Genezis 2,18-24: „18. Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. 19. Formált tehát az ÚRisten a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi. 20. Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. 21. Mély álmot bocsátott azért az ÚRisten az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. 22. Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az ÚRisten, és odavitte az emberhez. 23. Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszony-ember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. 24. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.”
Zsid 13,1-6: „1. A testvéri szeretet legyen maradandó. 2. A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. 3. Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok; a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok. 4. Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta! A paráznákat és a házasságtörőket pedig ítéletével sújtja az Isten.” Ez felszólító módban áll! „5. Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” 6. Ezért bizakodva mondjuk: „Az Úr az én segítségem, nem félek, ember mit árthat nekem?”
A 13. fejezetben jutunk el az etika témájához. A 12,18-29-ben elértünk egy csúcspontot. Amikor az író azt mondja: „Ti a Sion hegyéhez járultatok, és az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez; 23. az elsőszülöttek ünnepi seregéhez és gyülekezetéhez, akik fel vannak jegyezve a mennyekben, mindenek bírájához, Istenhez és a tökéletességre jutott igazak lelkeihez; 24. az új szövetség közbenjárójához, Jézushoz és a meghintés véréhez, amely hatalmasabban beszél, mint az Ábel vére”. Ettől sokkal többet az ember nem tud mondani. Ez elvisz minket az új szövetség dicsőségéhez és leírja azt a jövőt, amely azokra vár, akik Jézusba vetették a bizalmukat.
„Amikor egyszer egy egyetemi lelkész a prédikációjában az örökkévalóság dicsőségéről beszélt, a következő kérdést tette fel a szószékről: „Hányan vagytok készen arra, hogy a mennybe menjetek? Minden kéz a magasba emelkedett, egy ember kivételével, aki az első sorban ült. „Te nem vagy kész a mennybe menni?” – kérdezte a lelkész. „De, de, csak ma estére meghívott ön vacsorára és még szeretnék a meghívásnak eleget tenni”.
Sokan ugyan készen állnak, de legtöbben csak a következő vonatra szállnának fel! Szerzőnk leírja a mennyei Jeruzsálem dicsőségét, és úgy tűnik, hogy ez a levelének csúcspontja. De itt még valami többről is szó van. Ha elfogadjuk Jézus Krisztust személyes megváltónkként, és megtapasztaljuk azokat az áldásokat, amelyekben a hitünk által részesülhetünk, nemsokára észrevesszük, hogy a mennyig, amely számunkra valóság és jogos reménység, még hosszú utat kell megtennünk itt a földön. A megtérés és a dicsőség közötti időt meg kell tölteni a mindennapok etikájával. A hitvallásunkat át kell ültetnünk a napi magatartási mintánkba. Ez tele van harccal, próbákkal, gyakran tragikus szenvedéssel, ami azonban elviselhetővé válik annak tudatában, hogy ebben az időben miénk Isten Igéje. A próbák között meg leszünk őrizve, és rá fogunk tudni támaszkodni arra, hogy „Így szól az Úr”. Az az ember, aki hittel megérti, mit jelent az, hogy „Isten szólt”, annak olyan fegyvere van, amely legyőzi a félelmet, segít hordozni a terheket, amely megnyitja a börtönök ajtaját és békességet ajándékoz. Isten Igéje a táplálékunk minden helyzetben. Az Ige az, ami megöli a bűnt.
Az olvasott szakasznak van egy felhangja: „azt mondta” és ezért tudjuk „mi mondani”.
A 13. fejezet a keresztyén etikát tárgyalja. Az első 6 versben van 3 parancs, felszólítás. Azt várnánk, hogy a szerző a Biblia egyik könyvét a szeretettel kezdené. A „testvéri szeretettel” kezdi. Azt mondja: „A testvéri szeretet legyen maradandó.” Ez egy parancs! Ha egy olyan részt keresnék a Bibliában, ami a legjobban leírja ezt a testvéri szeretetet, akkor valószínűleg a 133. zsoltárt választanám. Ott azt olvashatjuk: „Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek!” A testvéri szeretet nem csupán egy érzés! Ez a 21. században talán egy puszta érzelemmé vált. Az őskeresztyén gyülekezetben a testvéri szeretet valami különösen értékes dolog volt. Ahhoz a szeretethez mérték, amellyel Jézus Krisztus szeretett minket. Ahogy János apostol megfogalmazta ezt az 1Jn 3,16-18-ban: „16. Abból ismerjük a szeretetet, hogy ő az életet adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért. 17. Aki pedig világi javakkal rendelkezik, de elnézi, hogy a testvére szükséget szenved, és bezárja előtte a szívét, abban hogyan lehetne az Isten szeretete? 18. Gyermekeim, ne szóval szeressünk, ne is nyelvvel, hanem cselekedettel és valóságosan.”
