Amikor elolvassuk Dániel könyvének 5. fejezetét, világossá válik számunkra, hogy minden királynak és uralkodónak, elnöknek és miniszternek eljön az ideje, amikor megítélikőket. A Biblia hangsúlyozza, hogy az uralmak és kormányzatok Isten szolgái. Mint ilyenek, mindig felelősségre vonás alá esnek. Eljön az idő, amikor tevékenységüket Isten igazságossága szerint mérik meg. Nemzetek is megméretnek. A Biblia ezt világos szavakkal mondja ki. Isten népeket töröl el a föld színéről, és másokkal helyettesíti őket. Tehát a nemzetekszámára is eljönnek a megméretésnapjai. De van megméretés az emberek, sőt a hívők számára is. Mindenkinek meg kell jelennie Krisztus ítélőszéke előtt. A hitetleneknek Isten nagy, fehér trónja előtt kell majd megállniuk, amint azt a Jelenések könyve 20. fejezete írja. Amikor tehát a Dániel 5-ben azt olvassuk, hogy „megméretett és könnyűnek találtatott”, akkor tudnunk kell, hogy királyok, uralkodók, nemzetek, egyének, és mi magunk is, akik ezt olvassuk, meg leszünk mérve.
Ezek a fejezetek túlnyomórészt történelmi jellegűek, és három általános értelmezési elvet találunk bennük, amelyeket meg kell értenünk. Az 5. fejezet Bélsaccar, Babilon királya feletti ítéletről szól Kr. e. 539-ben, amikor a perzsák átvették az uralmat Babilon felett.
Már említettük, hogy ezek a fejezetek nagy prófétai igazságokat is tartalmaznak. Ebben a megvilágításban azt is mondhatnánk, hogy Babilon bukása előképe minden jövőbeni nagyhatalom bukásának, amelyeket a Jelenések könyve, valamint részben Ézsaiás és Jeremiás egyes fejezetei írnak le. Beszéltünk arról is, hogy ezekben a fejezetekben olyan szellemi alapelvek is megjelennek, amelyek minket is érintenek: a bűnösöknek és a szenteknek egyaránt számot kell adniuk az Úr előtt.
Ebből megtudjuk, hogy Isten beavatkozik az emberek ügyeibe, és végső soron mindannyiunkat valamilyen módon megítél vagy elbírál: ítélet vár azokra, akik nem váltattak meg, és ítélet a hívőkre, amely jutalmukra vonatkozik.
Érdekes az 5. fejezetben, hogy ezt a történetet sokáig nem tartották történelmileg hitelesnek, mivel Bélsaccar nevét nem említették a Biblián kívüli források. Később azonban megtalálták a Nabonid-krónikákban (azutolsóbabilonikirályagyagtáblákraírtékírásoskrónikái, British Museum). Bélsaccar társuralkodó, alkirály volt apja mellett. Az a tény, hogy megígérte Dánielnek: ha meg tudja fejteni az írást, harmadik emberként uralkodhat a királyságban, bizonyára történelmi dokumentum.
A tanulságaz, hogyjobbbízni a Szentíráshitelességébenéspontosságában, mint a bibliakritikusokban. A Biblia történetében a Szentírásigazságaéspontosságaújraésújrabeigazolódott. Számíthatunkarra, hogyez a jövőben is ígyleszazokbanazesetekben, ahol a megerősítésmégváratmagára.
Lapozzunkaz 5. fejezethez. Rövid szakaszokatfogokfelolvasniésmegjegyzéseketfűznihozzájuk
1 Bélsaccarkirálynagylakomátrendezettezerfőrangúemberének, ésazezeremberrelegyüttitta a bort. 2A borhatásáramegparancsoltaBélsaccar, hogyhozzákelőazokatazarany- ésezüstedényeket, amelyeketapja, Nebukadneccarhozottel a jeruzsálemitemplomból. Azokbólakartinni a királyfőrangúembereivel, feleségeiveléságyasaivalegyütt. NéhányBibliábanlábjegyzetbenmegjegyzik, hogy „apja, Nebukadneccar” valójábanaz ő felmenője, elődje volt. Az ő apjaNabonid volt,Nebukadneccarpediga nagyapja. Az unokáimrólénis mondhatomazt, hogy a gyermekeimrévén a gyermekeim.
