Mielőtt elolvasnánk az igehelyet, olvassuk el a Gen (I. Móz.) 10, 8-10-et és végül még a Gen 11, 1-9-ig terjedő igeszakaszt.
Gen 10, 8-10: 8 Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön. 9 Hatalmas vadász volt ő az ÚR előtt. Ezért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint Nimród. 10 Országa először Bábelben, Erekben, Akkádban és Kalnéban, Sineár földjén volt.
1 Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 2 Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek. 3 Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk. 4 Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. 5 Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost, és tornyot, amelyet az emberek építettek. 6 Akkor ezt mondta az ÚR: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek. 7 Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét! 8 Így szélesítette szét őket onnan az ÚR az egész föld színére, és abbahagyták a város építését. 9 Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az ÚR az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az ÚR az egész föld színére.
Most olvassuk el a Zakariás 5, 5-11. verséig terjedő igeszakaszt: Azután előlépett a velem beszélő angyal, és ezt mondta: Tekints fel, és nézd, mi közeledik itt! 6 Én azt kérdeztem: Mi ez? Ő így felelt: Egy hordó közeledik itt. És így folytatta: Ebben van az egész ország bűne. 7 Egyszer csak egy ólomfedő emelkedett föl, és egy asszony ült a hordóban. 8 Az angyal ezt mondta: Ez a gonoszság! Majd visszalökte az asszonyt a hordóba, az ólomfödelet pedig rádobta a hordó szájára. 9 Majd föltekintettem, és láttam, hogy két asszony közeledik a szelek szárnyán. Olyan szárnyaik voltak, mint a gólyáknak, és fölemelték a hordót az ég és a föld közé. 10 Ekkor azt kérdeztem a velem beszélő angyaltól: Hova viszik ezek a hordót? 11 Ő így válaszolt: Sineár földjére, ott építenek házat neki, és ha elkészült, odateszik egy emelvényre.
Szeretném még a Jelenések 18. részéből, az első öt verset elolvasni:
Jel 18, 1 Ezek után láttam, hogy egy másik angyal leszállt a mennyből: nagy hatalma volt, és dicsősége beragyogta a földet. 2 És ezt kiáltotta erős hangon: „Elesett, elesett a nagy Babilon, amely ördögök lakóhelyévé lett, és minden tisztátalan lélek, minden tisztátalan állat és minden utálatos madár rejtekhelyévé lett. 3 Féktelen paráznaságának borából ivott minden nemzet, vele paráználkodtak a föld királyai, és eldőzsölt javaiból gazdagodtak meg a föld kereskedői”. 4 Hallottam, hogy egy másik hang szól az égből: „Menjetek ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és hogy a rámért csapások ne érjenek titeket; 5 mert bűneik felhalmozódtak az égig és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól.
Zakariással együtt utazunk a 21. század eseményeinek fényében. A téma az asszony a hordóban vagy vékában és e mögött rejtőzik a Biblia gyakran hanyagolt témája: Babilon. Babilon eredete, jelene és vége, amely kataklizmában ér véget Jesua visszajövetelével.
Az utolsó alkalommal, amikor az 5. rész elejét olvastuk, említettem, hogy Isten különbözőképpen tudja kezelni a bűnt. Az egyik a kegyelem Jézus helyettesítő kereszthalála által. Magára vette a bűneinkért járó büntetést és így igazultunk meg. Ez az újjászületett keresztyének csodálatos bizonyossága, hogy Isten kegyelmes és ezért dicsérjük az ő nevét! Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. (Ef 2, 8)
Említettem, hogy Istennek van egy másik módja is arra, hogyan kezelje a bűnt, az pedig az ítélet. Aki nem nyert kegyelmet Jézus által, az ítéletre jut. A Biblia sokat mond az ítéletről. A próféta első látomásaiban a kegyelem kapott nagy hangsúlyt, mert akkor Izráel dicső jövőjéről volt szó. Az 5. fejezetben megmutatkozik az érem másik oldala, Isten ítélete. A repülő irattekercs látomásában megmutatkozik, hogy az ország bűne elvétetik. Emlékeztek, hogy a tekercs mindkét oldalán egy-egy parancs állt, mint az egész törvény, a tíz parancsolat képviselője. Aki nem tartja be az egész törvényt, ítéletre kerül. A hamis eskü és a lopás volt az a két bűn, amelyek a tekercsen minden bűnt képviseltek, és az ország, amely ma egy istentelen ország, minden megszegett parancstól megtisztíttatik, azért, hogy egy szent föld legyen.
