Az elmúlt években teológiai körökben nagy viták támadtak egy latin kifejezés felett, amely helyet kapott a Reformáció hitvallásaiban. A mondat így hangzik: Placate ira die = Isten haragjának kiengesztelése. A vita abból adódott, hogy a gyülekezet, az egyház hogyan értelmezi a keresztet, ill. hogyan értjük meg Krisztus engesztelő áldozatát. Hithű keresztyének a történelem folyamán mindig hirdették, hogy a kereszt egyik oldala az, hogy Krisztus engesztelő áldozata kielégíti Isten igazságát és kiengeszteli, megbékíti, lecsillapítja az ő haragját. Az Újszövetség ilyen fogalmakat használ […]
A hívő keresztyén ember élete nagyrészt abból áll, hogy isteni parancsokat követ. Egy parancs mindig elkötelez, s azt fejezi ki, hogy meg kell tennünk valamit. Nyelvünkben ezt „imperativusnak“, parancsoló, felszólító formának nevezzük. Ez így van a görögben is, mely nyelven az Újszövetség íródott. Van az imperativusnak egy különös formája, amelyhez hasonlót az Ef. 4,25-27-ben találunk. Pál a következőt mondja itt:„Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. 26. :a nap ne menjen […]
Láttuk, hogy a haragnak helye van az életünkben. Létezik jogos harag, jogos felháborodás. A harag hozzátartozik Isten jelleméhez mint isteni tulajdonság. Az Úr Jézus Krisztus, maga is felháborodott, és az apostol is mondja: Haragudjatok, de ne vétkezzetek.Ugyanakkor láttuk azt is, hogy a harag indulata milyen veszélyes lehet akkor, amikor az gyűlöletté fajul, és erőszakhoz, megkeseredéshez, elindegenüléshez vezet vagy más romboló hatással van az ember életére.Befejezésül a harag gyökereit vizsgálnánk meg, megemlítve néhány gyakorlati kérdést is.Hogyan tudunk mi, hívők a haragunkon […]