„A testvéri szeretet legyen maradandó” felszólítás tehát nem csupán barátságosság és szép érzelmek kicserélését jelenti. Egy olyan szeretetet jelent, amely drága áron jöhet létre. Ez azt jelenti, hogy másokért élünk! Ez az ideál a keresztyének életében és a keresztyén családban. Megvan bennünk ez az egymás iránti szeretet a gyülekezetben? Én magam vagyok a legfontosabb magam számára, vagy a nőtestvérem/férfitestvérem? Már többször hallottam ezt a kijelentést: „Szeretem a testvéreket, de némelyeket inkább egy bizonyos távolságból szeretek” vagy „Szeretem a testvéreket, de egyeseket nem kedvelek különösebben”. Ezek bizonyára őszinte vélemények. Nekem is vannak hasonló gondolataim. De ha a Zsid 13,1-et olvassuk, akkor gátlások kell, hogy ébredjenek bennünk, hogy akár csak gondoljunk is ilyesmire. Vagy ha ilyesmit gondolunk, esetleg mondunk, akkor bűnbánatot kell tartanunk emiatt. Ha valóban Jézus élete van bennünk, akkor az a szeretet, amely bennünk van Krisztus szeretete! Mondott olyasmit az Úr, hogy „Én szeretem a szenteket, de egyeseket inkább egy bizonyos távolságból szeretek”? Vagy olyat, hogy „Szeretem a testvéreimet, de egyeseket nem kedvelek különösebben”? Vannak olyan testvérek, akik nem igazán szeretetreméltóak, de az Újszövetség parancsa így szól: „A testvéri szeretet legyen maradandó”. Olyannak kell látnom a testvéremet, amilyennek az Úr látja! Ha nem szeretem a testvéreimet, akkor valami nincs rendben velem. Milyen szép lenne, ha a városunkban találnánk egy csoportot, akikről a többiek azt mondanák – mint az első keresztyénekről – „nézd, mennyire szeretik egymást”. Nem arról beszélek, hogy mosolyognunk kell egymásra a fogainkat mutogatva, vagy egymás vállát kell veregetnünk vagy ölelgetnünk, miközben gondolatban a fogunkat csikorgatjuk. Valami reálisabb dologról beszélek: „A testvéri szeretet legyen maradandó”, mert Jézus Krisztushoz tartozunk, és mert Ő mindannyiunkban ott él. Az egymás iránti szeretetünknek olyannak kellene lennie, mint amilyennel az Úr szeret mindannyiunkat.
Most pedig belemegy a részletekbe. Mit jelent a testvéri szeretet? „A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg”. Az Újszövetség megírásának korában a vendégszeretet volt az egyik legfontosabb erény. Nem volt Ramada Inn vagy Holiday Inn vagy ifjúsági szállás. Az antik irodalomban mindig találunk utalásokat arra az undorító mocsokra, amely ennek a kornak a fogadóit jellemezte. Arisztofanész „Békák” című írásában az egyik utazó megkérdezi a másiktól: „Melyik fogadóban van a legkevesebb bolha?” Abban a korban nem volt szokatlan, hogy az úton levő keresztyének kapcsolatot kerestek más keresztyénekkel, akiknél eltölthették az éjszakát. „A testvéri szeretet legyen maradandó” parancs vajon ma is érvényes a 21. században? Micsoda áldás van a vendégszeretet gyakorlásában! Amikor meghívsz valakit az otthonodba! Ez az egyik legjobb evangelizációs módszer! Ez így volt, és mindig is így lesz! Ismered a szomszédaidat? Meghívtad már őket valaha magadhoz? Micsoda lehetőség van ebben! Nem kell elmenned misszióba Afrikába vagy Dél-Amerikába!