A „nő a hordóban” látomás az országnak nem a bűnösöktől, hanem a bűntől való megtisztítását szimbolizálja. Észrevettétek, hogy az 5, 11-ben a hordót az országból kivitték és házat építettek neki Sineárban, azaz Babilonban. És ha elkészült, odateszik egy emelvényre.
Úgy gondolom, hogy Zakariás üzenetét nem lehet megérteni, ha nem olvassuk el a Gen 10. és 11. és a Jelenések 17. és 18. részét, amelyek Babilonról tanítanak minket. Ezért szeretném ma Babilon egész tematikáját a Bibliában megnézni és belefűzni abba, amit Zakariás mondani akar nekünk. A Gen 10-ben és 11-ben Babilon kezdeteiről olvasunk. Babilon államalapítója, a hamita civilizáció nagy elődje Nimród volt. Nevét a vadászok gyakran márkanévként használják. Nimród a hamita civilizáció atyja volt, ami az Isten elleni lázadást képviselte. A Gen 10, 8-ban ezt olvassuk: Kús nemzette Nimródot. Ez kezdett hatalmaskodni a földön. Hatalmas vadász volt ő az ÚR előtt. A Nimród szó a héber „marev” szóból vezethető le, ami „lázadót”, „felkelőt” jelent. Ez jellemezte ezt az embert. A „Targum Jonathan”, egy arám parafrázisos ószövetség, így fordítja a „Hatalmas vadász volt ő az ÚR előtt” mondatot: „Hatalmas lázadó volt ő az ÚR előtt”. Babilon városa nem jelent mást, mint megszervezett lázadást Isten ellen. Itt van a szervezett, intézményesített, bálványimádó állam és egyház forrása. A sátáni társadalom itt vette kezdetét. Mi jellemezte Babilont? A Gen 11-ben ez áll: 1 Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 2 Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek. 3 Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk. 4 Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. Tudnunk kell, hogy Isten elmagyarázta az embernek a tervét. Aki egyszer elolvasta Genezis könyvét, emlékszik, hogy Isten azt mondta: Szaporodjatok, sokasodjatok, töltsétek be és hódítsátok meg a földet. Ha aztán olvassuk, hogy mit mond az ember: … hogy el ne széledjünk az egész föld színén, ez homlokegyenest ellenkezik Isten akaratával. Isten azt mondta nekik, hogy be kell tölteniük a földet. Most kelet felé mennek, és egy várost akarnak építeni Nimród irányításával. Azt mondják: építsünk magunknak várost és tornyot, … és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. Ezen elhatározás motivációja az egység volt! Ez egy program volt, azzal a céllal, hogy az embert kell dicsőíteni.
Szeretném megismételni: Az egységről volt szó. Ez egy egyesített erőfeszítés, egy emberi program volt. A cél a következő volt: szerzünk magunknak nevet. Ez volt az első emberi kísérlet Isten országát a földön berendezni. Ez egy hamisítvány, ahol az ember áll a középpontban és nem Isten. Építsünk magunknak várost. Egy város, ahol a közösségről van szó, amit az ember az egész földön szeretne kiterjeszteni. Egy civilizációról volt szó, mely egy hitben egyesül!
Az antik világban minden városnak megvoltak a saját istenei, saját panteonja a saját hitével. Babilonban egy új világrendről volt szó – nem tűnik ismerősnek? – közös hittel. A cél az volt, hogy egy tornyot, egy zikkuratot építsenek, amelynek tetején az ő istenüket imádják.
4 Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. A „mi” és „magunknak” szavakkal van tele ez a mondat. Nem olyan várost akartak, amelynek alapjait Isten rakja le, ahogy azt Ábrahám és a patriarchák remélték. Egy létező várost akartak, amelyben közösségük van és egy hamis istent imádhatnak.
Majd a városban tornyot akartak építeni. Ásatásoknál találtak néhány zikkuratot. Lépcsőzetes piramisnak is nevezik. Négyszögletes volt és minden szint kisebb volt, mint az előző. A teteje lapos volt, oltár volt rajta, ahol a város istenét imádták. A torony a föld és a menny közötti kapcsolat kifejezése volt. Tulajdonképpen azt fejezte ki, hogy Isten és az ember egy. A torony kifejezése annak, hogy a föld és a menny egy egységet képeznek.
