Olvassunk Józsué könyvének 2. részéből. Józs 2,1/a:„Akkor Józsué, Nún fia, titkon két kémet küldött Sittímből, és ezt mondta nekik: Menjetek, vegyétek szemügyre azt a földet és Jerikót.” Ez volt az izraeli CIA egy „lehetetlen” küldetéssel. Izraelnek új vezetője volt, Józsué. Mózes egy meggondolatlan bűne miatt nem léphetett be az ígéret földjére. Most akarják meghódítani ezt a földet.
„Azok elmentek, betértek egy Ráháb nevű parázna nő házába, és ott lefeküdtek. 2. De Jerikó királyát figyelmeztették: Vigyázz! Izráeli férfiak jöttek ide az éjjel, hogy kémkedjenek az országban. 3. Jerikó királya ezt üzente Ráhábnak: Add ki azokat a férfiakat, akik hozzád érkeztek, és betértek a házadba, mert azért jöttek, hogy kikémleljék az egész országot. 4. Az asszony azonban fogta, és elrejtette a két férfit, majd ezt mondta: Igaz, hogy betértek hozzám azok a férfiak, de nem tudtam, honnan valók. 5. Kapuzárás idején, amikor besötétedett, eltávoztak. Nem tudom, hová mentek azok a férfiak. Fussatok gyorsan utánuk, mert még utolérhetitek őket! 6. Pedig fölvitte őket a háztetőre, és elbújtatta a lenkóró közé, ami ki volt rakva a háztetőn. 7. A városbeli férfiak pedig üldözőbe vették őket a Jordán gázlói felé vivő úton. A kaput pedig, amint kimentek az üldözők, bezárták. 8. Még le sem feküdtek a kémek, amikor fölment hozzájuk Ráháb a háztetőre, 9. és ezt mondta nekik: Tudom, hogy az ÚR nektek fogja adni ezt a földet, hiszen rettegés fogott el bennünket, és remeg tőletek mindenki, aki ezen a földön lakik. 10. Mert hallottuk, hogyan szárította ki az ÚR előttetek a Vörös-tenger vizét, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy a Jordánon túl, mit tettetek Szíhónnal és Óggal, az emóriak két királyával, akiket kiirtottatok.”
Józsué könyve 6. részének néhány verse elmondja nekünk, mi történt, amikor az izraeliták elfoglalták a várost. Józs 6,20-25: „20. Ekkor kiáltozni kezdett a nép, és megfújták a kürtöket. És amikor meghallotta a nép a kürt szavát, hatalmas harci kiáltásban tört ki, és a kőfal leomlott. A nép pedig bevonult a városba, mindenki egyenest előre, és elfoglalták a várost. 21. Kardélre hánytak, kiirtottak mindent, ami a városban volt: férfit és nőt, ifjat és öreget, ökröt, juhot és szamarat.22. A két férfinak pedig, akik kémkedtek azon a földön, ezt mondta Józsué: Menjetek be annak a parázna nőnek a házába, és hozzátok ki onnan őt és mindenét, ahogyan megesküdtetek neki! 23. Bementek tehát a kémkedő ifjak, és kihozták Ráhábot, apját, anyját, testvéreit és mindenét; kihozták egész nemzetségét, és elhelyezték őket Izráel táborán kívül. 24. A várost pedig mindenestül fölperzselték. Csak az ezüstöt és az aranyat, meg a réz- és vastárgyakat tették az ÚR házának a kincstárába. 25. De a parázna Ráhábot, apja háza népét és mindenét életben hagyta Józsué. Letelepedett Izráelben, és ott van mind a mai napig, mert elrejtette a követeket, akiket Jerikóba küldött kémkedni Józsué.”
Mt 1,5: „Szalmón fia volt Ráhábtól Boáz, Boázé Ruthtól Óbéd, Óbédé Isai.”
Így került Ráháb a parázna asszony a mi Urunk családfájába. Lapozzunk a Jak 2,25-höz: „S ugyanígy a parázna Ráháb is, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor befogadta a követeket, és más úton bocsátotta el őket?”
Zsid 11,30-31: „Hit által omlottak le Jerikó kőfalai, miután körüljárták azokat hét napon át. 31. Hit által nem veszett el az engedetlenekkel együtt Ráháb, a parázna nő, amikor a kémeket békességgel befogadta.”