Az őskeresztyén gyülekezet korában gyakori volt, de sok helyen ma sem szokatlan, hogy a vándorprédikátorok körúton voltak. A korai 2. században a korai keresztyén írások útmutatásokat adtak azzal kapcsolatban, hogy hogyan kell elszállásolni egy prédikátort, apostolt vagy testvért, aki úton volt: „Ami az apostolokat és a prófétákat illeti, tegyétek azt, amit az evangélium parancsol. Minden apostolt, aki betér hozzátok úgy fogadjátok, mint magát az Urat. Ő azonban ne maradjon egy napnál tovább. Ha szükséges, akkor maradjon még egy napig. Ha azonban három napig marad, akkor hamis próféta. Amikor egy apostol tovább áll, ne fogadjon el semmit, csak egy kenyeret, ez elég a következő éjszakáig. Ha pénzt kér, akkor hamis próféta. Óvakodjatok azoktól, akik túl sokáig maradnak vagy pénzt kérnek, de tartsátok meg az emlékezetekbenés a testvéri szeretet legyen maradandó. A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg.”
Nem hiszem, hogy az író azt akarja mondani, hogy csakugyan angyalokat fogadunk a házunkban tudtunkon kívül. Tudomásom szerint a 21. században nem járkálnak angyalok. Vagy ha igen, akkor jól álcázzák magukat. – Az író itt egy Ószövetségi eseményre utal, hogy alátámassza a szellemi mondanivalóját. Az Ószövetségben gyakran láttak az emberek angyalokat. Ábrahám angyalokat szállásolt el, mielőtt megszületett volna Izsák. Ábrahám és Sára három férfit látott vendégül. Egyikük igen figyelemreméltóan nézett ki és nagy hatással volt Ábrahámra. Ábrahám beszélgetni kezdett ezzel a vendéggel. Ő pedig megígérte neki Izsákot. Ábrahámra olyan nagy hatással volt ez, hogy megkérte a három idegent, hogy maradjanak náluk tovább, hogy megvendégelhessék őket. Egy ínyenc ételt tálalt fel számukra. És az ott tartózkodásuk alatt felfedezte Ábrahám, hogy egyikük Isten megtestesülése (Teofániája) volt. Isten emberi formában jelent meg. Jézus Krisztus volt az, testté léte előtt. A másik két személy angyal volt. Ők szabadították ki Lótot Szodomából. Ábrahám felfedezte, hogy tulajdonképpen angyalokat látott vendégül tudtán kívül.
De meglepődnétek, ha tudnátok, milyen áldást jelent, ha kész vagy odaadni valamidet! Édesanyám, a budapesti lakásunkban szállást adott néhány misszionáriusnak a kommunista hatalomátvétel előtt. Had utaljak itt a „Diakónia, a segélynyújtás hálózata” címü bizonyságtételemre ami szintén a www.bibliatanitas.org alatt megtalálható.
A 13,3-ban befejezi a szeretetre vonatkozó parancsát, amikor azt mondja: „Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok… mint akik magatok is testben vagytok.” Krisztus testében! Mit jelent Krisztus teste? Ez a gyülekezet, az eklézsia! A gyülekezet azokból áll, akik bizalmukat Jézus Krisztusba vetették. Ez Krisztus valódi gyülekezete. Lehetünk egy látható egyház tagjai, a katolikus, a református vagy a metodista stb. egyházé, és lehet, hogy mégsem vagyunk tagjai Krisztus igazi egyházának. Talán van keresztleveled és fizeted az egyházi adót, ugyanakkor még nem ajándékoztad Jézus Krisztusnak személyes bizalmadat. Tartozhatsz egy egyházi közösséghez, de nem tartozol Krisztus valódi, láthatatlan gyülekezetéhez, amely azokból áll, akik hívők lettek Jézus Krisztusban. –
Másrészt az is lehetséges, hogy már Jézus Krisztusnak ajándékoztad a bizalmadat, befogadtad Őt a szívedbe és tudod, hogy örök életed van, azonban még soha nem csatlakoztál egy helyi gyülekezethez. Az ideális az, ha mindkét gyülekezetnek tagjai vagyunk, a láthatónak is és a láthatatlannak is. Ahogy ugyanebben a levélben buzdít is minket a Zsid 10,24-ben: „Ügyeljünk arra, hogy egymást kölcsönösen szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk. 25.Saját gyülekezetünket ne hagyjuk el”. Ezért összejövünk egy helyi gyülekezetben és közösséget ápolunk egymással. Meg kell élnünk az Újszövetség tanításait! Mi az ára annak, hogy elmenj a gyülekezetbe? Hogy részt vegyél az istentiszteleten vagy a bibliaórákon? Milyen áldozatot kell hoznod? Talán szombat este hamarabb kell ágyba menned, hogy vasárnap reggel időben fel tudjál kelni? Vagy telefonálnod kell valakinek, hogy elvigyen téged? Mi az, ami rajtad múlik?
