9 Azon a napon – így szól az ÚR – kiirtom lovaidat, és elpusztítom a harci kocsikat. 10 Kiirtom országod városait, és lerombolom minden erődödet. 11 Kiirtom varázsszereidet a kezedből, nem lesznek többé jelmagyarázóid. 12 Kiirtom bálványszobraidat és szent oszlopaidat az országból. Nem borulsz le többé kezed csinálmánya előtt. 13 Kiszaggatom szent fáidat, és elpusztítom városaidat. .14 Az engedetlen népeken pedig lángoló haraggal állok majd bosszút!
Ez vajon egy istentiszteleti téma? A szavak nem inkább félelemkeltőek? Isten féltékenysége az egyik fontos téma a Bibliában. Ha egy konkordanciában utánanézünk, rendre Isten egységével és szentségével összefüggésben találjuk. Leginkább látható a Exod 20-nál: 4 Ne csinálj magadnak semmiféle istenszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. 5 Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. Majd Exod 34,14 Nem szabad leborulnod más isten előtt, mert az ÚR, akinek Féltőn-szerető a neve, féltőn szerető Isten.
Ismételten hangúlyozásra kerül, hogy Ő egyedülálló, minden más isten ki van zárva. A féltékenysége ítélethez és büntetéshez vezet. A legfontosabb kijelentés az Ószövetségben Deut 6,4 Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR! Ez a zsidók hitvallása: Halld Izráel, az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Egy Isten az istenségek kontextusában. Mózes felhívja a figyelmet, hogy a bálványimádás Isten akarata ellen van. Ő az egyetlen, aki él, dönt, a Teremtő, aki mindent mozgat. Hasonlítsuk össze: a végtelen Isten – vagy egy fából készült 1,5 m magas bálvány(szobor). Ő, az egyetlen (önmagában) létező, összevetve egy teremtménnyel, egy személlyel vagy egy tárggyal. Ez bukás, az utolsó idők jele. Isten féltékenysége azonban nem csak a szentségéhez kapcsolódik, hanem az igéjéhez és az ő akaratához is. • Zak1,14: A velem beszélő angyal pedig ezt mondta nekem: Hirdesd, hogy így szól a Seregek URa: Féltem Jeruzsálemet és a Siont, nagyon féltem! • Zak8,2: Ezt mondja a Seregek URa: Féltem a Siont, nagyon féltem. Nagy haragra indultam, annyira féltem őt! • Náh1,2: Féltékeny és bosszúálló Isten az ÚR, bosszúálló az ÚR és haragvó. Bosszút áll ellenfelein az ÚR, és haragtartó ellenségeivel szemben.
A féltékenység mindig összefüggésben áll Isten egyediségével és szentségével, illetve olyanokkal, akik ezeket a tulajdonságokat nem ismerik el – akik bálványokat imádnak és eltűrik a tisztátalanságot. Illés, a kezdetben félős próféta, aki azt gondolta ő az egyetlen Isten megmaradt küldöttei közül, Istentől kapott megbízást a Karmel hegyen. Ő maga féltékeny lett az Úrért és kihívás elé állította a Baal prófétákat. 1Kir19,10 Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni. 11 Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR színe elé! És amikor elvonult az ÚR… Istennel találkozott, ahol erőt és bátorságot nyert, majd a megbízatást. Egy hang pedig így szólt hozzá: Mit csinálsz itt, Illés? 14 Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni.
Számos evangeliumi kereszténynek a „puhább” fajtából, azért nincs érzékelése a bűnre, mert Istenről nem helyes képet alakított ki. A bűn sérti Istent, a bűn összeférhetetlen Istennel.
Mi jut eszünkbe, amikor Isten szuverenitására gondolunk? Talán azt mondanánk, a szuverenitás ő hatalmának és akaratának jellemzője. Ő védi egyediségét és szentségét. Aggódik a népért, Sionért, az országért és az ő nevéért, illetve a nemzeteknek szóló üdvtervéért. Izráel megtisztításáról van szó, mert ő féltékeny az egyedülállóságára és szentségére.
Evangelikálok gyakran ülnek a babérjaikon és elfelejtik Isten hogyan mentette meg őket. Újra meg kell kérdeznünk magunktól, hogy a megigazulás megtapasztalása friss élmény maradt-e? Elevenen él-e még bennünk? A hit általi megigazulás kegyelemből a reformáció egyik fundamentális tanítása, sőt még régebbi, hisz a Szentírásig nyúl vissza. Mégis, a személyes megváltás élményének mindig frissen kell maradnia, mint az örök fény, amely a templomban vagy a zsinagógákban ég. Azt is meg kell kérdezni: volt-e valaha ilyen élményed? Tudod-e, hogy azért kegyelmeztek meg neked, mert bűnösként leborultál Jézus, a megmentőd előtt és vére által megbocsátást nyertél?