3 Elő is hoztákazaranyedényeket, amelyeket a jeruzsálemitemplomból, az Isten házábólhoztakel, és a királyazokbólivottfőrangúembereivel, feleségeiveléságyasaivalegyütt. 4Itták a bort, ésközbendicsőítettékazaranyból, ezüstből, rézből, vasból, fábóléskőbőlcsináltisteneket.
Babilon bizonyára csodálatos város lehetett. Berlinben, a Múzeumszigeten, a Pergamon Múzeumban némi benyomást kaphatunk róla. Babilonban 250 torony állt, a babiloni függőkertek pedig a világ hét csodája közé tartoztak. A városon keresztül folyt az Eufrátesz folyó. Az esti órákban a keleti illatok bizonyára bódítóak voltak.
Egy este nagy lakomát rendeztek, amelyre több ezer előkelőséget hívtak meg – nőkkel együtt, ami akkoriban nem volt szokás. Nyugodtan nevezhetjük orgiának. Részegre itták magukat, és akkor előhozatták a jeruzsálemi templomból elrabolt szent edényeket, hogy azokból igyanak. Azt, amit a Szentírás már korábban Ézsaiás és Jeremiás által Babilon bukásáról kijelentett, figyelmen kívül hagyták.
Ha valaki nem olvassa az Írást, abból előbb-utóbb baj lesz.
… ivottfőrangúembereivel, feleségeiveléságyasaivalegyütt. Van egy keletimondás: „Akitazistenekelakarnakpusztítani, aztelőbbőrülettelverikmeg.” Bélsaccarőrültvolt – nemabbanazértelemben, hogynemvoltesze, hanemabbanazértelemben, hogysemmibevetteazÍrást.
Italoztak, részegekvoltak, és egy orgiamindentesticselekedeteteljesintenzitássalzajlott. Ami ezutántörtént, azaz 5–9. versekbenolvasható: Egyszerrecsak egy emberikézujjaitűntekfel, ésírnikezdtek a királyipalotafestettfalára, a lámpatartóvalszemben; a királypedignézte a kezet, ahogyanírt. 6Közben a királyarcaelsápadt, gyötrőgondolataitámadtak, meggörnyedt a háta, ésmég a térdeiisreszkettek.Volt márolyanélményed, amikormajdnemösszeestél, és a térdeidfélelmedbenmegrogytak? Azoltárelőtt? Vagy egy hírhallatán, amelybenazálmaidszertefoszlottak?Istennekkülönbözőeszközeivannak, amelyekkelmég a királyokhozisszólhat.
7 A királyhangosankiáltoznikezdett, hogyvezessékeléje a varázslókat, a csillagjósokatés a jövendőmondókat. Azutánígyszólt a király a babilonibölcsekhez: Bárkiislegyenaz, akielolvassaeztazírást, ésmegtudjanekemmagyarázni, azbíborbaöltözhet, aranyláncotkap a nyakára, és rang szerintharmadikleszazországomban. 8Akkor eljött a királyvalamennyibölcse, de nemtudtákazírástelolvasniésmegmagyarázni a királynak. 9Ekkor Bélsaccarkirálymégjobbanmegrémült, arcaelsápadt, és a főrangúemberekistanácstalanokvoltak. Az emberek többnyire akkor hívnak tanácsadókat, amikor bajban vannak – de olyanokat, akik nem tudnak segíteni: ezoterikusokat, pszichiátereket és filozófusokat. Nem tudom, miért nem tudták ezek a bölcsek elolvasni az írást. Talán „el volt rejtve a szemeik elől”, ahogy a Biblia gyakran fogalmaz.
Ekkor lép színre Dániel. Keresni kezdik őt. A 10–16. versek írják le ezt. „Hol van a héberek Istene?” Ott volt – közelebb, mint ahogy a jelenlévők sejtették.