Ez egy ellentéte a Genesis (Mózes I. könyve) első fejezetében leírt kijelentéseknek, de különösen a harmadik fejezetben leírtaknak. Ott azt mondja Isten, hogy a bűn a menny és a föld közötti egységet megtörte. Az ember vétkezett, ítélet alatt áll, és nem gondol arra, hogy Isten egy várost akar építeni, hanem ő maga akar egy várost építeni. A torony a lázadás egy kifejezése.
Szerzünk magunknak nevet, az imádat kifejezése. A Gen 4-ben azt olvassuk, hogy az emberek Isten nevét hívták, aki alkotójuk volt és kinyilatkoztatta magát nekik. – Most az ember azt akarja, hogy ő legyen az utolsó tekintély és magát akarja meghatározni. Mit jelent ez? Meg akarjuk magunkat váltani, mi vagyunk saját magunk messiása, megvan a saját istenünk. Semmi nem áll felettünk, magunknak szerzünk nevet.
Végül, – hogy el ne széledjünk az egész föld színén! A veszély legtöbbször elbukás vagy tévtanítás. Babilon veszélye a szakadás volt! Nem az engedetlenség volt, hanem a nézeteltérés, a szakadás!
Nem halljuk állandóan a politikusokat és a papokat mondani: Nem szabad szétválni! Az egység fontos! Az ember egységet akar, de nem Isten kijelentése szerintit, hanem az emberiség egységét. Európa himnusza Schiller Örömódája! A Wikipediában ez áll: „Ez az értékek kifejezése – mint szabadság, béke és szolidaritás -, amelyeken minden tag osztozik, ugyanúgy, mint Európa egységének kifejezése a sokféleségben”. „Testvér lészen minden ember”. Az „emberi jogok” a legfőbb érték, semmi és senki nem áll az ember felett.
Itt az ökuménéről van szó, nem csak a katolikus és a protestáns egyházak között, hanem minden más vallásnak helye kellene, hogy legyen „egy kalap alatt”. Egy új Babilon a cél, ahol tanításnak és dogmának alárendelt vagy egyáltalán semmilyen szerepe nincs. Ott Jézus Krisztusnak mint Istennek nincs helye. Krisztus istensége nincs elismerve, nincs szentháromság és semmi sem emlékeztet a keresztyénségre.
Egy zsidó teológus, egy rabbi soha nem fogja elismerni, hogy Jézus Krisztus Isten Fia, hogy a megbocsátás csak a kereszthalála által lehetséges, hogy ő feltámadt és közvetítő Isten és az ember között. Az ember szervezhet fórumokat és platformokat, ahol vitatkozni lehet és a véleményeket kicserélni a vallásokról. A muszlimokkal is. Egy találkozás után ezt lehet mondani: „Közelebb kerültünk egymáshoz, most jobban megértjük egymást”. De valódi egységet beszélgetési körök százai sem fognak hozni, hacsak az ember nem adja fel álláspontját és a Bibliát.
Bábel volt az első szervezett felkelés Isten ellen, az emberi autonómia, függetlenség jelképe, Isten elvetése. Ez tulajdonképpen a gonoszság misztériuma. Babilon, habár Bábel már nem létezik, nem halt meg!
Itt most szeretnék egyet ugrani! Jeruzsálem eredetileg Isten városa, az igazság városa volt. A Gen 14-ben megjelenik egy érdekes alak, Melkisédek, aki Ábrahámot megáldotta. Nevének jelentése „Igazságosság királya” és ő Salem királya volt. Jeruzsálem korábbi neve Salem volt. Isten már korábban felépített magának egy várost, ahol őt imádják. – Később új, mennyei Jeruzsálemről is olvasunk a Bibliában. A Biblia tulajdonképpen azzal fejeződik be, hogyan fogja Isten az új eget és új földet Jeruzsálemmel a földön berendezni.
Ha végiglapozzuk a Bibliát, felismerjük, hogy Babilon az egész könyvön keresztül Jeruzsálem természetes ellensége volt. Ha Izráel engedetlen volt, Isten a babiloni fogságba küldte őket. Babilon Isten megvetésének a szimbóluma, egy Isten elleni kihívás. Jeruzsálem az igazság városa, Babilon az elbukásé, a hitehagyásé. Amikor Isten először mondta azt, hogy elesett, elesett a nagy Babilon, ez akkor volt, amikor lejött a mennyből, hogy az emberek nyelvét összezavarja, ahogy ez a Gen. 11-ben olvasható. Isten ezt még egyszer ki fogja jelenteni, ha az antikrisztusi emberi civilizáció Krisztus visszajövetele előtt összeomlik.