Vissza a szöveghez: egy bevezetővel kezd, majd Izráel jövőbeli megtisztulásáról, végül pedig az ítéletről beszél, mellyel Isten a népeket fogja súlytani.
9 Azon a napon – így szól az ÚR – kiirtom lovaidat, és elpusztítom a harci kocsikat. 10 Kiirtom országod városait, és lerombolom minden erődödet. Itt Izráelhez szól a szerző. A szövegkörnyezetből lehet ezt tudni, mivel később a 15. versben a nemzetekhez fordul. Izráel tisztulásáról van tehát szó!
Úgy kezdi „azon a napon” – ilyen esetben mindig meg kell kérdezni, milyen napról beszél egyáltalán? Az időt jelöli meg. Ha visszalapozunk, a 4,6-nál ezt olvassuk: Azon a napon – így szól az ÚR – összeszedem a sántákat, összegyûjtöm a szétszórtakat, akikre veszedelmet hoztam. 7 A sánták meg fognak maradni, a gyengék erõs nemzetté lesznek, és az ÚR uralkodik fölöttük a Sion hegyén, mostantól fogva örökké. Egy utalás a 2. adventra és a királyságra. A 4,1 még megerősíti ezt az utolsó napokban…. Ez lesz az a nap a második adventkor, a Messiás napja, amikor Isten cselekedni fog és uralmával fellép. A kifejezés „azon a napon így szól az Úr“ többször előfordul Mikeásnál, és mindig Isten tetteire utal. Ami ezután következik a szövegben, az amit a szövetség Istene tenni fog.
Miben áll ez a tisztítás? Egy fogalom mindig előjön: „kiirtani“, „levágni“, „törleszteni” – Izráel nemzetére alkalmazva. 5,9-13: • kiírtom lovaidat • kiírtom országod városait • kiírtom varázsszereidet a kezedből • kiszaggatom szent fáidat Ebben áll a tisztogatás. De mit tisztít? Mindent eltöröl, ami a közösséget Isten és a népe között zavarja. Ami Isten szuverenitását kihívja. Szuverén nem csupán az univerzumban, de a személyes életünkben is. „Törleszteni” a mózesi törvényekben mindig azokra vonatkozik, akik Isten szentségét megsértik. Sok olyan vers található a Mózes 2. és 3. könyvében, amelyekben emberek Isten szentségét figyelmen kívül hagyták. Itt Mikeásnál olyan dolgokról van szó, melyek Izráel és Istenük kapcsolatának útjában állnak. Mik ezek? Azt mondja kiirtom lovaidat, és elpusztítom a harci kocsikat. Miért zavarják Istent a lovak és a kocsik? Ezek állnak Isten és a nép közé. Helyettesítik a Jahwébe vetett bizalmat. Jobban bíznak a lovaikban és a harci kocsikban, mint Istenben. Más kortárs próféták hasonló üzenettel álltak elő, például: • Ézs 2,7 Tele van az ország ezüsttel, arannyal, kincseinek se szeri, se száma. Tele van az ország lovakkal, harci kocsijainak se szeri, se száma. • Ézs 30,15 Mert így szól az én Uram, az ÚR, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok, .16 inkább ezt mondjátok: Nem úgy lesz az, hanem lóháton vágtatunk! Hát majd vágtatnotok kell! Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek! • Ézs 31,1 Jaj azoknak, akik Egyiptomba mennek segítségért! Lovakban reménykednek, a harci kocsik tömegében bíznak, és a lovasok nagy erejében; de nem tekintenek Izráel Szentjére, nem folyamodnak az ÚRhoz. Ezékiás Egyiptomból szerzi be lovait és a harci kocsikat, melyek Asszíria ellen készülnek bevetésre. Katonai felszerelések, melyekbe a bizalmukat vetették. Ezek különösen könnyű harci kocsik voltak. Amikor tehát Isten szól, hogy kiirtom lovaidat, és elpusztítom a harci kocsikat, Izráel katonai felszerelésére gondol, amit meg fog semmisíteni.