Remélem, hogy a prédikációmban nem fogom összezavarni azt, ami teljesen világosan áll az Igében.
Sok mindent mondanak a nőkről. Azt mondják, hogy a nők kíváncsiak. Egy anekdotás könyvben az egyik fejeznek az volt a címe, hogy: „Csak férfiaknak”. Később, a könyv végén ez állt: „90.000 nő közül 89.994 fogja olvasni ezeket a sorokat. A többi hat vak. – Azt is mondják, hogy a nők rejtvényeket adnak fel. Nem tudom, mit kell ez alatt érteni, mivel én általában megértem a feleségemet. De azt mondják, hogy egy férfi életében két időszak van, amikor nem érti a nőket. Az egyik a házasság előtti időszak, a második a házasság utáni. – Azt is mondják, hogy a nők mindig mindenbe beleavatkoznak. Isten először megteremtette a világot és megpihent. Aztán megteremtette a férfit és megpihent. Aztán megteremtette a nőt és azóta se Istennek, se a férfinak nincs nyugta.
Amit most mondok, ahogy azt bizonyára megállapítottátok, nem igeszerű. Minden eddig elhangzott észrevétel nélkülöz minden tudományos alapot és igazságtalan. Amikor a Szentírást olvassuk, egészen más képet kapunk a nőkről. A Szentírás sok nagy hőse nagy hittel rendelkező nő volt. Gondoljuk csak végig! Ott van Sára, Anna, Debóra és Máriák egész sora. Aztán Priszcilla és még sokan mások. Ráháb is egyike volt ezeknek az asszonyoknak. Isten iránti szeretete miatt megtagadta a népét, megszakította a kapcsolatát a népével. Ráháb és Jerikó összetartoznak. Mi történt?
Jerikó Kánaán egyik erődített városa volt, amit az izraelitáknak be kellett venniük. Izrael népének új vezetőjét Józsuénak hívták. Az ő neve tulajdonképpen Jézus volt. Izrael megváltója. Jahve az üdvösség. Isten őt bízta meg Mózes után. Józsué tudni akarta, mi vár rá és kémeket küldött ki. Aratás ideje volt és a Jordán vize megáradt. A két kém átúszta a Jordánt. Sikerült bejutniuk a városba és elvegyülniük az emberek között. Megláttak a kapu közelében a falon egy penziót, amelyet egy Ráháb nevű asszony vezetett. Kivettek nála egy szobát. De elterjedt a hír, hogy két idegen férfi jött a városba, és ez eljutott a jerikói FBI fülébe is. A király kerestetni kezdte a férfiakat és Ráhábot is kihallgatták. A zsidó hagyomány azt állítja, hogy a két kémet Kálebnek és Sinehabnak hívták. Azt is állítja, hogy Ráhábnak csak Kálebet kellett elbujtatnia, mert Sinehab pap volt, és a seregek Urának küldöttje és mivel a küldött szó tulajdonképpen angyalt jelent, Sinehab papnak hatalma volt ahhoz, hogy láthatatlan legyen. Így Ráhábnak csak Kálebet kellett elrejtenie. A Biblia a Józs 2,6-ban azt mondja, hogy elrejtette őt és nem őket. A zsidó hagyomány erősen kiszínezte a történetet, de a történet tulajdonképpen egyszerű. Ráháb hallott Izrael népéről és a történtekről, és elhatározta, hogy elrejti a kémeket. Megígérteti velük, hogy amikor Izrael beveszi a várost, akkor őt megkímélik. Ez Ráháb hallatlan hitéről tanúskodik, mivel Jerikó bevehetetlen városnak számított. A Deuteronomium (5Móz) 1,28-ban azt mondják a kémek: „városaik nagyok, és falaik az égig érnek”. Jerikónak két fala volt, egy belső és egy külső. A régészek sok mindent megerősítettek, amit a Biblia mond. A külső fal majdnem 2 méter vastag, a belső pedig 3,6 méter vastag volt. Ezekre a falakra házakat lehetett építeni. – Ráháb megkérte a kémeket, hogy kíméljék meg a házát. – Ráháb leengedi a kémeket a falon, hogy elmenekülhessenek. A kémek arra kérik őt, hogy a karmazsinszínű kötelet lógassa ki az ablakán. Amikor az izraeliták bevették a várost, Ráhábot és a házanépét megkímélték. Józsué ugyanis megparancsolta, hogy Ráhábot és a rokonságát ne pusztítsák el.