Babilon politikai hatalmából nem sok maradt fenn. Az antik korszakban egy nagyhatalom volt. Babilon Kr. e. 539-ben elesett, de a Kr.u. 4. századig találtak róla adatokat. Ma csak egy vasútállomás Irakban, egy kis falu, amit így hívnak.
Babilon vallási befolyása viszont a politikaival szemben nagy. Minden korábbi vallás melegágya volt. Misztériumvallása kiterjedt keleti irányba India, Perzsia, Egyiptom felé is a föníciaiak által, majd Görögország és Róma felé is, valószínűleg Pergamonon keresztül. A babiloni vallás fő ismertetőjele a szűz istennő a gyermekkel.
Egy skót pásztor, Alexander Hislop, írt egy könyvet, melynek címe: „A két Babilon”, alcíme: „a pápai istentisztelet Nimród és felesége istentisztelete”. A könyvet el lehet az interneten online olvasni, noha a könyv már 1853-ban, illetve 1858-ban megjelent. Hogy a tartalma minden részletében stimmel-e, nem tudom, de bizonyítása meggyőző. Azt állítja, hogy az istennő, akit Rómában Vénuszként vagy Fortunaként tiszteltek, római neve a még korábbi babiloni kultuszban Isthar volt. (1 Kings 11: 4-6: For it came to pass, when Solomon was old, that his wives turned away his heart after other gods… For Solomon went after Ashtaroth the goddess of the Zidonians. Tammuz was a Babylonian god who was brought back from the underworld by his mother, Isthar, after whom the Easter was named. The Phoenician Astarte and the Ashtoreth of Israeli cults, or Anglo-Saxon fertility goddess Eostre or Ostara, also originated from Babylon.) (1 Kir 11,4-6: Így történt, hogy Salamonnak a szívét vénségére más istenekhez hajlították feleségei, és szíve nem volt teljesen Istenéé, az Úré, mint volt apjának, Dávidnak a szíve. 5 Mert Salamon Astóretet, a szidóniak istenét és Milkómot, az ammóniak bálványát követte. 6 Így olyan dolgot tett Salamon, amit rossznak lát az ÚR, és nem követte olyan tökéletesen az URat, mint apja, Dávid.)
Nehezen átlátható, de a szűz-istennő és gyermekének kultusza Fönícián keresztül, ahol őt Astratenak és gyermekét Tammusnak hívták, Egyiptomba vitték, ahol Isis-ként és fiát Horusként tisztelték. Az anyát a gyermekével Görögországban Aphroditénak és Érosznak hívták, Rómában Vénusznak és Cupidónak.
Azt viszont tudjuk, hogy a babiloni misztériumvallás Pergamonból nyugati irányba terjedt, ahol III. Attalus volt a király és a vallást importálta, aki később főpap lett és akit Pontifex Maximusnak neveztek. Miután Pergamont a Római Birodalom bekebelezte, a kultusz elérte Rómát. Már Cézár is Pontifex Maximusnak nevezte magát. Konstantin idejében a babilonizmus keresztyén formát kapott.
Hogy hogyan lett Konstantin „keresztény”, nem lehet pontosan tudni. Röviddel a milviani csata előtt Konstantinnak volt egy álma, amelyben megjelent neki egy fényes kereszt a következő latin szavakkal együtt: „ebben a jelben fogsz nyerni”. Erre alapozva Konstantin minden katona pajzsára a keresztény keresztet festtette. Miután Konstantin Rómát győztes császárként elfoglalta, hivatalosan befejezte a keresztényüldözést. 313-ban keletkezett a „Milánói Ediktum”. Ebben az egész birodalomra kiterjesztette a vallásszabadságot és a keresztények tulajdonát ismét helyreállíttata. A kereszténység később államvallás lett.
A római pogány papokat korábban a császári kasszából fizették. Most, ahol a császár keresztény volt, ezek a papok megkeresztelkedtek.
John Wesley mondta: „Mindig meg voltam győződve az egyháztörténelem ismeretében, hogy az a pillanat, amikor Konstantin magát kereszténynek nevezte és az egyháznak tekintélyt adott és vagyonhoz juttatta, többet ártott a kereszténységnek, mint az ezt megelőző tíz keresztényüldözés.” Akkor megtörtént a legrosszabb, ami Krisztus egyházával történhet. A babiloni vallás bekerült az egyházba.