„Ne feledkezzetek meg … a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok.” Hogy ezt a „test-érzést” megérezzük! Az 1Kor 12,26-ban azt mondja az apostol: „És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.” Ez a szeretetre való parancs! Gondolkozzunk el ezen!
A második parancs a tisztaságra vonatkozó felszólítás! A tisztaság tulajdonképpen felebaráti szeretet, de külön tárgyalja. 13,4: „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta!”Azt feltételezték, hogy az író ezzel indirekt módon valahogy a cölibátust tartotta szem előtt. A cölibátus kívánatos, de a házasság is tiszteletreméltó dolog és a házastársi ágy szeplőtelen. A házasság megengedett, de a cölibátus dicséretes. Az alapján, amit Pál az 1. korinthusi levélben ír, azt mondanám, hogy azok, akiknek megvan az ajándékuk arra, hogy képesek legyenek egyedül élni, ne házasodjanak meg. Ha megvan ez az ajándékuk, akkor tegyék meg és ajándékozzák egész életüket Jézus Krisztusnak. Mindazoknak, akik megházasodnak, gondoskodniuk kell a feleségükről is. Azok, akik egyedül maradnak, teljes mértékben az Úrnak tudják szánni magukat. Ez azonban a ritkább eset. Az a normális dolog, hogy az emberek megházasodnak. Ez az igerész nem a cölibátus titkos dicsérete, hanem magának a házasságnak a dicsérete. A házasságot Isten találta ki. És így is kell rá tekintenünk. Valaki azt mondta: „A házasság az egyetlen boldogság, ami a bűnbeesés után megmaradt a Paradicsomból.” Aki ezt mondta, bizonyára egy boldog férj volt. Tudjátok még, mit mondott Isten az embernek a Paradicsomban, amiről a Teremtés könyvében olvashatunk? „Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” Amikor aztán Ádám elaludt, Isten megteremtette Évát.
Nem tudom, hogy ebben vajon nincs-e benne Krisztus halálának előképe. Amikor Krisztus meghalt a kereszten, a halála által létrejött a gyülekezet, Krisztus menyasszonya.
Ádám oldalbordájából megformálta Isten az asszonyt. Isten összehozta kettejüket. Ádám azt mondta: „Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. 24. Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.” Így szerezte Isten a házasságot. Ez a legnagyobb, és talán a legmélyebb emberi kapcsolat.
Amikor azt mondja a Zsidókhoz írt levél szerzője: „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta!” – utána következik egy Mert… „Mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja az Isten.” Ugyanabban az igeszakaszban szó esik a házasság tisztaságáról és a házasságtörés és a paráznaság bűnéről. Ha van egy fontos szó, ami érvényes a mi korunkra, akkor ez az. A mi korunk az erkölcsi bomlás kora. Új erkölcs érvényesül! Szabad a szerelem! Szabad a szex! Freud és Kinsey elmélete, a fogamzásgátló tabletta és a szabad abortusz által. Az ember nem tanul a törvényből, mindent ki akar próbálni, kísérletezni akar. Az ember mindent jobban akar tudni és ezt csak akkor veszi észre, ha az élete tragédiába végződik. Ez gyakran a bűn tragédiája, gyakran az öngyilkosság tragédiája. A felbomlott családok tragédiája, egyedülálló anyák és apák a következménye. A gyermekek oltalom nélkül nőnek fel, és ez, mint egy lavina, generációról generációra tovább öröklődik!