Józsué a következő parancsot adta az embereinek: válasszatok ki férfiakat és 7 papot. Adjatok nekik kürtöket és sófárkürtöket, és ezeket fújják. Magukkal kellett vinniük a szövetség ládáját is, ami szent volt Izrael népe számára. A kegyelem sátoránál beszélt Isten Izraellel. Ez volt a közösség helye, arra hintették a vért. A szövetség ládáját a papok mögött kellett vinni, akik a kürtöket fújták. Azt kellett a népnek követni. Józsué azt mondta a népnek, amit Isten mondott neki. „Első nap teszünk egy kört a város körül”. Így is tettek. Elképzelhetjük a férfiakat a városban és a falakon. Nagytermetű férfiak voltak (Énák fiai?) Lenéztek, és amit láttak, az rejtély volt számukra. A papok, a kürtök és a kis láda. Milyen láda volt ez? Féltek, mert már hallottak Izrael népéről. A következő napon pontosan ugyanígy tettek és a többi napon is. – Istennek azonban volt egy terve. A világ szemében egy őrült terve. Pál azt mondja az 1Kor 1,18-ban: „Mert a keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk, Istennek ereje.” A hetedik napon, amikor az első kör után meg akartak pihenni, csalódniuk kellett. Még hatszor körbe kellett járniuk a várost. Aztán megfújták a kürtöket, és az egész nép kiáltott, a falak pedig leomlottak. Izrael elfoglalta a várost, mindent felégetett, de Ráhábot és a családját megkímélték.
Ebből a történetből rá szeretnék világítani néhány bibliai igazságra. Sok ószövetségi történet illusztrálja az evangélium igazságát. Jó olvasni az Ószövetséget, mert megértjük belőle, hogy Isten keze már mindent előkészített, mielőtt eljött az Úr Jézus.
Az első dolog, amit el szeretnék mondani: Jerikó a kárhozat képe. A bibliamagyarázók és a kommentárok mindig is szimbólumnak tekintették. Sokan kerülik ezt a szót, bár a Biblia használja. Az Ószövetség Istene az Újszövetség Istene is. El kell mondanom még valami fontosat: Az az Isten, aki kijelenti magát az Ő Igéjében, ugyanaz az Isten, aki kijelenti magát az alkotásban, a teremtésben. A Biblia Istene az univerzum Istene. Ő uralkodik minden felett. Isten keze nyilvánul meg az emberek cselekedeteiben és a világ történéseiben is.
Az első bibliamagyarázók egyike volt Kelemen(Clemens). Írt egy levelet is a Korintusbeli gyülekezetnek. A hagyomány Róma püspökének nevezi. Kelemen a korintusi gyülekezetnek írott levelének első fejezetében, ahol ószövetségi igeszakaszokat magyaráz, a következőket mondja erről a történetről: „Azt mondták Ráhábnak, hogy ismertetőjelként lógasson ki az ablakán egy karmazsin színű kötelet. Ez azt jelképezi, hogy mindenki, aki hisz Istenben és reménykedik benne, üdvözülni fog az Úr vére által.” Kelemen Krisztus után 95-ben használta ezt a hasonlatot egyik magyarázatában, mint Jézus Krisztus szolgálatának típusát.
Kárhozott volt a város, elkárhozottak voltak lakói is. Isten azt mondta: Foglaljátok el Jerikót. Ráháb prostituált volt egy elkárhozott városban. Kilátástalan volt a helyzete. – Hadd alkalmazzam ezt a mi életünkre. Mi elkárhozott emberek vagyunk egy átkozott világban. Az Ige azt mondja: „mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének” és „a bűn zsoldja a halál” A Biblia azt is mondja, hogy „az egész világ a gonosz hatalmában van.” (Gal 3,22). Mindegyikőnk, te és én is a bűn hatalma alatt élünk. Mivel a bűn hatalma alatt élünk kárhozottak vagyunk. Nincs kiút, egyedül csak az isteni kinyilatkoztatás által. Ez az első kép.
