A Biblia tanítása – bibliatanitas.org

Jellegzetességei: Hermeneutikája 1. A „hermeneutika” az írásértelmezés tudománya. Ezt a címet is adhatnánk: Az értelmezés alapelvei. A „hermenao” görögül annyit jelent: fordítani vagy értelmezni. A hermeneutika minden írástanulmányozásnál nagy fontossággal bír. Miért? Mert ettől függ, hogyan férkőzünk hozzá egy bizonyos témához. Attól függ, hogy milyen előfeltételekkel és előítéletekkel foglalkozom egy témával. Ami a Szentírást illeti, sok teológus a bibliatanulmányozás legfontosabb, központi tudományának tekinti. Sok minden azon múlik, hogy hogyan ütjük fel a Bibliánkat! Ez nem egy régi probléma, nem is […]

Jellegzetességei: Hermeneutikája 2. Szeretném röviden megismételni, amit előzőleg mondtunk a hermeneutikára nézve. Sok vita folyik keresztyén körökben a hermeneutikát illetően. A hermeneutika a Biblia értelmezésére vonatkozó terminus technicus (szakkifejezés). Az értelmezés tudománya = hermeneutika. Azért fontos, mert csak bizonyos hermeneutikai szabályok betartása által tudjuk a Bibliát helyesen értelmezni és megérteni. Ha a Bibliát olvassuk, akkor bizonyos szabályokat követünk, akár tudatosan, akár tudtunkon kívül. Mindenkinek van teológiája, akármilyen egyszerű ember is legyen valaki. Mindenki filozófus, mert mindenkinek van filozófiája. Vannak rossz […]

A rendszer jellegzetességei: Izrael és a Gyülekezet (1.) Ha a gyülekezet természetéről és lényegéről beszélünk, akkor ki kell hangsúlyozni, hogy a gyülekezet a megváltottak közössége, akik az Úréi, mert megváltotta, megvette őket. Szerette a gyülekezetet és odaadta magát érte. Ez a megváltott közösség kétféle formában jut kifejezésre. Az egyik a helyi gyülekezetek formája, amiről az 1.Kor 1,1-2-ben olvasunk, és van egy általános megnyilvánulása, amelyről az Ef 1,22-23-ból tudhatunk. 1.Kor 1,1-2: „Pál, Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Szószthenész, a testvér, […]

A rendszer jellegzetességei: Izrael és a Gyülekezet (2.) Legutóbb a téma első részével foglalkoztunk. Szeretném röviden összefoglalni az előző előadás anyagát az összefüggés kedvéért.A Biblia megkülönbözteti a gyülekezetet Izraeltől, különösen Izraelt a pogányoktól, akik a gyülekezethez tartoznak. Láttuk, hogy a gyülekezetnek kettős megnyilvánulási formája van, a helyi gyülekezet és az általános gyülekezet. Volt szó arról is, hogy a gyülekezet valami új, anélkül, hogy ezt túlhangsúlyoznánk, és anélkül, hogy kifejtenénk azt, amit az Írás az „új”-ról mond. Az Ef 2-ben, ahol […]

A rendszer jellegzetességei: Törvény és kegyelem (1.) Nem szabad elfelejtenünk egy sorozatos tanulmánynál azt, amit tulajdonképpen el szeretnénk érni, ti. hogy mi a célja egy ilyen sorozatnak. Ha erre nem figyelünk, akkor elveszítjük a fonalat.Célunk, a korszakok értelmezése különböző szempontokból. Igyekszünk egyes problémákat megoldani, amint ezeket a különböző nézeteket megvizsgáljuk. Megkülönböztettük a szövetségi és a korszakos teológiai látást, melyek kísérletek Isten terveinek a korszakokban való magyarázatára. Elkezdtük a szövetségi teológia történetével, és láttuk a három korszakot, melyből a szövetségi teológia […]

A rendszer jellegzetességei: Törvény és kegyelem (2.) Szeretném röviden megismételni, amit előzőleg mondtam. Kezdetben beszéltünk a diszpenzacionalizmusról és arról a problémáról, mely a mózesi törvény és a kegyelem alapelve közötti viszonyból adódik. Beszéltünk azokról a kérdésekről, melyek a diszpenzacionalizmusból és a korszakokból adódnak, miután ezek a diszpenzacionalizmus rendszerének részei, és ebből arra lehetne következtetni, hogy a különböző korszakokban az üdvösségnek különböző útjai voltak. Láttuk persze, hogy ez nem igaz. Beszéltünk arról, hogy volt-e kegyelem a törvény korszaka alatt, ha a […]

A rendszer jellegzetességei: A gyülekezet kezdete és elragadtatása (1.) Nem szándékozom korszakos teológiát tanítani, habár sok mindenben egyetértek vele, hiszen ebben is nevelkedtem. Amit megértetni próbálok, az az a látás, amit a korszakos teológusok saját teológiájukról állítanak.  A cím maga jellemző a diszpenzacionalista teológiára, mert sajátos nézeteik vannak a gyülekezet keletkezéséről és a gyülekezet földi jelenlétének végéről is.Egy kis bevezetés A gyülekezet keletkezésének ideje más és más mind a szövetségi, mind a diszpenzacionalista, mind az ultradiszpenzacionalista táborban. Pl. a szövetségi […]

A rendszer jellegzetességei: A gyülekezet kezdete és elragadtatása (2.) Egy rövid összefoglalást adok azok számára, akik nem olvasták az előző fejezetet. Nem azért tartjuk ezt a sorozatot, mert védeni akarjuk a korszakos látást, hanem azért, hogy történelmi keretein belül szemlélhessük. Legutóbb arról volt szó, hogy bibliailag jogos az a feltevés, hogy a gyülekezet pünkösdkor született. Igyekeztünk bibliai összefüggéseket találni, melyek igazolják ezt a feltevést. Először az a tény, hogy a gyülekezetet a Biblia a „Krisztus testének” nevezi (Ef 1,22-23). Másodszor […]

Kezdjük a bevezetéssel és Jakab idézetének újtestamentumi kontextusával. Bevezetés  Jakab híres idézete az Ámósz 9,11-12, amiről az ApCsel 15-ben olvasunk, nagyon fontos helyet kapott az evangéliumi bibliamagyarázatokban. Több szempontból fontos ez a szakasz, többek között azért, mert sokan hallották, hogy ez egy fontos passzus! Scofield is fontosnak tartja a jegyzeteiben. A korábbi Scofield-kiadások a diszpenzacionalista teológia legfontosabb versének tartják! Nem azért mondom ezt, mert csúfolódni szeretnék, hanem azért, mert tényleg nehéz ezt a passzust világosan megérteni.Először is, ebben a szakaszban vetődik fel […]

A jelen korszak természetét tanulmányozzuk, ahogyan azt Jakab apostol látta. Az igehelyeket megadtam, különös tekintettel Jakab ótestamentumi idézetére. Jó még egyszer elolvasni ezeket a verseket. Nézzük először az Ám 9,7-15-öt. Említettem legutóbb, hogy ezt a passzust a „látszat elleni harcnak” is nevezték. Ámósz Izrael ellen szól ítélő szavakat. „Nem olyanok vagytok-e előttem, Izrael fiai, mint az etiópok? – így szól az ÚR. Én hoztam ki Izraelt Egyiptomból, a filiszteusokat meg Kaftórból és az arámokat Kírből!” Ha isteni ítéletre kerül a sor, akkor […]