Úgy gondoljuk, hogy a házasság előtti szexet csak a 20. században találták ki? Amerikában a Harvard Egyetemen már 1721-ben vitatkoztak a házasság előtti szexről. Semmi új nincs a nap alatt. Isten találta ki a szexualitást. Ezért a szex jó dolog. Olyasmi, amit Isten adott. Nem magazinokból és a médiákból kellene róla tanulnunk, hanem Isten szemszögéből kellene látnunk, mint az Ő nagyszerű ajándékát. Isten céllal teremtette a szexualitást. A legszebb emberi kapcsolat beteljesedésének eszközévé tette a házasságon belül. Amikor egy fiatal pár örök hűséget ígér egymásnak a házasságkötéskor, akkor férj és feleség lesznek. Ha keresztyének és elismerik Isten Igéjét, akkor egy testté lesznek. Ez a házasság. Ennek kell lennie. A szex aktusának azt az ünnepélyességet és szentséget kell kifejeznie, amelybe a pár a házassággal belement. Ebben az egymás iránti teljes és kölcsönös odaadásnak kell kifejezésre jutnia. Ez két ember egyesülésének fizikai kifejeződése. Egy olyan szent dolog, amit óvni kellene, amit egyedül csak egy valakinek szabad odaadni.
Gondoljuk végig azonban ennek a szellemi oldalát is. Isten férfivá és nővé teremtette az embert, hogy ezzel kifejezzen valamit, ami az ő kapcsolatukon felül áll. Ezzel a szex egy sokkal nagyobb jelentőséget nyer. Házasságkötéskor tudatában kell lenni annak, hogy a férfi és a nő akkor lesznek eggyé, ha a kapcsolatuk olyan romlatlan lesz, mint Krisztus kapcsolata az Ő gyülekezetével. A férjnek úgy kell szeretnie a feleségét, ahogy Krisztus szereti a gyülekezetet. Más szavakkal kifejezve, kész kell legyan magát a feleségéért megfeszítetnie. A feleségnek pedig az a felelőssége, hogy úgy szeresse a férjét, ahogy a gyülekezet szereti az Urat. Úgy is mondhatnánk: Az asszony alá van rendelve a férjnek, ahogy a gyülekezet alá van rendelve Jézus Krisztusnak. Itt a férj iránti engedelmességről van szó. Ez a kapcsolatuk bibliai kifejezése. Ez az alárendelődés és engedelmesség kapcsolata. Úgy, ahogy a gyülekezet engedelmes Jézus Krisztusnak. A fiatal emberek, ha keresztyének, nem csak testileg lesznek eggyé, hanem illusztrációjává, példájává válnak Jézus Krisztus és a gyülekezet kapcsolatának. Ezzel a szexuális aktus egy sokkal nagyobb jelentőséget kap. „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta! Mert…a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja az Isten.” Megértjük most, hogyan vélekedik Isten a paráznaságról és házasságtörésről?
A házasság előtti szex először is bűntudathoz vezet. Érdekes lenne elolvasni, hogy mit írnak a pszichiáterek, pszichológusok és filozófusok a házasság előtti nemi érintkezésről a 20. században. A legtöbben a szabad szex mellett érvelnek. De vannak közülük néhányan, akik Isten Igéjétől függetlenül felfedezik, hogy valami nincs rendben. Azt mondják, hogy a házasság előtti szexualitás bűntudathoz vezet! Miért van ez így? Azért, mert ellentétben áll Isten rendelésével és törvényével, és ez ugyanaz az Isten, aki minden embert megteremtett. Isten lelkiismeretet ajándékozott nekünk. Felelősségünk van Isten felé, akkor is, ha valaki nem keresztyén. Nem kerülhetjük ki Istent. Ha valaki ellenszegül Isten rendjének, akkor több mint természetes, hogy bűntudata lesz. – Jó, ha bűntudatunk van, mert ez emlékeztet bennünket, hogy nem minden van úgy, ahogy lennie kellene. Meg lehet próbálni elracionalizálni a bűntudatot, de attól még nem szünt meg! Isten a bűntudaton keresztül jön be az életünkbe és ez ellen nem védekezhetünk. A világ felismerte a bűnt, de nem tudja, hogy miért létezik.