Aztán van még egy szimbólumunk, a megmentés képe. Amikor a Józs 2,9-et olvassuk, akkor kerek képet kapunk arról, hogy mit jelent a Jézus Krisztusban való hit. Szeretném előrebocsájtani, hogy az isteni kinyilatkoztatás kibontakozásával van dolgunk! Az Ószövetségben nem találjuk meg az igazság teljességét úgy, ahogy azt az Újszövetségben megtaláljuk. De az igazság lényege ugyanaz. Az első, amit a megváltásnak ebben a képében megállapíthatunk, a megváltás eszköze. Ez Isten Igéjében a hit! Ráháb a hitnek olyan kiemelkedő példája, hogy szeretném ezt röviden vázolni. Az első dolog, amit el kell mondani Ráháb hitével kapcsolatban, hogy nem volt családi háttere. Egy elkárhozott kánaánita volt. Senkije nem volt, aki elmagyarázhatta volna neki az üdvösség útját. Nem volt hívő édesapja vagy édesanyja. Nem csodálatos, hogy valaki, akinek nincs semmilyen hívő rokona, hitre jut Jézus Krisztusban? – Nem élt az úgynevezett „keresztyén nyugaton” sem. Tisztán kegyelem volt ez egy prostituált számára egy pogány városban. Nem volt meg az a kiváltsága, hogy Izraelben szülessen. Nem volt Bibliája sem, kinyilatkoztatása sem és prófétákkal sem találkozott. Nem volt Jónása, aki hirdette volna, hogy 7 nap múlva elpusztul a város. Akkor honnan származott a hite? A jerikói piacon találta meg a hitét. Ott hallott híreket Izraelről, hogy Isten hogyan vezette ki őket Egyiptomból, és a Szentszellem beletáplálta a szívébe azt a piactéren hallott igazságot. Egy olyan igazságot, amit soha azelőtt nem hallott.
Mi, akik a 21. században élünk, Európában, ahol bőségesen van Biblia, sőt még ingyen is osztogatják, ahol naponta lehet találkozni hívő keresztyénekkel, ahol sok gyülekezet van, ahol hirdetik az Igét, nem vagyunk-e felelősek azért, hogy ne hanyagoljuk el ezt a sokféle lehetőséget? Jakab beszél „a parázna Ráhábról”, ami héberül is úgy hangzik, hogy „a parázna Ráháb”. Milyen csodálatos Isten kegyelme! Ami Istennek nem tetszik, azok a 21. század önigaz emberei. Ráháb ismerte a szükségét. Nem maga az Úr mondta, hogy a paráznák és a vámszedők meg fognak előzni benneteket az Isten országában, ti vallásos izraeliták?
Ráháb hitének egy nehéz tárgya volt. Jerikói volt és mégis Izraelben kellett hinnie, amely meg fogja semmisíteni a városát. Hitének különös tárgya egy vörös kötél volt, amelyet ki kellett tennie az ablakba, amelyen a kémek menekültek. Nem „egy kötelet” vagy egy „kék kötelet” kellett kilógatnia. Egy karmazsin színű kötélre volt szükség. Ezt a kötelet nem elrejtenie kellett az értékei közé. Nem is karmazsinba kellett öltözködnie. Ki kellett lógatnia a az ablakán azt a kötelet, amelyen a kémek leereszkedtek. Egy bizonyos kötélről van szó! Az üdvösség útja egyértelmű. Mit mond Jézus? „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” „Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam át megy be, megtartatik”.
Ráhábnak egy személyes megmentője volt. Nem mondhatta azt: „kegyelmezzetek meg nekem, az anyámnak is van hite”, vagy egyetlen jerikói ember sem mondhatta: Ráháb az unokahúgom, kegyelmezzetek meg nekem”. Ott kellett lenniük Ráháb házában. Mondhatta volna valaki azt a házában: „Ráháb, én nem hiszek azoknak, kimegyek, és harcolni fogok Izrael ellen”, ez az ember elveszett volna. – A mi hitünk nem véleményeken alapul, hanem Isten Igéjén. – Már említettem egy kisfiú meghatározását a hitről: A hit azt jelenti, hogy hiszünk valamiben, ami nem úgy van! Ez téves meghatározás. A hit azt jelenti, hogy hiszünk valamiben, ami még nem úgy van! Ráhábnak hinnie kellett valamiben, ami abban a pillanatban még nem volt valóság.
