Author Archives: ggaborp

1. A közömbös Isten. Habakuk 1,1-11

Meg szeretném nézni veletek Habakuk próféta könyvét a következő négy vasárnapon. A mai témánk „a közömbös Isten“. Habakuk legfontosabb témája a történelem problémája. Körülbelül 1850 óta nagyon foglalkoztatja a keresztényeket a tudomány és a Biblia egymáshoz való viszonya. Ez még ma is így van, de ma ezt a történelem problémája háttérbe szorította. Sok olyan tudós van ma, akik formatervezésről, a „design-ról“ beszélnek, Valakiről, aki a teremtés mögött áll. Ahogy a Biblia, úgy a tudományok is hiten alapulnak. A II. világháború […]

2. A Szent Isten és az Ő szentségtelen eszköze. Habakuk 1,12-2,1.

Habakuk könyve a következő gondolatokkal kezdődik: Ez az a teher, amit Habakuk próféta látott. Ne felejtsük el, hogy Habakuk bibliai értelemben vett próféta volt. A prófétai megnevezés arra utal, hogy minden, amit mond, az beteljesedett vagy be fog teljesedni. Ő Isten prófétája volt, nem pedig emberek által kikiáltott próféta. Az Ószövetség prófétáinak a kijelentései mindig igazak voltak. Különbséget kell tennünk bibliai próféták és magukat kinevezett emberi próféták és prófétanők között.  „Uram, ősidőktől fogva te vagy az én szent Istenem! Nem fogunk […]

3. Habakuk, az igaz ember hite által él: Habakuk 2,2-20

Mai témánk: Habakuk, az igaz ember hite által él. Ami Habakuknál különösen feltűnik, az a tény, hogy a történelem Isten előrelátását követi, azért, hogy megvalósítsa az üdvtervét. A Példabeszédekben a következőt olvashatjuk: „Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását.” (Péld. 16,9)  Ez az állítás csak megerősíti, hogy az Úr az, aki minden egyes ember életét meghatározza. Terveket szövögethetünk, megpróbálhatjuk a jövőnket előre eltervezni, de végül az Úr irányítja a lépéseinket. Különösen érvényes ez Izráelre nézve, ahogy […]

4. Habakuk, vagy Isten gondoskodása az aggodalmaskodókról. Habakuk 3

Ma Habakuk könyvének harmadik fejezetét olvassuk, és témánk: „Isten gondoskodása az aggodalmaskodókról“. Ez a fejezet két okból egyedülálló a próféciák sorában. Először a formája miatt. Ez egy vers gyorsan váltakozó, szinte kavargó gondolatmenettel. Habakuk próféta imádsága. A panaszénekek dallamára [signojot] – szól az első vers. A „saga“ szó héberül annyit jelent „tántorogni“, „botorkálni“ vagy „forogni“. A próféta már az elején sugallja, hogy itt egy eksztázisban született versről van szó. Ebből tudja az ember, hogy a próféta gondolatainak váltakozását az elragadatatás okozta.  A […]

1. Samária gyógyíthatatlan sebei – Mikeás 1,1-9

Mikeás 1,1-9-et olvassuk: 1 Ez volt az ÚR igéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samáriáról és Jeruzsálemrõl. 2-Halljátok meg mind, ti népek, figyeljen a föld, és aki rajta él! Mert az én Uram, az ÚR tanúskodik ellenetek, igen, az Úr az ő szent templomából. 3 Az ÚR eljön szent helyéről, leszáll, és a föld magaslatain lépked. 4 Megolvadnak alatta a hegyek, és a völgyek meghasadoznak, mint a viasz a tűztől, vagy mint […]

2. Tanítás Isten csapásairól – Mik 1,10-16

Mikeás elmondja, mikor volt prófétálásának időszaka (1,1): Ez volt az ÚR igéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samáriáról és Jeruzsálemről. Mikeás Júdeából származott, de az egész népet szolgálta. Különösen Jeruzsálem felé fordult aggodalommal, a főváros felé, ahonnan minden baj származott. A téma: Isten csapásai vagy ítéletei. Ez a szakasz (1,10-16) szójátékok gyűjteménye. Mi úgy tekintünk a szójátékokra, mint a humor egy megnyilvánulási formájára. A próféták idejében ez nem így volt. Mikeás […]

3. Mikeás a polgárjogokról. – Mik 2,1-5

Mikeás elmondja, mikor volt prófétálásának időszaka (1,1): Ez volt az ÚR igéje, amely a móreseti Mikeáshoz szólt Jótámnak, Áháznak és Ezékiásnak, Júda királyainak idejében. Ezt látta Samáriáról és Jeruzsálemről. Mikeás Júdeából származott, de az egész népet szolgálta. Különösen Jeruzsálem felé fordult aggodalommal, a főváros felé, ahonnan minden baj származott. A téma: Isten csapásai vagy ítéletei. Ez a szakasz (1,10-16) szójátékok gyűjteménye. Mi úgy tekintünk a szójátékokra, mint a humor egy megnyilvánulási formájára. A próféták idejében ez nem így volt. Mikeás […]

4. A hit cselekedetek nélkül. Mik 2,6-11

Leslie Allen, a London Bible College egyik professzora írt egy kommentárt Mikeás könyvének héber szövegéhez. Mai igeszakaszunkhoz többek között azt írja: a „promise-box” vallás mindig egy csapda volt”. Megpróbáltam megérteni, milyen az a „promise-box” (ígéret-doboz) vallás. Amikor olvastam, megértettem, hogy mit értett ez alatt. Olyan keresztyénekről beszélt, akiknek a vallása sok bibliai gondolatból, elképzelésből és ígéretből áll, de az életükben semmi sem látható abból, amit állítólag hisznek. Ez valami intellektuális dolog, aminek azonban semmi köze nincs a hétköznapi élethez.  Ha […]

5. Ígéret megtartásra és szabadulásra Mik 2,12-13

Ma a második fejezet utolsó két versét olvassuk. Ezzel a két verssel lesz kerek az, amit Mikeás eddig mondott. Ezekben a versekben az előzmények ellenére csak a szabadulásról, a biztonságról, és a győzelemről van szó. Ezzel szemben az első fejezetben és a 2, 1-11 verseiben a próféta még vádolja a Samáriát és Júdát az Istennel szembeni hűtlenségükért, és engedetlenségükért. Erőteljes szavakat használ, amelyeket rendíthetetlenül mond ki. Nem volt tekintettel az emberekre, csak egyedül Urának, Istenének volt felelős, aki e küldetéssel […]

6. Mikeás a társadalmi elit ellen. Mik 3,1-12.

A mai témánk: Mikeás és a társadalmi elit. Mikeás a társadalmi ellenállás prófétája, de nem volt sem felkelő, sem forradalmár. Nem alapított pártot, nem gyűjtötte maga köré az elnyomottakat és a szegényeket, hogy a kormányzat ellen vezesse őket. – Azokhoz beszélt, akik eltérítették a hittől a népet, és akik Mózes törvényétől elidegenítették őket. Mikeás Jahve Júda és Izrael iránti szeretetének a prófétája is volt. Egyszerre volt a társadalmi ellenállás prófétája és Isten szeretetének prófétája. Legutóbb a 2,12-13-at olvastuk: »12 Összeszedem az […]