A házasság előtti szex devaluációhoz, az ember elértéktelenedéséhez vezet. Miért? Mert az ember, aki odaadja magát valakinek – és a szexben az ember csak önmagát adhatja – elveszítette a képességét, hogy valaki másnak adja oda magát. Ez olyasvalami, ami visszafordíthatatlan. Egy fiatal férfi vagy egy fiatal nő, ha elvesztették az áratlanságukat, nem tudják azt visszanyerni. Ez irreverzibilis. – Amit Isten Igéje mond, azt a mi javunkra mondja. Megerősíti Isten rendjét, és a mi javunkat és áldásunkat szolgálja. Azt a csodálatos képességet, amit Isten neked adott, hogy lehet nemiséged, azt őrizd meg és tartsd meg annak, akit Isten számodrakirendelt. Csak annak. – Arról nem is beszélve, hogy a házasságon kívüli nemi kapcsolat betegségekhez, terhességhez és végül ítélethez vezethet. „A házasságtörőket ítéletével sújtja az Isten.” – Ez volt a másodikparancs.
A harmadik parancs, a megelégedésre való felszólítás. „Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van”. Az embernek nemcsak a szex élvezete jelenthet törvénytelen örömet, hanem a pénz és a luxus élvezete is. „Ne legyetek pénzsóvárak”, vagy görögül, ne szeressétek az ezüstöt. Az életmódod mellőzze az irigységet. Az Úr Jézus bolondnak nevezett egy embert. Kit? Az egyetlen ember, akit Jézus bolondnak nevezett, egy virtuális, elképzelt személy, egy kitalált személy. Ez a bolond gazdag a Lk 12-ben, ahol a következőt olvashatjuk:
„15. Azután ezt mondta nekik: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert ha bőségben él is valaki, életét akkor sem a vagyona tartja meg.” 16. Aztán példázatot mondott nekik: „Egy gazdag embernek bő termést hozott a földje, 17. ekkor így gondolkozott magában: Mit tegyek? Nincs hova betakarítanom a termésemet. 18. Majd így szólt: Ezt teszem: lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek, oda takarítom be minden gabonámat és javamat, 19. és ezt mondom a lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál! 20. Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? 21. Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.”
érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.”Az életmódod mellőzze a pénzszeretet, az irigységet, az anyagi javak szeretetét. Ezek szükséges dolgok, de nem kell őket szeretni. Ne mondjuk azt: De én ezt meg azt akarom! A pénz iránti szeretetem nem attól függ, hogy a fizetésem 30.000 vagy 300.000 Ft havonta. Az életünket ne az anyagi javak szeretete határozza meg. Tudom, hogy egyesek mit fognak most mondani: De nekem gondoskodnom kell a családomról, a gyermekeimről. Igen ezt meg kell tenned. Ezt meg kell tenned, hogy ezzel is dicsőítsd Jézus Krisztust. De ez a gondolkodás nincs túl messze attól, hogy az életünket a pénz és gazdagság utáni hajsza határozza meg. Teljesítsük a családunkkal szembeni kötelességünket és ne aggódjunk. Ha nem tudtad azt megadni, amit szerettél volna, akkor figyelj ide. Mit mond az igeszakaszunk? „Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „{Soha} sem maradok el tőled, {soha}sem hagylak téged el”. Micsoda áldás, ha megértjük, hogy bármi is történik velem az anyagi dolgok tekintetében, Isten soha nem fog elhagyni. Valaki azt mondta: A „soha” egy nagyon hosszú szó. Átterjed ebből az életből a következőbe, egészen az örökkévalóságig. Nincs vége. „{Soha} sem maradok el tőled, {soha}sem hagylak téged el”.Milyen jó ezt tudni. Ha valakiről lemondtak és valakit elhagytak, az a legnagyobb átok. Az elhagyatottságot Jézus a legszélsőségesebb formában tapasztalta meg a kereszten. Az Ézs 63,3-ban ez áll: „A sajtóban egyedül tapostam”. Csak egyetlen ember volt, aki valóban egyedül volt, és Ő Jézus. Amikor felkiáltott: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem”, akkor felvitte a keresztre a bűneinket és Isten elhagyta Őt. Elhagyatottá lett, hogy te és én soha ne legyünk elhagyatottak.