Igazából nagyon érdekes, hogy az Ószövetségben a politika és a vallás szorosan kapcsolódik egymáshoz. Még ma is így van ez a Közel-Keleten. A háboruk, melyek a szemünk előtt játszódnak és naponta látjuk a tv-ben, olvassuk az újságokban – mind vallásháborúk. Az Irán-Iraki háború egy ilyen eset ahol Khomeini, az istenkáromlás (blaszfémia) ellen háboruskodott. Vagy a jelenlegi háború Szíriában, minden bomba a mecsetek előtt robbannak. Siiták küzdenek a Sunnitákkal, mindketten harcolnak Izráel ellen és keresztényeket gyilkolnak. Politika és vallás tehát szorosan összefüggnek. Isten kijelenti, hogy kiirtom lovaidat, és elpusztítom a harci kocsikat, mert a saját erejükben bíznak. Ez fájni fog nekik, de el fog jönni, be fog következni.
10. Kiirtom országod városait és lerombolom minden erődödet. Ki építette az első várost a Bibliában? Kain. Nem titok, hogy a városok a bűn és minden gonoszság melegágya. Izráel Isten helyett a saját erődítményeire hagyatkozott.
11. Kiirtom varázsszereidet a kezedből, nem lesznek többé jelmagyarázóid. Mi a mágia vagy boszorkányság? Kommunikáció a túlvilággal! Olyan kapcsolatteremtés, melyet emberek hoznak létre. Az emberek szeretnék a jövőt ismerni, kiváltképp ha félelemben élnek. Tudok olyan spiritiszta pohártologatásról az üldözött zsidók között, akik tudni akarták, hogy Hitler mit tervez velük. Bizonytalan időkben és helyzetekben felvirágzik a spiritizmus. Isten ezt is el fogja takarítani, fel fogja számolni.
12. Kiirtom bálványszobraidat és szent oszlopaidat az országból. Nem borulsz le többé kezed csinálmánya előtt. Miért olyan vészesek a bálványok? A próféták (Hóseás, Ézsaiás és mások) olyan istenekről tesznek említést, melyeket emberkéz alkotott. Bálványok mulandó anyagból készülnek. Mentális bálványok, istenképzetek, ahogy emberek Istent elképzelik, de ez csak csak a fejükben létezik. Milyen elképzelése van egy olyan embernek Istenről, aki egy képet imád? Bálványok és képek elősegítík az ember függőségét attól melyet tisztelnek és imádnak.
Alkalmazhatjuk ezeket magunkra?! Otthonainkban nincsenek szent képek és szobrok. Nem foglalkozunk jövendöléssel vagy varázslással. Még lovaink sincsenek vagy harci kocsik, melyekkel védekeznünk kellene. Azonban több olyan dolgunk lehet, amik ezeket helyettesíti! Minden, ami az egyedül Istenbe vetett bizalmunkat akadályozza, azok a mi bálványaink. Vannak a keresztény bálványaink, az egyházi programok, melyeket nem lehet Isten Igéjéből levezetni. Programok, melyeket anyagilag is támogatni kellene. A sok levél, melyek a pénztárcáinkat veszik célba. Szponzorfutások és hasonlók. „Ha küldenek egy adományt egy bizonyos összegen felül akkor ajándékba kapnak egy könyvet.” Vagy: „A mellékelt befizetőlap nem egy felkérés…”. Számomra Müller György azért olyan szimpatikus, mert ő soha nem küldött kéregető-leveleket és Isten megáldotta a munkáját.
Van egy könyv Paul Vitz tollából “Pszichológia, mint vallás”, amit én nem olvastam, de sok ember számára a pszichológia a “bibliájuk”. A pszichológia és a pszichiátria nem egy tudomány, hanem egy vallás. Ezek humanista eszközök a dolgok megmagyarázására. Én nem utasítom el a pszichiátriát, de ha az emberek erre mint egyedüli üdveszközre tekintenek, akkor a pszichológia és a pszichiátria bálvány.
13. Kiszaggatom szent fáidat, és elpusztítom városaidat. Asera volt Baal női ellenpólusa. Isten ezzel azt mondja, hogy népét fájdalmas fegyelmezéssel meg fogja tisztítani. Isten mindattól megszabadítja a népet, ami Istenbe vetett bizalmukat hátráltatja.
A 14. versben a nemzetek kerülnek említésre: 14 Az engedetlen népeken pedig lángoló haraggal állok majd bosszút! Az ítéletnek 2 feladata van: 1. Izráel megtisztítása és ugyanakkor 2. Elégtétel a népeken, akik nem veszik figyelembe, nem akarják hallani, amit Isten Izráellel tervez – bosszú az ő uralmának szuverén gyakorlása. Bosszú egy jogi kifejezés, hatalomgyakorlás lázadók ellen, akik a király tekintélyét nem ismerik el.