Úgy tűnik, Dániel sok éven át semmilyen befolyással nem bírt Babilon politikai életére. Most körülbelül 80 éves lehet. Bélsaccar nyilván sosem hallott róla. De ha valaki hűséges, újra lehetőséget kap arra, hogy szóljon. Isten most lehetőséget adott Dánielnek.Mi történt?
10 Amikorazonbanazanyakirálynőmeghallotta, min tanakodnak a királyésfőemberei, bement a mulatozókhoz, ésottígyszólt a királyné: Király, örökkéélj! Ne gyötörjenektégedgondolataid, ésazarcod se legyensápadt! A királynőmeghallotta a lakomaterembentámadtzajt, ésbelépett. A feleségek tipikus tanácsát adja: „Szedd össze magad, ne hagyd, hogy a gondolataid megrémítsenek!”
Ilyen helyzetben azonban nem ilyen tanácsra van szükség. Ilyen tanácsokat csak törvényeskedő emberek adnak. Azt mondják: „Cselekedj valamit!”, „Légy aktív!” – de a probléma az, hogy az érintett személy nem tudja, mit kellene tennie, és nincs is ereje hozzá. Többre van szüksége, mint puszta bátorításra:
11 Van országodban egy férfi, akibenszent, istenilélek van. Apádidejébenőtúgyismerték, mint akinekvilágosértelme van, ésolyan a bölcsessége, akárazisteneké. Apád, Nebukadneccarkirály a mágusok, a varázslók, a csillagjósokés a jövendőmondókelöljárójávátette; igen, a teapád, ó, király! 12Mert Dánielben, akit a királyBaltazárnaknevezettel, rendkívülilélek, tudásésértelemlakik, ésképesarra, hogymegmagyarázzaazálmokat, feltárja a titkokatésmegfejtse a rejtettértelműdolgokat. Most azérthívatnikellDánielt, majd ő megadja a magyarázatot! Dánieltekkor a királyelévezették. A királyígyszóltDánielhez: Te vagyaz a Dániel, a zsidófoglyokegyike, akitapám, a királyhozottideJúdából? 14Azt hallottamfelőled, hogyistenilélek, világosértelemésrendkívülibölcsesség van benned. 15Most vezettékelém a bölcseketés a varázslókat, hogyolvassákeleztazírást, ésmagyarázzákmegnekem, de őknemtudtákaztmegmagyarázni. 16Rólad azonbanazthallottam, hogymegtudodmagyarázni, amimagyarázatraszorul, ésmegtudodfejteni a rejtélyeket. Ha tehátmosteltudodolvasnieztazírást, ésmegtudodnekemmagyarázni, akkorbíborbaöltözhetsz, aranyláncotkapsz a nyakadra, és rang szerintharmadikleszelországomban.
Dániel tehát körülbelül olyan idős lehetett, mint én, és bizonyára tiszteletet parancsoló megjelenése volt. Egy illusztrációval kezdett: emlékeztette Bélsaccart nagyapjára, és a 17–21. versekben elmondja, milyenek voltak akkor a körülmények.
17 Dániel ígyválaszolt a királynak: Ajándékaidattartsd meg, ésadományaidat add másnak! De azértazírástelolvasom, ésmegmagyarázomneked, királyom. Itt Isten szolgáját látjuk, aki tudja, hogy Isten gondoskodik róla. Nem fogad el megvesztegetést vagy ajándékot olyan emberektől, akik nem Isten gyermekei. Bár nem ez az alkalom, hogy a pénzről beszéljünk, mégis fontos tudni, hogy Isten gondoskodik az Ő népéről, az Ő szolgáiról.Mindig van bennem némi bizalmatlanság, amikor keresztény szolgálatok kegyes szavakkal nyomást gyakorolnak tagjaikra, látogatóikra vagy olvasóikra. Soha nem hívtam meg olyan igehirdetőt a testvérgyülekezetek közül, aki szolgálatáért fix díjazást kér. Aki az Igét szolgálja, az hittel szolgáljon. És ha így tesz, akkor miénk a felelősség, hogy gondoskodjunk róla.
