Author Archives: ggaborp

2. Isten tulajdonságai: Szentsége. Ézs 6,1-8.

Ézs 6,1 Uzzijjá király halála évében láttam az Urat, magasra emelt trónon ülve. Palástja betöltötte a templomot. 2 Szeráfok álltak mellette, hat-hat szárnya volt mindegyiknek: kettővel arcát takarta el, kettővel lábát fedte be, kettővel pedig repült. 3 Így kiáltott egyik a másiknak: Szent, szent, szent a Seregek URa, dicsősége betölti az egész földet! 4 A hangos kiáltástól megremegtek a küszöbök eresztékei, és a templom megtelt füsttel. .5 Ekkor megszólaltam: Jaj nekem! Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép […]

3. Isten tulajdonságai: Kegyelem, egyedül kegyelem Róm 3,21-31.

A következő tanulmány témája: „Kegyelem, egyedül a kegyelem a megváltásban”. Alapigénk: Róm 3,21-31: Most pedig a törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről bizonyságot is tesznek a törvény és a próféták. 22 Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség: 23 mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. 24 Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. 25 Mert az Isten őt rendelte […]

4. Isten tulajdonságai: Az Ő dicsősége. Róm 11,33-36.

Alapigénk a Római levél 11. részének végén lévő doxológia. Róm 11,33 Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai! 34 Ugyan „ki értette meg az Úr szándékát, vagy ki lett az ő tanácsadójává? 35 Vagy ki előlegezett neki, hogy vissza kellene fizetnie?” 36 Bizony, tőle, általa és érte van minden: övé a dicsőség mindörökké. Ámen. Isten tulajdonságaival foglalkozunk, persze csak felületesen, hiszen Istennek számtalan tulajdonsága van. Említettük, hogy Isten nevei az […]

1. Bevezetés

Szeretnék egy sorozatot közzétenni a fenti cím alatt, amely részletekben, eddig meg nem határozott időközökben a www.bibliatanitas.org alatt megjelenne, és azok számára hozzáférhető lenne, akik keresik az igazságot, ami Isten üdvtervét illeti. Sok közlemény jelent meg erre nézve a kétezer éves egyháztörténelem folyamán. Említésre méltó a két nagy irányzat, a „szövetségi látás” és a „korszakos vagy diszpenzacionalista látás”, amelyet evangéliumi keresztyének képviselnek. A testvérgyülekezetek általában a „korszakos látás”-t képviselik, amely a három nagy keresztyén, Nelson Darby, C.I. Scofield és Lewis […]

2. rész Genezis (I.Móz.) 3,1-24. A bűneset és következményei

A második fontos állomás az üdvtörténet folyamatában a bűneset. Ez sorozatunk következő része. A Biblia nagy része történelmi események felsorolásából és azok értelmezéséből áll. A keresztyénség történelmi vallás, események sorát írja le térben és időben. Vannak ugyan a Bibliában utalások az idő előtti és az idő utáni „időre” is, de többnyire az időbeli történelemmel foglalkozik. Például olyan fontos eseményekkel, mint az inkarnáció, a keresztre feszítés, és a feltámadás. Eseményekkel, melyek a klasszikus történettudományok határain túlmennek, azaz a tudományos történelemkutatás eszközeivel, […]

3. rész Genezis (I.Móz.) 6,5-7; 11,1-9; 12,1-3; 15,1-21.

Mostani témánk az özönvíz, a bábeli torony. Legrészletesebben azonban Isten Ábrahámnak tett ígéreteivel fogunk foglalkozni. Ezekben találhatók a legkorábbi és legközvetlenebb kijelentések, melyek a Krisztusban megígért megváltásra vonatkoznak. Olvassunk néhány igeverset az özönvízről és Bábel tornyáról.„Amikor látta az ÚR, hogy az emberi gonoszság mennyire elhatalmasodott a földön, és hogy az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz, megbánta az ÚR, hogy embert alkotott a földön, és megszomorodott szívében. Azért ezt mondta az ÚR: Eltörlöm a föld színéről az […]

4. rész A mózesi törvény Exodus (2.Mózes) 19,1-8; 20,1-21.

Korábbi tanulmányaink, a teremtés, a bűneset, illetve Genezis könyvének sorai fontosak, hogy megértsük társadalmunk mai helyzetét. Gyakran ijesztő, ha belegondolunk mai történelmi helyzetünkbe. Sztálin lánya, Szvetlana Aliueva mondta egyszer: „Az emberi természet uralkodik a világban, nem kormányok vagy politikai rendszerek.” Ezt jó megjegyezni! Persze tudnunk kellene, hogy nem az emberi természet uralkodik, hanem végső soron Isten tartja kezében a gyeplőt. Mégis ijesztő, hogy bukott emberek sorsunkat kezükben tartják. Szvetlanának jó példa volt az apja.Sorozatunk harmadik részében foglalkoztunk Istennek Ábrámmal kötött […]

5. Jer. 31,31-34; Ámós 9,11-15; Luk. 1,67-75.

„Eljön az az idő – így szól az ÚR -, amikor új szövetséget kötök Izrael és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről.” (Ez volt a tóraszövetség.) „De ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk – így szól az ÚR. Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izrael házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az ÚR -: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, õk pedig népem lesznek. Akkor nem tanítja többé […]

6. rész Luk. 1,26-38.

Isten szándékát és tetteit tanulmányoztuk eddig röviden a különböző korszakokban. Az egyes állomásokat, mint csúcspontokat vettük át: a teremtést, a bűnesetet, az Ábrámmal kötött szövetséget, az ő hit által való megigazulását, abba a magba, azaz utódba vetett bizalmát, reményét, aki eljövendő. Aztán következett a tóraszövetség, mely Mózeshez kötődik. Ez nem egy örök, csak egy időben korlátolt szövetség volt, a Sínai-hegy és a Golgota dombja között. Mikor a templom kárpitja kettéhasadt, a törvény elvesztette jelentőségét. Persze ez nem jelenti azt, hogy […]

7. Zsolt 40,6-8; Zsid 10,1-18.

A 6. rész témája Jézus testetöltése volt a Luk. 1,16-28. alapján. Ha Jézus halálával és annak jelentőségével akarunk foglalkozni, akkor nehezemre esik egyes újtestamentumi igeverseket kiválasztani a sok közül, melyek ennek az üdvtörténeti sorozatnak a legjobban megfelelnek. Mégis választani kellett, így a Zsid. 10,1-18. mellett döntöttem, ahol le van írva, hogy a kiengesztelés Ábrahám utódja által lehetséges, illetve mindaz, amit ez jelent. A 8. részben a Szent Szellem eljövetelével, valamint a gyülekezet megszületésével foglalkozunk, mielőtt rátérnénk az eszkatológiai részre.A Zsid. […]