Valaki felvilágosított, hogy ez a mondat a görögben 5 negatív kijelentést tartalmaz. A matematikában a mínusz + mínusz = plusz, de ez nem igaz a görög nyelvre. A görögben a minusz és minusz fokozódó negatív kifejezés. Az igeversnek így kellene hangoznia „mert {ő} mondta: „Nem maradok el tőled sohasem, sem el nem hagylak soha téged.”
Spurgeon tartott egy prédikációt erről az igeversről, amelynek a következő címet adta: Soha, soha, soha, soha, soha. 5-ször ismételte meg ezt a szót, amivel azt akarta hangsúlyozni, hogy Isten soha nem fog minket cserbenhagyni. Ő mellettünk áll.
Mivel Ő mondta, mi is mondhatjuk. Olvassuk el a 6. verset: „Ezért bizakodva mondjuk”. Azt mondja nekünk a 21. század embere ma, 2011-ben, hogy semmi sem lehetetlen. Semmit sem tudhatunk, minden lehetséges, az ember már semmiben sem lehet biztos. Mindenre megvan az „esély”, lehetőség, minden „előfordulhat”, „ez is egy lehetőség”. Isten Igéjében azonban megtaláljuk a biztonságot és a bizonyosságot. Ő mondta: „Nem maradok el tőled {soha}, sem el nem hagylak téged {soha}.” Ezért bizakodva mondhatjuk, mivel Ő, az örök Isten mondta ezt. A Sátán kételkedést vetett! Bejött az Éden kertjébe és azt kérdezte:„Csakugyan azt mondta Isten…?” Ádám és Éva nem állták ki a próbát, mert nem mondták azt: Igenis, azt mondta! Nem lenne szép, ha minden keresztyén így hinne Isten Igéjének, hogy amikor próbák jönnek az életbe, akkor teljes bizakodással rábíznák magukat az Igére? Ez Isten Szava!
Mit mondhatunk teljes bizonyossággal? „Az Úr az én segítségem”.Tudjátok, mit jelent görögül a „segítség” szó? A „segítség” szó két szóból ered. Az egyik így hangzik: „boe” = „kiáltani”, a másik pedig „theo” = „rohanni”. A segítő egy olyan ember, aki odarohan a másikhoz, ha kiált, vagyis segítséget kér. Amikor én kiáltok, Isten odafut hozzám. Amikor szükségem lesz Rá, oda fog futni hozzám. Ő nem hall nagyot. Ő egy hatalmas segítő.
Zsolt 121,1: „Tekintetem a hegyekre emelem: Honnan jön segítségem? 2 Segítségem az ÚRtól jön, aki az eget és a földet alkotta.”
„Íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20) Tudjátok mit jelent ez a mondat? Ő velem van minden órában, minden percben. Nem csak a nap egy bizonyos részében, pl. amikor csendességet tartok! – Ő egy azonnali segítő! Ő egy személyes segítő! Ő egyszerre van veled és velem. Nem kell fontossági sorrendet felállítania és azt kérdeznie: „kinek segítsek először”? Isten az összes tulajdonságával síkra száll értem. Most nincs időnk rá, hogy Isten tulajdonságairól beszéljünk. De az összes tulajdonsága, mint pl. a szeretete, kegyelme, igazságossága, szentsége, mindenhatósága, mindentudósága stb. stb. a rendelkezésemre áll.
„Nem félek, ember mit árthat nekem?” Ez egy menedék a kapzsiság bűnével szemben. Az aggodalmaskodás és félelem bűnével szemben és a szeretetlenség bűnével szemben. Isten jelenléte valóság! Ha ti, keresztyén testvéreim úton vagytok a mennyei város felé, akkor hadd mondjam nektek bátorításul: Hívjátok Istent, aki a ti segítségetek. Hatalmas Istenünk van.