Ó, király! A felséges Isten királyiuralmat, nagyságot, méltóságotésdicsőségetadottapádnak, Nebukadneccarnak. 19Olyan nagyhatalmatadottneki, hogyremegtekésrettegtektőle a különbözőnyelvűnépekésnemzetek. Megölte, akitakart, éséletbenhagyta, akitakart; fölemelte, akitakart, ésmegalázta, akitakart. 20De amikorszívefölfuvalkodott, ésgőgösenmegkeményedett, letaszítottákkirályitrónjáról, ésméltóságátelvettéktőle. 21Száműzték azemberekközül, éscsakannyiértelmemaradt, mint azállatoknak. A vadszamarakközötttanyázott, füvetevett, mint azökrök, ésazégharmatjaáztattatestét, mígelnemismerte, hogyazemberekkirályságán a FelségesIstenuralkodik, és ő aztültetitrónra, akitakar.
A vádezt a szemléltetéstkövetőena 22-23. versekbenhangzikel: „De te, Bélsaccar, aki a fiavagy, nemaláztadmegmagadat, bármindezttudtad. 23A mennyUraföléhelyeztedmagad, mertaz ő házánakedényeithoztákeléd, éstebortittálazokbólfőrangúembereiddel, feleségeiddeléságyasaiddalegyütt, miközbendicsőítettedazezüstből, aranyból, rézből, vasból, fábóléskőbőlcsináltisteneket, amelyeknemlátnak, nemhallanak, éssemmitsemtudnak. De aztazIstent, akinek a kezében van azéletedés a sorsod, nemdicsőítetted.
Észrevesszük a háromszoros vádat?
„Te, Bélsaccar, vétkeztélazigazságismereteellen.” te, Bélsaccar, ….nemaláztad meg magadat, bármindezttudtad.Ismertedazigazságot, de nem törődtél vele.
Ez az elv mindnyájunkra érvényes, akik olvassuk vagy halljuk Isten Igéjét. Aki hallja vagy olvassa az igazságot, felelősséggel tartozik érte. Választ kell adnia rá.Matthew Henry, a jól ismert bibliamagyarázó így fogalmazott:„Nemcsak azokért az igazságokért vagyunk felelősek, amelyeket ismertünk, de nem alkalmaztunk, hanem azokért is, amelyeket megismerhettünk volna, de nem tanultuk meg.”
Felelősek vagyunk az Írás teljes igazságáért, amely a kezünkben van – és az időért is, amit annak tanulmányozására fordítottunk. Félelemmel gondolok arra a pillanatra, amikor minderről számot kell adnom az Úr előtt.
Hány igehirdetést hallottál már – jókat és kevésbé jókat? És valamennyien számot fogunk adni arról, mit kezdtünk azzal az Igével, amit hallottunk vagy olvastunk.Egy testvér egyszer ezt mondta:„Élünk – és ez már önmagában oka az optimizmusnak. Istennek még terve van velünk.”
Majd Dánielaztmondjaaz 5:23-ban: „ÉsmagadatazégUránálmagasabbraemelted, ésvégülazezüstből, aranyból, rézből, vasból, fábóléskőbőlcsináltisteneket, amelyeknemlátnak, nemhallanak, éssemmitsemtudnak.Bálványimádást gyakoroltál. Ilyesmit mi sosem tettünk volna – mi civilizált európaiak vagyunk. Vagy mégis?Úgy gondolom, sokan közülünk imádtak már aranyból, bronzból, vasból vagy fából készült bálványokat.Pál apostol például az Újszövetségben az irigységről és a kapzsiságról beszél – ezek szintén bálványimádásnak számítanak! (Kol 3,5)Nemcsak a bibliai királyok voltak materialisták – mi is gyakran vagyunkanyagiasak; és a Biblia ezt bálványimádásnak nevezi.Ha anyagi megfontolások határozzák meg az életünket, a prioritásainkat, a napi döntéseink mögötti indítékainkat, akkor az bálványimádás.– Bélsaccar, te ismerted az igazságot, de nem aszerint éltél; magadatazégUránálmagasabbraemelted, bálványokatimádtál.
