Author Archives: ggaborp

A rendszer jellegzetességei: Izrael és a Gyülekezet (2.) Legutóbb a téma első részével foglalkoztunk. Szeretném röviden összefoglalni az előző előadás anyagát az összefüggés kedvéért.A Biblia megkülönbözteti a gyülekezetet Izraeltől, különösen Izraelt a pogányoktól, akik a gyülekezethez tartoznak. Láttuk, hogy a gyülekezetnek kettős megnyilvánulási formája van, a helyi gyülekezet és az általános gyülekezet. Volt szó arról is, hogy a gyülekezet valami új, anélkül, hogy ezt túlhangsúlyoznánk, és anélkül, hogy kifejtenénk azt, amit az Írás az „új”-ról mond. Az Ef 2-ben, ahol […]

A rendszer jellegzetességei: Törvény és kegyelem (1.) Nem szabad elfelejtenünk egy sorozatos tanulmánynál azt, amit tulajdonképpen el szeretnénk érni, ti. hogy mi a célja egy ilyen sorozatnak. Ha erre nem figyelünk, akkor elveszítjük a fonalat.Célunk, a korszakok értelmezése különböző szempontokból. Igyekszünk egyes problémákat megoldani, amint ezeket a különböző nézeteket megvizsgáljuk. Megkülönböztettük a szövetségi és a korszakos teológiai látást, melyek kísérletek Isten terveinek a korszakokban való magyarázatára. Elkezdtük a szövetségi teológia történetével, és láttuk a három korszakot, melyből a szövetségi teológia […]

A rendszer jellegzetességei: Törvény és kegyelem (2.) Szeretném röviden megismételni, amit előzőleg mondtam. Kezdetben beszéltünk a diszpenzacionalizmusról és arról a problémáról, mely a mózesi törvény és a kegyelem alapelve közötti viszonyból adódik. Beszéltünk azokról a kérdésekről, melyek a diszpenzacionalizmusból és a korszakokból adódnak, miután ezek a diszpenzacionalizmus rendszerének részei, és ebből arra lehetne következtetni, hogy a különböző korszakokban az üdvösségnek különböző útjai voltak. Láttuk persze, hogy ez nem igaz. Beszéltünk arról, hogy volt-e kegyelem a törvény korszaka alatt, ha a […]

A rendszer jellegzetességei: A gyülekezet kezdete és elragadtatása (1.) Nem szándékozom korszakos teológiát tanítani, habár sok mindenben egyetértek vele, hiszen ebben is nevelkedtem. Amit megértetni próbálok, az az a látás, amit a korszakos teológusok saját teológiájukról állítanak.  A cím maga jellemző a diszpenzacionalista teológiára, mert sajátos nézeteik vannak a gyülekezet keletkezéséről és a gyülekezet földi jelenlétének végéről is.Egy kis bevezetés A gyülekezet keletkezésének ideje más és más mind a szövetségi, mind a diszpenzacionalista, mind az ultradiszpenzacionalista táborban. Pl. a szövetségi […]

A rendszer jellegzetességei: A gyülekezet kezdete és elragadtatása (2.) Egy rövid összefoglalást adok azok számára, akik nem olvasták az előző fejezetet. Nem azért tartjuk ezt a sorozatot, mert védeni akarjuk a korszakos látást, hanem azért, hogy történelmi keretein belül szemlélhessük. Legutóbb arról volt szó, hogy bibliailag jogos az a feltevés, hogy a gyülekezet pünkösdkor született. Igyekeztünk bibliai összefüggéseket találni, melyek igazolják ezt a feltevést. Először az a tény, hogy a gyülekezetet a Biblia a „Krisztus testének” nevezi (Ef 1,22-23). Másodszor […]

Kezdjük a bevezetéssel és Jakab idézetének újtestamentumi kontextusával. Bevezetés  Jakab híres idézete az Ámósz 9,11-12, amiről az ApCsel 15-ben olvasunk, nagyon fontos helyet kapott az evangéliumi bibliamagyarázatokban. Több szempontból fontos ez a szakasz, többek között azért, mert sokan hallották, hogy ez egy fontos passzus! Scofield is fontosnak tartja a jegyzeteiben. A korábbi Scofield-kiadások a diszpenzacionalista teológia legfontosabb versének tartják! Nem azért mondom ezt, mert csúfolódni szeretnék, hanem azért, mert tényleg nehéz ezt a passzust világosan megérteni.Először is, ebben a szakaszban vetődik fel […]

A jelen korszak természetét tanulmányozzuk, ahogyan azt Jakab apostol látta. Az igehelyeket megadtam, különös tekintettel Jakab ótestamentumi idézetére. Jó még egyszer elolvasni ezeket a verseket. Nézzük először az Ám 9,7-15-öt. Említettem legutóbb, hogy ezt a passzust a „látszat elleni harcnak” is nevezték. Ámósz Izrael ellen szól ítélő szavakat. „Nem olyanok vagytok-e előttem, Izrael fiai, mint az etiópok? – így szól az ÚR. Én hoztam ki Izraelt Egyiptomból, a filiszteusokat meg Kaftórból és az arámokat Kírből!” Ha isteni ítéletre kerül a sor, akkor […]

Még mindig a jelen korszak természetével foglalkozunk Jakab apostol szemszögéből. Az ApCsel 15,1-35. taglalja ezt, de mi csak az 1-19. verset olvastuk. Jakab idézetét az Ótestamentumból sokan nagyon fontosnak tartják az Újtestamentum eszkatológiai szemszögéből. Aránylag részletesen szemügyre vettük ezeket a verseket. Láttuk az idézet újtestamentumi kontextusát és megvizsgáltuk a versek ótestamentumi összefüggését; az Ám 9,7-10-et, aztán az idézett verset magát (9,11-12) és az azt követő kontextust (9,13-15).Összehasonlítottuk az Ótestamentum és az Újtestamentum szövegét és egyes dolgokat kicsit közelebbről világítottunk meg. […]

Legutóbb a jelen korszak jellegzetességeit tanulmányoztuk Jakab apostol szemszögéből. Az ApCsel 15. volt a középpontban, ahol Jakab idézte az Ám 9. próféciáját és alkalmazta azt a maga idejére, mely a mi időnk, illetve korszakunk. Összefoglalva azt láttuk, hogy a mi korszakunk a kiválasztott pogányok üdvösségének korszaka, ahogyan azt az ApCsel 15,13-14-ben kifejezi. Miután elcsendesedett a hívők tömege, azt mondta (ApCsel 15,14): „Simon elbeszélte, hogyan gondoskodott Isten először arról, hogy a pogányok közül népet szerezzen az ő nevének.” Ebből nyilvánvaló, hogy mi […]

A témánk továbbra is a jelen korszak jellegzetességeivel foglalkozik. Eddig Jakab nézetéről beszéltünk az Ámos 9-ből való idézet kapcsán, amelyről az Apcsel 15-ben olvastunk. Legutóbb Pál nézetével foglalkoztunk a Róm 11 alapján, amely Pál mostani korszakkal kapcsolatos legjelentősebb írása. Az Efézusi levélben is találunk egy hosszú szakaszt (Ef 2,11-22), amit most tárgyalni fogunk. Legközelebb az Ef 3,1-13-mat tanulmányozzuk. Olvassuk el az Ef 2,11-22-t.Emlékezzetek tehát arra, hogy ti egykor pogányok voltatok (test szerint), úgynevezett körülmetéletlenek a (testben) körülmetéltek szerint,… Itt az apostol […]