Legalább harminc gyakorlat van a keresztény egyházban, ami Babilonra vezethető vissza, pl. a gyónásról szóló tanítás babiloni, és nem katolikus. A keresztelés általi újjászületés sem nem katolikus, de nem is luteránus, hanem babiloni. A gyermekkeresztség sem katolikus, hanem babiloni. A tisztítótűzről szóló tanítás sem katolikus. Aki Virgiliusnál vagy Platónál kiismeri magát, az tudja, hogy Platótól a purgatóriumról többet tudunk meg, mint bárhol máshol. A római katolikus egyház Platótól kölcsönözte, tehát babiloni.
A láb vagy a pápa lábujjának megcsókolása sem katolikus eredetileg. A druidák már Krisztus előtt ezer évvel megcsókolták papjaik lábait. – A tömjén égetése keresztény templomokban korai egyházatyák által elutasított és megvetett dolog volt. Az is Keletről jön, és pogány gyökerei Rómából erednek. Ugyanígy a szenteltvíz. A halottakért való imádkozásnak is babiloni gyökerei vannak. Ovidius is imádkozott már halottakért és észrevette, hogy ez Olaszországban idegen volt. – Meglepő, hogy mennyi minden bejött a katolikus egyházba, anélkül, hogy realizálnánk, hogy minden szokást Babilonra lehet visszavezetni. Egy vallásos katolikus, név szerint Lenaysur, VIII. Henrik idejében élt, egyszer beleolvasott a Bibliába és így kiáltott fel: „Vagy ez a könyv nem igaz, vagy mi nem vagyunk keresztények.”
A Zakariás 5. fejezetében két bibliai passzus egyikét találjuk, hogy hogyan vezethető vissza a rendszer a melegágyhoz, Bábel városához, és a következmény egy átfogó vallásos, gazdasági és politikai hatalom, amely az egész világot uralni akarja. A Biblia azt mondja azonban, hogy mindez romba fog dőlni, előbb a vallásos rész, majd Krisztus visszajövetelekor a politikai rész is. A Zakariás 5, 5-11 verseket röviden össze lehet foglalni, mert egy egyszerű vízió, amennyiben az elöljáróban lévő víziókat megértettük.
Azt olvastuk: Azután előlépett a velem beszélő angyal, és ezt mondta: Tekints fel, és nézd, mi közeledik itt! Én azt kérdeztem: Mi ez? Ő így felelt: Egy hordó közeledik. Modern fordításokban hordó szerepel, nem pedig véka. A véka tulajdonképpen egy mérték, a legnagyobb zsidó mérce száraz anyagok mérésére és kb. 36-40 litert fog be. Ez a kereskedelem egy szimbóluma. Izráel egy mezőgazdász nép volt. A babiloni fogságban tanulták meg, hogyan kell kereskedni. Miután a diaszpórában nem lehetett saját földjük, a zsidókat ez a kereskedelembe és a bankügyekbe kényszerítette. A lopás és a hitszegés előfeltétele a pénz. AzÁmósz 8,5-ben ez áll: Mert így beszéltek: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk, és a szombat, hogy gabonával kereskedjünk, kisebb vékával, nagyobb súlyokkal, és hamis mérleggel csalva. Régebben, amikor még nem voltak szupermarketek, a hentes gyakran a hüvelykujját is hozzámérte a húshoz, amikor húst adott el. A hitszegés és a lopás bűne elterjedt. Itt van a gazdasági kriminalitás, ami elterjedt! Akárhová néz az ember, minden nap olvasunk ilyenekről az újságban és a legtöbbje sötétben, felfedetlen marad.
Majd ezt olvastuk: 7 Egyszer egy ólomfedő emelkedett föl, és egy asszony ült a hordóban. Luther az ólomfedőt „egy mázsa ólomnak” fordítja. A mázsa is egy kereskedelmi mértékegység. Óvatosnak kell lennem, hogy most mit mondok. Az asszony egy hamis vallás szimbóluma a Bibliában. Talán Éva bűnesetbeli szerepére vezethető vissza? Az Úr Jézus egyik példabeszédében beszél egy asszonyról, aki három mérce kovászt vett. Ez egy hamis vallás jelképe, egy Isten elleni lázadás. Az asszony a hordóban is egy istentelen gazdasági rendszer jelképe.
