatjuk, hogy az Ő gondolatai és útjai gyümölcsözőek lesznek: „10. Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, 11. ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. Miért hirdetjük az Igét? Hogy lehetőleg minél több hallgatónk legyen? Nem, hanem azért, mert tudjuk, hogy ki fog valamit munkálni az emberek szívében. Tudom, hogy az Ige igaz, és elvégzi azt, ami neki tetszik. Ha hűségesen hirdetjük az Igét, akkor az gyümölcsöt fog teremni. Talán sok időre van szükség, talán csak a halálom után terem majd gyümölcsöt. De gyümölcsöt terem, és ezért annyira fontos az Ige és az igehirdetés. Az Igének kell a középpontban állnia.
Egy teológia professzor megkérdezte egyszer a hallgatóitól: Mi az oka annak, hogy emberek elfordulnak a hittől? Miért fordítanak hátat gyakran keresztyének Krisztusnak és a gyülekezetnek? Mit gondoltok, mi volt a válasz? „Az az ember fog leghamarabb elfordulni a hittől, aki nem tart ki állhatatosan a mi Urunk Igéjében”. A legtöbb esetben az az oka annak, hogy emberek bűnbe esnek, hogy nem mutatnak többé érdeklődést Isten Igéje iránt. Nem tanulmányozzák a Bibliát. Ezalatt nem azt értem, hogy reggelenként nem olvassák el a napi igeverset, vagy nem tartanak csendességet, azonban nem tanulmányozzák a Bibliát sem egyedül, sem a közösségben, más keresztyénekkel együtt. Azokkal a keresztyénekkel van a legkevesebb probléma a gyülekezetben, akik növekednek Isten Igéjének ismeretében. Csak ott jöhet létre egy egészséges, növekvő és boldog gyülekezet, ahol a hívők naponta olvassák Isten Igéjét és növekednek benne. ,Ez egy alapvető kijelentés. Az Ő Igéje hatalmas, hatékony és nem tér vissza üresen! Ha elhanyagoljuk a bibliatanulmányozást, akkor elfordulunk a helyes irányból és letérünk az útról. Közönyösökké válunk, elveszítjük a szeretetet és a bűnben landolunk.
„12. Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket. A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind tapsolnak. 13. A tövis helyén ciprus nő, a csalán helyén mirtusz nő. Az ÚR dicsőségére lesz ez, örök jelül, amely nem pusztul el.” Ez Krisztus földön való uralkodásának csodálatos képe.
A következő két fejezet, az 56. és az 57. nem annyira fontosak, mint az 58. Csak röviden szeretnék foglalkozni velük. Itt a szombat megszenteléséről van szó, a prozelitákról, akik Izraelben éltek és az eunuchokról. – Azt hiszem az ezeréves királyság alatt meg fogjuk tartani a szabbatot. – Amit még tudni szeretnék, az a következő: Emlékeztek még az etiópiai komornyikra az Apostolok cselekedeteiből? Ott volt Fülöp, aki a kocsija mellett futott. Mit olvasott ez a pénzügyminiszter? Az Ézsaiás 53-at, és Fülöp szolgálata által meg lett mentve. Felismerte Krisztust az Ézs 53-ban és amikor egy vízhez értek be akart merítkezni. Mit tett bemerítése után? Visszaült a kocsijába az Ézsaiás tekerccsel együtt és tovább olvasott valamit az eunuchokról. A mózesi törvények után a kasztrált embereket kizárták a nép bizonyos áldásaiból. A királyság idején azonban ez másképp lesz. A következőket olvasta az Ézs 56,2-5-ben: „2. Boldog az a halandó, aki így cselekszik, az az ember, aki ehhez ragaszkodik: vigyáz, hogy meg ne sértse a szombatot, és vigyáz, hogy keze semmi rosszat ne tegyen. 3. Ne mondjon ilyet az az idegen, aki az ÚRhoz csatlakozott: Bizonyára elkülönít engem népétől az ÚR. Ne mondja a herélt sem: Én már kiszáradt fa vagyok! 4. Mert ezt mondja az ÚR: Ha a heréltek megtartják szombatjaimat, azt választják, ami nekem kedves, és ragaszkodnak szövetségemhez, 5. akkor fenntartom nevük emlékét házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a leányok. Örök nevet adok nekik, amelyet nem lehet eltörölni.” Istennek van egy speciális mondanivalója a kasztráltaknak, azt mondja nekik, hogy a királyságban nem lesznek diszkriminálva. El tudom képzelni, hogy az eunuch, amikor ezt olvasta a kocsiján, hangos hallelujah-ban tört ki.
Az Ézs 56,9-től a nép vezetői hibáztatja. Ez a téma túlmegy az 57. fejezeten. Erős kifejezéseket használ az Ige, mint pl. az Ézsaiás 57,3-4-ben: „3. Jöjjetek csak ide, ti boszorkányivadékok, te hűtlen, parázna fajzat! 4. Mit csúfolódtok, miért jártatjátok a szátokat, miért öltögetitek a nyelveteket? Hiszen ti vagytok a hűtlen népség, a hazug fajzat,” Az utolsó napok egyik jele a spirituális dolgok hangsúlyozása. Ne csodálkozzunk tehát, amikor a varázslás és ezotéria magasiskoláival találkozunk. A boszorkányság, varázslás és más okkult dolgok iránti érdeklődés jelen van a mindennapi életben. Sok ember az asztrológiát tartja útmutatónak. Minden újságban horoszkópokkal lehet találkozni. A sátánizmus sem ritka. A „Rosemary’s Baby” már egy régi film. Vannak sokkal újabbak is. A „Basel-Stadt és Basel-Landschaft” címjegyzékben 600 oldalon (!) keresztül olvashatunk figyelemreméltó „spirituális” mozgalmakról és szervezetekről. A miszticizmus nagy üzlet. Az emberek babonái biztos jövedelemforrást jelentenek. Sokak számára az okkultizmus jelenti az élet értelmét. Azt az érzést nyújtja, hogy az ember irányítani tudja az életet. Parapszichológia, Pszi-egyesületek és Pszi-napok és spirituális szeánszok; csak néhány olyan dolog, amiről említést kell tennünk. Nem ritka, hogy felszentelt papok boszorkánysággal foglalkoznak. A varázslással és sátánizmussal a szexuális kicsapongás is része az „istentiszteletnek”.