A 24-28. versekDánielmagyarázatáttartalmazzákazeseményekre:
24 Ezértküldte ő ezt a kezet, ésírattaföleztazírást. 25Az írás, amelyoda van írva, ígyhangzik: menémenétekél ú-parszín. 26A szavakmagyarázatapedigez: A menéaztjelenti, hogyszámbavetteIstenkirályságodat, ésvégetvetannak. 27A tekélaztjelenti, hogymegmérttégedmérlegen, éskönnyűnektalált. 28A perészaztjelenti, hogyfelosztottakirályságodat, és a médeknekmeg a perzsáknakadta.
Hogyan kell értelmezni az üzenetet?MENÉ azt jelenti, hogy Bélsaccar uralmának vége.
Van egy történet egy prédikátorról XIV. Lajos francia király udvarából, akit Bour de Louis-nak hívtak. Egy igehirdetésben kemény szavakkal feddte meg a királyt pazarló és féktelen életviteléért. Egy olyanemberről beszélt, akinek nagy bűnei vannak. A király viszonyt semmilyen jelét nem mutatta annak, hogy megértette volna az üzenetet. Ekkor a prédikátor hangosan felkiáltott – ahogy egykor Nátán Dávid előtt –: „Te vagy az az ember!”Majd a kissé megdöbbent királynak ezt mondta:”Bocsássonmeg, felség, de nekemcsakegy uram van, a királyokkirálya”.
Dánieljópéldaarra, hogyvalakielmondja egy nagykirálynak, hogyIstenmegszámláltakirályságánaknapjait.
A MENÉ szó arámi nyelven „számlál”-t jelent. A szó ismétlése erőteljes nyomatékot fejez ki.A következő szó, TEKEL, azt jelenti: „megméretett”.„Megmérettél a mérlegen, és könnyűnek találtattál.” Ez személyes üzenet volt, és magáraBélsaccarra vonatkozik.Az utolsó szó, PERES, azt jelenti: „megosztva” vagy „széttörve”. Ebből áll össze az üzenet értelme: Isten felosztotta királyságodat, és a médeknek meg a perzsáknak adta.
A 29. vers leírja Bélsaccar reakcióját: „Akkor Bélsaccar parancsára Dánielt bíborba öltöztették, nyakára aranyláncot tettek, és kihirdették, hogy rang szerint ő a harmadik az országban.Mit üzen nekünk ez a vers? Mit mondott Isten erről a királyságról? Könnyűnek találtatott, és a médeknek és a perzsáknak adják majd. Nyilvánvaló, hogy Bélsaccar nem hitte el, amit Dániel mondott, és nem hitte el azt sem, mi fog történni a királyságával. Dániel valószínűleg nem tekintette megtiszteltetésnek azt a kitüntetést, amelyet a király adott neki. Tudta, hogy Bélsaccar királyságában betöltött pozíciója egy napig sem fog tartani.
A falon megjelenő üzenet szokatlan körülményei ellenére – és annak prófétai értelmezése ellenére – a király nem hitt.Ezért Isten közvetlenül cselekedett:30Még azon az éjszakán megölték Bélsaccart, a káldeusok királyát. Van egy mondat a Példabeszédekben: Aki a fenyítés ellenére is nyakas marad, hirtelen gyógyíthatatlanul összetörik. (Péld 29,1).Ez tökéletes illusztrációja ennek az igeversnek.
Hérodotosz beszámol arról, hogy a perzsáknak sikerült elterelniük a városon átfolyó Eufráteszt. Miután elterelték a folyót, már csak át kellett vonulniuk a falak alatt, és már a város közepén voltak, miközben Bélsaccar lakomája még javában tartott.
A Bibliából mindig tanulhatunk valamit. Justitiát karddal, mérleggel és bekötött szemmel ábrázolják. Isten nem bekötött szemű, és a legnagyobb pontossággal ítél az igazságosságban és a fényben. Nemzetek nem azért léteznek, mert jól fel vannak fegyverezve vagy atombombájuk van. Egyetlen nemzet sem létezik a saját erejéből.