Nem is a hit nagysága az, ami számít. Ráháb hite egyszerű volt: elhitte, hogy Jahve kivezette Izraelt Egyiptom földjéről, és hogy be fogják venni a várost. Ez nem túl sok. Gondoljunk csak bele, hogy mi mindent nem hiszünk Jézus Krisztusról! A Biblia egész teológiáját! Ráhábnak nem volt sok hite, de megvolt benne a hit lényege. Egyedül a hit tárgya az, ami számít, és ez Jézus Krisztus. Nem kell ismernünk az egész Bibliát. Elég, ha valaki elhiszi, hogy Jézus Krisztus a Megváltó, aki meghalt érte és azt mondja: Uram, köszönöm, hogy meghaltál értem, elfogadlak Téged, mint személyes Megváltómat.
Ráháb doktrinája magában foglalta a múltat, a jelent és a jövőt. A jövő: „Tudom, hogy az Úr nektek fogja adni ezt a földet.” A múlt: „Hallottuk, hogyan szárította ki az Úr előttetek a Vörös-tenger vizét, amikor kijöttetek Egyiptomból, és hogy mit tettetek az emóriak két királyával”. A jelen: „A ti Istenetek, az Úr az Isten fönn a mennyben és lenn a földön.” Ez volt mindaz, amit Ráháb hitt. – Hitének alapja a vér volt. A karmazsinpiros kötél az ablakban. Hogy juthatott eszükbe ez a gondolat? Azt hiszem, ez ugyanaz a gondolat volt, ami a Páska ünnep mögött állt. Amikor az izraeliták kivonultak Egyiptomból, azt mondta nekik Isten, hogy tegyenek egy jelet az ajtóik szemöldökfájára. Isten ez által a vérrel való megjelölés által óvta meg és mentette meg őket. „Ha meglátom a vért, akkor kihagylak benneteket”. A vér volt hitük bizonyítéka. – Amikor Ráháb jelet kért a kémektől, azt mondták neki: Ez a karmazsinpiros kötél legyen az. Ez annak a jövőbeli eseménynek a jele volt, hogy Jézus Krisztus meg fog halni a Golgotán, és vérét fogja ontani értünk. Üdvösségünk eszköze a hit, üdvösségünk alapja pedig az, amit Jézus Krisztus tett értünk, amikor magára vette a mi bűneinket.
Az üdvösség mindenki számára fel van kínálva. Azt mondták a kémek Ráhábnak: „De minket sújtson a büntetés, ha valaki kezet emel azokra, akik veled lesznek a házban.” Nem mindenki fog Istenhez jönni, de aki Őhozzá jön, az mind meg fog menekülni. Talán vannak közöttünk olyanok, akik soha nem jöttek még Jézus Krisztushoz. Ez lehet a szomorú valóság. Mi csak hirdetni tudjuk az üdvösséget, meg tudjuk mutatni az üdvösségre vezető utat, mást nem tudunk tenni érted. Talán nem jössz Istenhez. De mindenkit befogad, aki Őhozzá jön. Én nem tudom, hogy Isten kiket választott ki. Én csupán hirdetem az evangéliumot és bátorítalak, hogy gyere Őhozzá. Ne vesztegess el többé egy napot se Jézus nélkül. Még ma lógasd ki a karmazsinszínű kötelet szíved ablakából.
Ez egy kizárólagos megmenekülés. Csak egyetlen biztonságos hely volt Jerikóban. Nem volt másik. Egyedül Ráháb háza volt az, a karmazsinszínű kötéllel. Egyetlen hely. – Ez ma is így van. Csak Jézus tud nekünk egy biztos helyet felkínálni. „Én vagyok az ajtó” mondja. Ez a csodálatos biztonság képe. Ráháb kitette a karmazsin kötelet az ablakba és megkapta a kémek ígéretét. Vér és fogadalom. – Nekünk mink van? Mit mond a Zsidókhoz írt levél szerzője a 6. fejezetben? A miénk Isten Igéje, az Ő ígérete, hogy mindazok, akik hisznek Jézus Krisztusban, megmenekülnek, és miénk Isten fogadalma, hogy megtartja a szavát. „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. 28. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből.” (Jn 10,27-28) Isten szava és az ő ígérete.„Így e két változhatatlan tény által, amelyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős bátorításunk van nekünk”. (Zsid 6,18) Csodálatos tudni azt, hogy sorsom biztosítva van Isten szava és ígérete által.