Később azt olvastuk, hogy és láttam, hogy két asszony közeledik a szelek szárnyán, … Nem tudom pontosan, ki ez a két asszony. Egy kommentárban az áll, hogy az elbukott zsidóságot és kereszténységet ábrázolják. … und sie hatten Flügel wie Flügel des Storches; a gólya hozza a kisbabát, nem? Úgy gondolom, hogy a gólyának, mint vándormadárnak, más jellembeli tulajdonságai vannak. Mi jellemző egy gólyára? Nem vagyok ornitológus, de azt mondják, hogy a gólya mindig visszatér régi fészkébe!
… és fölemelték a hordót az ég és a föld közé. És a próféta megkérdezi az angyalt: „Hová hordják ezek az istentelen gazdaságot, a hamis vallás jelképét, amelyet kereskedelemnek hívnak?” – A válasz a következő:Sineár földjére, ott építenek házat neki, és ha elkészült, odateszik egy emelvényre.– Az utolsó napokat jellemzi az istentelen gazdaság. A gazdaság nem rossz, de az istentelen gazdaság Isten elleni lázadás! Visszavitetik Nimród városába és ott állítják fel.
Ha a Jelenéseket olvassuk, azt látjuk, hogy Babilon lesz ez, a fenevad, az Antikrisztus városa, ahonnan a tevékenységét gyakorolni fogja. A Jelenések könyvének 17. és 18. részében az ember Isten elleni lázadásának végéről olvasunk, mind vallási, mind politikai területen. Nem tudom, mekkora lesz Babilon és mekkora lesz a gazdaság gonoszsága. Azt mondják, hogy „testületeknek és cégeknek nincs lelke”. Hogy hová tartunk, csak sejthetjük. Mindenesetre, nekem úgy tűnik, hogy a világot behálózó, nagy, globális cégek nem imádsággal és Bibliával a kezükben kezdik munkanapjaikat és hozzák meg döntéseiket. Csak sejteni tudjuk, hogy a nagy cégek milyen befolyással vannak életünkre, hogy hogyan tudják életünket reklámjaikkal befolyásolni. Mindamellett, azt mondhatjuk, hogy gazdaságunkat a kapzsiság irányítja.
Úgy gondolom, mint keresztyének, meg kell tanulnunk, hogy a gazdaság és üzlet magában véve nem rossz, de tudnunk kell, hogy az elmélet, miszerint a helyes gazdasági rendszer teheti egyedül boldoggá az embereket, hamis. Hálásak lehetünk Istennek életszínvonalunkért, de az emberek problémája első sorban nem ökonómiai, hanem szellemi. A Biblia azt tanítja, hogy Babilon újból felépíttetik, a fenevad fővárosa a maga gazdasági hatalmával és mindez a jövőben fog megtörténni.
Hol van Babilon? Talán a Hillah nevű kisfalu lenne Irakban? Úgy vélem, hogy a város a korábbi Babilon egyik dombján fog felépülni. A Perzsa Öbölben, ami Babilon területéhez tartozott, a világ kőolajkészletének 40 %-a található. A legnagyobb olajmezőket a régi Babilon területén találjuk. Érdekes, hogy Arnold Toynbee, az elmúlt évszázad ismert történésze, „Civilization on Trial” c. művében annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a jövő civilizációja az egykori Babilon területén fog létrejönni. A történelmi események felgyorsultak, és hogy még mi vár ránk, nem tudhatjuk, de látjuk a prófécia beteljesülésének kontúrját.
Fontos tudni, hogy mindennek szellemi háttere van. Babilon egy felkelés Isten ellen, és jó, ha olvassuk az Írást, hogy felismerjük Isten ujját a történelemben.
Szeretnélek emlékeztetni Titeket, hogyan zárja János a levelét: Gyermekeim, őrizkedjetek a bálványoktól! Másképp mondva, őrizkedjetek Babilontól, tartsátok magatokat távol emberi vallásoktól, amelyek ítélet alá kerülnek és tartsátok magatokat Isten kinyilatkoztatásához, Aki saját Fiát, Jézus Krisztust adta bűneink bocsánatáért és nekünk ajándékozta az örök életet. Bár tudna Isten a szívedhez szólni, és fogadd el Jézus Krisztust személyes megváltódként, ha ezt nem tetted volna még meg. Ámen.