Nem vagyok pacifista. A pacifizmus nem keresztény világnézet. Hála Istennek Churchill és Roosevelt sem voltak pacifisták, és nem voltak olyan naivak, mint Chamberlain. Fontosnak tartom, hogy egy állam katonailag felkészült legyen – mert nem keresztény nemzet vagyunk. Izrael sem engedheti meg magának a leszerelést.
De egy nemzet létezése nem katonai erőn nyugszik. Jó példa erre a Maginot-vonal – egy hatalmas erődrendszer a második világháború idején.
A világpolitikában, a választásokon vagy katonai puccsok esetén mindig számítani kell meglepetésekre.
A prófécia beteljesedése a 6. fejezetben következik: 1 A méd Dárius pedig elfoglalta az országot hatvankét esztendős korában.Végül néhány záró gondolat.
Az egyik elv, amely felismerhető ebben a történetben, az ítélet ténye. Ábrahám így szólt, amikor Szodomáról beszélgetett Istennel: Vajon az egész föld bírája nem hozna-e igaz ítéletet? (Gen 18,25) Sámuel pedig ezt mondta: Hiszen mindentudó Isten az Úr, és ő teszi mérlegre a tetteket. (1Sám 2,3). Azzal a ténnyel, hogy isteni ítélet van, együtt kell élnünk. Erről a természet is tanúskodik. A természetben sem minden jó. Egy villámcsapás, egy földrengés vagy más természeti katasztrófa felfogható úgy, mint Isten ítélete. Ő ítélkezik. – A lelkiismeretistanúskodikerről. Istenmindenemberbebeleplántálta a lelkiismeretet. – Erről tanúskodik a lelkiismeret is. Isten a lelkiismeretet minden ember szívébe beleültette. Kálvin ezt úgy nevezi, mint egy „monitort”, amelyen keresztül Isten tanúságot tesz az ő igazságosságáról és szentségéről.
Számomraennekazigazságnak a legjobbszemléltetéseHeródesesete.AzÚrJézuselőfutárát, KeresztelőJánostHeródeslefejeztette, mert János szembesítetteőt a bűneivel.AmikorHeródeskésőbbazthallotta, hogyvalaki – Jézus – ugyanazthirdeti, mint Keresztelő János, akit ő kivégeztetett, a lelkiismeretemegszólalt – mégmielőttazértelmeellenttudottvolnamondani.Ezértaztgondolta: az a meggyilkolt János támadtfel a halálból.
Minden emberi szívben ott van a bizonyosság, hogyelkelljönnieazítéletnek. Erről tanúskodik Isten Igéje és az evangélium is. Az evangéliumokból világosan látható, hogy Isten csodálatos kegyelmének hirdetése mellett ott van Isten csodálatos ítélete is.Az Úr kereszten elhangzott kiáltása–„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” – egyrészt bizonyosságot ad nekünk az üdvösség felől, másrészt tanúsítja, hogy Isten ítél. Ez volt a mi bűneink feletti ítélet.– Ugyanezt látjuk a feltámadás kapcsán is: örvendezünk, hogy ő feltámadt, a váltság ára megfizettetett.De az Apostolok cselekedeteiben azt olvassuk, hogy bűnbánatot kell tartanunk a feltámadás fényében:Azértrendelt egy napot, amelyenigazságosítéletetmondmajdazegészföldkerekségfölött egy férfiáltal, akiterrekiválasztott, akirőlbizonyságotadottmindenkielőttazáltal, hogyfeltámasztotta a halálból.(ApCsel 17,31).
Dánielaz 5. fejezetbennembeszélerről, csakközvetve. A nagy Istenről szól, és természetesen arról az Istenről, aki lehetővé tette számára, hogy megértse mindezeket. Feltételezzük, hogy ez a gondolatvilága háttere – de ez itt nem kerül tanításként kifejtésre.Megméretünk – és vajon könnyűnek találtatunk?
Ámen