Egy prédikáció után, amikor a megmentettek üdvbizonyossága volt a téma, egy fiatalember ment oda az igehirdetőhöz és azt mondta: „A prédikáció jó volt és érdekes, de nem értek egyet Önnel. Nem hiszem el azt, hogy az üdvösséget mindörökre birtokolhatjuk. Előfordulhat, hogy van egy disznó, akit megmosdattak, de aztán visszatér a sárba, és meghempereg benne. Mi is viselkedhetünk így”. Az igehirdető azt mondta neki: „Igen Uram, tehát Ön egy disznó”. „Nem, nem, én nem vagyok disznó, kiáltott a fiatalember, én egy bárány vagyok”. Aztán felfogta, amit mondott: „Igaza van, egy bárány nem hempereg a mocsokban”. Annak az embernek, aki Jézushoz fordul, új természete lesz.
Ez is egy képe a megmenekülésnek és a cselekedeteknek. Jakab teljesen világosan fejezi ki magát a Jak 2,25-ben: „S ugyanígy a parázna Ráháb is, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor befogadta a követeket, és más úton bocsátotta el őket?” Ráháb először hitt, aztán cselekedett! Jakab azt mondja, hogy Ráháb a cselekedetei által igazult meg. Ezek által mutatta be, hogy valódi volt a hite. Elhitte, hogy Jahve a menny és a föld Istene. Hitt ebben, és mit tett? Elrejtette a kémeket. Ha nem lett volna valódi a hite, elárulta volna a kémeket Jerikó királyának.
Végül pedig, ez a szellemi áldásnak egy képe. Ráháb Izraelért menekült meg Jerikótól. A kánaánitáktól át lett mentve az izraelitákhoz, Isten népe közé. Ha kikerülünk a kárhoztatásunkból és belehelyeztetünk Jézusba, gondoljuk csak meg, mekkora áldást fogunk kapni? Isten gyermekeivé lettünk. Meg vagyunk tisztítva, meg vagyunk váltva, meg vagyunk igazítva stb. Ez már az enyém. Isten családjához tartozom, Jézus Krisztus gyülekezetéhez. Jézus Krisztus és én egyek lettünk.
Mit olvasunk Ráhábról? „De a parázna Ráhábot, apja háza népét és mindenét életben hagyta Józsué. Letelepedett Izráelben, és ott van mind a mai napig”. (Józs 6,25). Izraelita lett belőle, lett egy Szalmón nevű férje és egy Boáz nevű fia. Boáz feleségül vette Ruth-ot, aki szintén nem volt izraelita. Aztán következett Jessze, majd Dávid. Dávidtól származott Dávid nagy Fia, Jézus Krisztus. Ráháb, a prostituált, Isten kegyelméből a mi Urunk Jézus Krisztus elődje lett. Mivel hitt Isten Szavának és aszerint cselekedett. – Egyetlen bibliamagyarázó sem tudja kimerítően felsorolni, mindazokat az áldásokat, amelyeket Isten a Jézus Krisztusban hívőknek tartogat. Ráháb megtanítja nekünk, hogy soha nem lehet okunk a kétségbeesésre. A kereszten lévő latornak sem kellett kétségbe esnie. Akár mélyen benne vagy egy bűnben vagy nehézségben, akár intellektuálisan vagy távol Istentől, van remény. Megmenekülhetsz, de viselned kell a jelet, a karmazsin kötelet. Össze kell kapcsolódnod Jézussal, aki meghalt érted. Különben meg fogsz semmisülni. Ez bolondságnak tűnik számodra? A jerikói emberek füle számára is bolondságnak hangzott. Miért volt szükség a keringésre és a kürtfújásra? De ez volt Isten szava.