Visszalapozunk az Deut 32,35-höz. Mózes a jövőről beszél amikor a következőket mondja: Enyém a bosszú és a megtorlás.. aztán a 41. majd a 43. versekben: 41 Ha villogó kardom megélesítem, és ítéletre nyújtom ki kezem, bosszút állok ellenfeleimen, és megfizetek gyűlölőimnek. 43 Dicsérjétek, ti nemzetek, annak népét, aki megtorolja szolgái vérét, bosszúval fizet ellenfeleinek, de megbocsát földjének s népének! Isten irgalmazni fog népének és meg fogja torolni a népeken, akik kezet emeltek Izráelre és 2. adventjekor nem akarják elismerni uralmát. Emlékezhettek Zakariás üzenetére, ugyanazt tartalmazza, mint itt Mikeás.
Mikeás tehát Isten szuverenitása mellett áll ki. Az ember maga felel a tetteiért. Jer 7,10 Ki ne félne téged, népek Királya? Nem szabad Isten szuverenitását félvállra venni. Mivel Isten nem úgy reagál ma, mint a próféták idejében, gondolják sokan, hogy nem kell olyan komolyan venni a visszajövetelekor bosszúállását. Amit Isten mond, azt igenis komolyan kell venni. Ő kegyelmes és türelmes sok éven-évszázadon át, és ad alkalmat/lehetőséget a megtérésre és a hozzá fordulásra. De Isten türelmének is van egy vége és ítéletet és elszámolást fog tartani azokon, akik elutasították.
Azt gondolom Isten azt akarja üzenni Mikeáson keresztül, hogy az életünk minden szükségét be tudja és fogja tölteni. Ki tudja elégíteni a mentális igényeinket, de tudnunk kell, hogy az emberi értelem az isteni kijelentés alá van rendelve. A tudományok is az isteni kijelentés által lesznek megítélve. A pszichológia is Isten igéje alá van rendelve. Minden tervünk és tevékenységünk helyt kell álljon Isten ítélete alatt.
Leslie C. Allen konzervatív Mikeás-kommentárjában a következőket írja: Isten egy harsonaszót küld Izráelnek az igazi hitükért – egy hitér, mely sokkal több mint nacionalizmus, vagy egy vallásba vagy a metafizikába vetett bizalom. Egy hit, mely Isten akaratán és kijelentett voltán alapszik. Az Ő neve visszhangzik az évszázadokon át a mai napig.Mibe helyezzük a vélt biztonságunkat? Egy egyházba, vagy egy olyan hitbe, mely kompromisszumok és célszerűségek keverékéből áll, egy istenbe, akit korunk embere formál és kedvére alakít? A próféta óva int attól, hogy a hit, amellyel büszkélkedünk, ne legyen ürügy az önelégültségünkre és saját magunk előtérbe helyezésére. Kihívás elé állít, hogy vizsgáljuk meg a szekuláris, pogány kultúránk, a múlt és a jelen hitünkre és imádatunkra gyakorolt hatását – annak érdekében, hogy a kereszténység lénye nehogy elsötétüljön egy felépítmény árnyékában.
Allen egy William Temple (Canterbury érsek 1942-44) idézettel zár. A következőket állítja: Az is ugyanúgy bálványimádás, ha valaki egy hamis mentális istenképnek hódol, mintha egy szobrot imádna. A mentális istenképnek van egy romboló befolyása a jellemünkre nézve. Amennyiben a hit-koncepció hamis, akkor az aki elmélyül a hitében rosszabb, mint akinek „nincs” hite. Ezért a mormonok és a Jehova-tanúi, akik az ajtódon kopogtatnak, felettébb szánalmasak.
Allen azzal fejezi be, hogy „Te nyitod meg lelked ajtaját valami rossznak, ami aztán téged fog formálni. Ezért jobban jár egy ateista” Amit Temple nyomatékosít, hogy egy helytelen istenképzetekkel bíró ember hasonlít egy bálványimádóhoz, aki egy szobor előtt térdepel. A zsoltáríró mondja: Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az ÚRnak a nevét (20,8). Ezt szeretné Mikeás Izráel emlékezetébe vésni. Számunkra is érvényes ugyanez az üzenet. Elégnek kell lennie az életünk minden területén. Csak bíznunk kell benne. Ámen.