Category : Róma 9-11 Izrael és a Gyülekezet

1. Krisztus mindenek felett. Róm 9,1-5

Az apostol az első 8 fejezetben befejezte az üdvösségről szóló tanítását. Most felvet egy kérdést, melyet ezek után minden bibliaolvasó ember megkérdezne. A kérdés: Mi köze van Izraelnek ahhoz az üdvösséghez, melyről éppen beszélt? Tudnunk kell, ha az Írást olvassuk, hogy Isten az ótestamentumi kijelentést Izrael számára és az atyáknak adta. Mi az ő szerepük az üdvösség történetében, melyet az apostol kifejtett? A Római levélben, kivéve néhány verset a 3. fejezetben, Izrael nem fordult elő. Ezért teszi most fel az […]

2. Kiválasztó kegyelem avagy Jákobot szerettem, Ézsaut gyűlöltem Róm 9,6-13

Olvassuk el elsőként a Gen 25,19-26 verseket. Itt a következő áll: Ez Izsáknak, Ábrahám fiának a nemzetsége: Ábrahám nemzette Izsákot. 20 Izsák negyvenesztendős volt, amikor feleségül vette Rebekát, az arám Betúél leányát, az arám Lábán húgát Paddan-Arámból. 21 És Izsák könyörgött az ÚRnak feleségéért, mivel meddő volt. Az ÚR pedig engedett könyörgésének, úgyhogy teherbe esett Rebeka, a felesége. Érdekes, hogy Izsák annak ellenére, hogy tudott Isten ígéretéről arra nézve, hogy gyermeke lesz, akin keresztül Isten ígéretei be fognak teljesülni, mégis […]

3. A harag edényei, a kegyelem edényei. Róm 9,14-33

Mit mondjunk tehát? Igazságtalan az Isten? Szó sincs róla! 15 Hiszen így szól Mózeshez: „Könyörülök, akin könyörülök, és irgalmazok, akinek irgalmazok 16 Ezért tehát nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené. 17 Mert így szól az Írás a fáraóhoz: „Éppen arra rendeltelek, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy hirdessék nevemet az egész földön.” 18 Ezért tehát akin akar, megkönyörül, akit pedig akar, megkeményít. 19 Azt mondod erre nekem: „Akkor miért hibáztat mégis? Hiszen […]

4. Krisztus, a törvény végcélja Róm 10,1-4

1 Testvéreim, én szívemből kívánom, és könyörgök értük Istenhez (Izraelért), hogy üdvözüljenek. 2 Mert tanúskodom mellettük, hogy Isten iránti buzgóság van bennük, de nem a helyes ismeret szerint.A következőkben utalni fogok a 9. fejezet nyitó verseire, ezért olvassuk most el ezeket is, hogy felidéződjenek emlékezetünkben. Pál apostol ezekben a versekben is kifejezi kívánságát Izrael üdvösségére nézve. Róm 9,1: Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentszellem által, 2 hogy nagy az én szomorúságom, és szüntelen fájdalom gyötri a […]

5. Üdvösség és hitvallás Róm 10,5-13

Az apostol a 9. fejezetben Isten szuverenitásáról írt, ahol azt próbálta megmagyarázni, hogy Izrael, a kiválasztott nép, nincs azon kiválasztottak között, akikről az első 8 fejezetben szó van. A 10. fejezetben az ember felelősségére helyezi a hangsúlyt és emberi szemszögből magyarázza meg Izrael népének elvetését. A 4. versben ezt írja: mert a törvény végcélja Krisztus, minden hívő megigazulására. Nézzük meg a folytatásban, mit ír Pál a hit igéjéről.5. Mózes ugyanis azt írja, hogy aki „cselekszi a törvényből való igazságot, az […]

6. Izrael megbocsáthatatlan hitetlensége Róm 10,14-21

Ebben a szakaszban az apostol Izrael felelősségéről ír Isten ingyen kegyelmének világosságában. Miután azt írta „Aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül.”, így folytatja: 14. De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak? Hogyan hallják meg igehirdető nélkül? 15 És hogyan hirdessék, ha nem küldettek el? Így van megírva: „Milyen kedves azoknak a jövetele, akik az evangéliumot hirdetik!” (Ezt az Ézs 52,7-ből idézi: „Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt […]

7. Végleg elvetette Isten Izraelt? Róm 11,1-10

A 10. fejezet végén az apostol így szól: „Egész nap kitártam karjaimat az engedetlen és ellenszegülő nép felé.” Ez felveti azt a kérdést, hogyan viszonyul Isten ezek után Izraelhez a nekik tett ígéretek és az ő engedetlenségük fényében. Ezzel foglalkozik az apostol a 11. fejezetben.1. Azt kérdem tehát: elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzséből. 2 Az Isten nem vetette el az ő népét, amelyet eleve kiválasztott. Vagy nem tudjátok, […]

8. Az olajfa példázata Róm 11,11-24

Előző tanulmányainkban a Róm 9-11 fejezeteiben arra igyekeztem rámutatni, hogy Pál szerint Izrael csődje szellemi büszkeségükben és önelégültségükben rejlik. Rámutattam arra is, hogy nem Izrael egésze lett elvetve, illetve arra, hogy Izrael nincs végleg elvetve. Egész Izrael meg lesz mentve.Ezúttal az olajfa példázatával szeretnék foglalkozni. Kérdem tehát: (ugyanezzel a kérdéssel kezdődik a 11 fejezet) azért botlottak meg, hogy elessenek? Szó sincs róla! Viszont az ő elesésük által jutott el az üdvösség a pogányokhoz, hogy Isten féltékennyé tegye őket. 12 Ha pedig az […]

9. Egész Izrael üdvözül. Róm 11,25-27

A mostani igeszakasz, amivel foglalkozni akarunk, rövid. Az összefüggés kedvéért mégis megemlítem, hogy az apostol eddig Izrael teljes és végleges elvettetéséről írt. Az olvasandó versekben arról van szó, hogy Izraelnek van jövője. Pál az olajfa illusztrációját alkalmazta, mely az ősatyáknak adott ígéretekre vonatkozott. A természetes ágak kitörettek és a vad, természetellenes ágak lettek beoltva. Ha a vad ágak természetellenes módon be lettek oltva, akkor várható, hogy a természetes ágak ismét be lesznek oltva saját olajfájukba. Itt folytatja Pál:Nem szeretném, testvéreim, […]

10. Isten terve a nemzetekkel Róm 11,28-36

Ez az utolsó része a Római levél 9-11. fejezetek fejtegetésének. Az összefüggés kedvéért a Róm 11,25-től kezdve kell olvasnunk a szöveget. Legutóbb a 25-27. versekkel foglalkoztunk. Nem szeretném, testvéreim, ha önmagatokat bölcseknek tartva nem vennétek tudomásul azt a titkot, hogy a megkeményedés Izraelnek csak egy részét érte, amíg a pogányok teljes számban be nem jutnak, (Említettem, hogy a „bejutás” annyit jelent, hogy mint vad ágak beoltatnak az olajfába.) 26 és így üdvözülni fog az egész Izrael, ahogyan meg van írva: „Eljön […]