bibliatanitas.org

Illés élete (4) Illés a Kármelen – 1Kir 18,17-46

Olvassuk el az 1Kir 18,17-46-ot. Aháb király idején Illés próféta volt Izraelben, az északi királyságban. Illés így szólt a királyhoz: „Él az Úr, az Izráel Istene, aki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.“ Aztán Isten a pusztába vezette, a Kérith patakjához, ahol hollók táplálták. Majd elküldte Isten a Sidonban lévő Sareptába, ahol egy özvegyasszonynál élt. Ennek az özvegynek a fia meghalt és Illés fel tudta támasztani a gyermeket Isten […]

Illés élete (5) – avagy egy ember, aki hozzánk hasonló – Isten szelíd gondoskodása: 1. Kir.19,1-18

Lapozzuk most fel az 1. Kir. 19. fejezetét. Az előző részekből megtudtuk, hogy Illés elment Aháb királyhoz és közölte vele, hogy nagy szárazság várható. Majd Isten megparancsolta a prófétának, hogy rejtőzzön el a Kerit-patak mellett, ahol a hollók gondoskodtak róla. Ezek után Isten a Szidónhoz tartozó Sareptába vezette egy özvegyasszonyhoz, ahol Illés életre keltette a asszony fiát. Végezetül arról a drámai eseményről olvastunk, amikor a próféta találkozott a Kármel hegyén Ahábbal és a Baál papokkal.  Nézzük a történet folytatását. A […]

Illés élete (6) – 1Kir 21,1- 20. Nábót szőlője

Ez az utolsó előtti prédikáció az Illés életéről szóló sorozatban. Emlékszünk Illés nagy győzelmére a Kármelen és azt követő depressziójára a 19. fejezetben. Isten alig hallható hangon szól hozzá. Aztán egy ideig nem hallunk róla semmit, amíg át nem adja szolgálatát utódjának, Elizeusnak. Eltelik néhány év és ma a 21. fejezetben vesszük fel a fonalat.  Ezek után a következő dolog történt: A jezréeli Nábótnak szőlője volt Jezréelben, Samária királyának, Ahábnak a palotája mellett. Csak néhány szó a történelmi háttérről. Valószínűnek tűnik, […]

4. Ruth könyve – 4. fejezet

Elérkeztünk az utolsó fejezethez, előtte azonban foglaljuk össze mindazt, amit Naomiról, Ruthról és Boázról tudunk.  Az első fejezet nagyon szomorú és nyomasztó. Jó, ha ezt észben tartjuk, mert a 4. fejezet nagy meglepetéssel végződik. A könyv 4. részének 14. verse után Ruth eltűnik a színről, s már csak Naomiról olvasunk. Ezért kell visszaemlékezni az 1. fejezetre, amely Naomi álláspontját írja le. Férjével, Elimélekkel Betlehemben éltek, majd az éhínség elől elvándoroltak Moáb földjére, egy pogány országba. Ez veszélyes dolog volt! Moábban […]

3. Ruth könyve – 3. fejezet

Ez egy izgalmas fejezet, hiszen több dolog történik, mint amit első pillantásra várnánk. Nézzük, mi történt eddig!  Az 1. fejezetben olvastunk a judeai éhínségről, ahonnan Naomi és férje – hogy helyesen tették-e vagy sem – Moábba vándoroltak. Kis idő múlva meghalt Elimelek, Naomi férje. Két fiuk, Machlon és Kiljon, moábita nőket vettek feleségül, Ruthot és Orpát. Tízévi házasság után sem születtek gyermekeik, majd meghaltak férjeik. Amikor az éhínség megszűnt, Naomi elhatározta, hogy visszatér Betlehembe, ahonnan elindultak. Két menye közül csak […]

2. Ruth könyve 2. fejezet

Az első fejezetben láttuk, hogy a sors kemény csapással sújtotta Naomit. Éhínség volt Júdeában és férjével egy idegen országba, Moáb mezejére menekültek, ahol férje meghalt. Fiai pogány lányokat vettek feleségül. Házasságaik gyermektelenek maradtak, majd 10 év után meghaltak Naomi fiai is. Amikor visszatért Júdeába, csak az egyik menye ment vele. Naomi azt mondja: Nagyobb az én keserűségem, mint a tiétek, mert elért engem az ÚR keze (1,13), és aztán Ne hívjatok engem Naominak, hívjatok inkább Márának, mert nagyon megkeserített engem a Mindenható (1,20). Az […]

1. Ruth könyve – 1. fejezet

Több válasz adható arra a kérdésre, hogy vajon miért is foglalkozunk Ruth könyvével: a) Ruth könyve egy ószövetségi könyv, amelyet az Úr Jézus is olvasott, és amiben Ő is hitt. Pál apostol szerint a teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; (2Tim. 3,16). A Tenach (a zsidó Biblia) az Ószövetség, ami az Úr Jézus és az apostolok kezében volt. Nekik nem volt Újszövetségük. A Szentírás azért íratott, hogy legyen reménységünk. A világban nincs […]

Leviticus tipologiája (5) – A vétekáldozat – Lev. 5,14-26

„Azután így beszélt Mózeshez az Úr: Ha valaki hűtlenül bánik az Úrnak szentelt adományokkal, de nem szándékosan vétkezik, vigye el jóvátételi áldozatát az Úrnak: egy hibátlan kost a nyájból, amelynek becsült értéke egy-két sékel, a szent sékel szerint, jóvátételi áldozatul.” A becslést Mózesre bizta az Úr, Mózes halála után pedig a papok feladata volt.  „Amit vétkesen elvett a szent dolgokból, fizesse vissza, tegye hozzá annak ötödrészét, és adja oda a papnak. Ezután végezzen a pap engesztelést érte a kossal, mint jóvátételi […]

A Leviticus tipologiája (4)- A bűnért való áldozat Lev. 4,1-35

A mai témánk, amit a tipologizálás fényében vizsgálunk, a bűnért való áldozat. Először csak az első 12 verset olvassuk el, amely a felkent pap bűnével foglalkozik. Egyébként az egész fejezet a bűnáldozatnak van szentelve, legyen szó vezető ember vagy egy átlagember bűnbeeséséről. Tipológia szempontjából az első 12 versre szeretnék korlátozódni. „Azután így beszélt Mózeshez az Úr: Mondd meg Izráel fiainak: Ez történjék akkor, ha valaki nem szándékosan vétkezik az Úr valamelyik tilalma ellen, és azok közül csak egyet is áthág. Ha a […]

A Leviticus tipológiája (3) A békeáldozat. Lev 3,1-5

2) A békeáldozat (Leviticus 3) Ma a Leviticus 3-ban található békeáldozatról lesz szó, amit bizonyos fordítások hálaáldozatként is említenek.  Először viszont elevenítsük fel, mit is tanultunk eddig a tipologizálásról. Mit jelent a tipológia? A típustan nem más, mint személyek, tárgyak, események közti szellemi összefüggések tanulmányozása, mindez az isteni kinyilatkoztatás történelmi keretein belül. Az ószövetségi események és azok Újszövetségben történt beteljesedése között mély, belső kapcsolatot fedezhetünk fel. Nem allegóriáról, szóképekről van szó, hanem történelmi tényekről. Isten a szálakat a kezében tartja, […]