Category : Apostolok cselekedetei

(44) Pál tanításának integritása. (2) ApCsel 20:25-28

Azt az üzenetet tanulmányozzuk, amelyet Pál az efézusi gyülekezet vénjeihez intézett Milétoszban. Legutóbb ennek a beszédnek az elejét elemeztük, ma pedig a beszéd középső részét tanulmányozzuk, az Apostolok Cselekedetei 20. fejezetének 25-28. verseit olvasva. 25És most tudom, hogy közületek, akik között jártam, az Isten országát hirdetve, többé nem látja arcomat senki. 26Ezért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindenki vérétől tiszta vagyok. 27Mert nem vonakodtam attól, hogy hirdessem nektek az Isten teljes akaratát. 28Viseljetek gondot tehát magatokra és az egész nyájra, […]

(43) Pál tanításának integritása. ApCsel 20,13-24

Ma arról olvasunk, hogyan tanította Pál az efézusi véneket Milétoszban. Tudjuk, hogy Pál második missziós útja végén is sietett vissza Jeruzsálembe, hogy ott lehessen a gyülekezetben a páska ünnepén. Harmadik útján is igyekszik, hogy legalább pünkösdre Jeruzsálemben legyen. Elhagyta Tróaszt, ahol Eutikhosz azzal szerzett magának hírnevet, hogy elaludt Pál prédikációja alatt és kiesett az ablakon. Pál nem akart időt veszíteni, hanem találkozni akart az efézusi vénekkel, így Milétoszba rendelte őket, hogy ne kelljen kitérőt tennie. Az egész tanítást fel fogom […]

(42) Eutikhosz, avagy hogyan legyünk gyorsan híresek. ApCsel 20,1-12

Mai szövegünk az Apostolok Cselekedetei 20:1-12-ben található. Érdekes olvasni és tanulmányozni a korai egyháztörténelmet, valamint összehasonlítani azokat az írásokat, amelyeket Pál apostol írt. Gyakran magából a Bibliából is megbízható állításokat találunk arról, hogy melyik levelet honnan és kinek írta. Ez nem mindig lehetséges, de most, amikor az apostol visszatér Korinthusba az ApCsel 20-ban, valószínűleg a 3. missziós útján, megírja a Rómaiakhoz írt levelét. Ezt a Rómaiakhoz írt levélből tudjuk. Miután megszűnt a zavargás, magához hívatta Pál a tanítványokat, bátorította őket, […]

(41) A kereszténység és társadalmunk érdekei.  ApCsel 19,21-40

Ma Pál apostol Efezusban végzett szolgálatával foglalkozunk. A mai szakaszunk: az ApCsel 19,21-40 Amikor mindez megtörtént, Pál elhatározta a Szellem által, hogy Makedóniát és Akháját bejárva, Jeruzsálembe megy. Így szólt: Ha ott már voltam, Rómát is meg kell látnom. 22Elküldött Makedóniába kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erasztoszt, ő pedig egy ideig Ázsiában maradt.Abban az időben nem csekély zavargás támadt az Úr útja miatt. 24Mert egy Demeter nevű ötvös, aki ezüstből kis Artemisz-templomokat készített, nem csekély keresethez juttatta a kézműveseket. 25Ez […]

(40) Jézus nevének megmentő ereje – ApCsel 19,8-20

Elisabeth Barrett Browning a viktoriánus korszak angol költőnője volt. Sokáig élt  Firenzében és ott is halt meg. Ő mondta, hogy „az ördög akkor a legördögibb, ha tisztelik és megbecsülik”. Azt is mondani szokták, hogy “annak a szomszédságába, ahova Isten templomot vagy imaházat épít, az ördög felépít egy kápolnát”. Amikor elolvassuk a mai Apostolok Cselekedeteiből vett szakaszt, megértjük, hogy mi jellemezte az első keresztényeket, mi foglalkoztatta őket és mi jellemezte a Római Birodalmat. Rómában már a kezdetektől fogva jelen volt a […]

(38) Az evangélium Korinthusban ApCsel 18,1-23

John Haddon Leith (meghalt 2002-ben), az ismert teológus a következőt mondta Kálvinról: „A kálvinista teológia központi, mindent átfogó témája az a meggyőződés, hogy minden egyes embernek minden egyes pillanatban köze van az élő Istenhez.“ Azt gondolom, az Apostolok cselekedeteinek könyve nagyon jól szemlélteti ezt az állítást. Itt Lukács újra és újra elénk tárja, hogy ez a könyv közvetlenül ott folytatódik, ahol az előző befejeződött: Jézus a feltámadása után tovább munkálkodik. A mai napig munkálkodik a tanítványain keresztül mindenhol, ahol Isten […]

(37) Pál apostol a művelt athéniek között. ApCsel 17,16-34

Legutóbb a második missziós útja során kísértük Pál apostolt, amikor Filippiből indulva Thesszalonikán és Béreán át Athénba utazott. Athén városában az akkori értelmiségieknek, gondolkodóknak prédiált, Lukács pedig megörökítette ezeket az eseményeket. Olvassuk el tehát az ApCsel 17,16-34-et. 16 Miközben Pál Athénban várta őket, háborgott a lelke, mert látta, hogy a város tele van bálványokkal.  17 Nap mint nap vitázott a zsinagógában a zsidókkal és a hozzájuk csatlakozott istenfélőkkel; a főtéren pedig azokkal, akiket éppen ott talált. 18Néhány epikureus és sztoikus filozófus […]

(36) Pál Thesszalonikában. ApCsel 17,1-15

Pál a második missziós utazásán jár. Európába átjőve először Filippibe utazott, majd déli irányba, Athénbe. Közben pedig megállt Thesszalonikában. Ma az ApCsel 17,1-15-öt olvassuk: 1 Miután áthaladtak Amfipoliszon és Apollónián, Thesszalonikába értek, ahol zsinagógájuk volt a zsidóknak. 2Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írások alapján. 3Megmagyarázta és bizonyította nekik, hogy Krisztusnak szenvednie kellett, és fel kellett támadnia a halálból; és hogy „ez a Jézus a Krisztus, akit én hirdetek nektek”. Feltettük már magunknak a […]

(35) Mit kell cselekednem, hogy üdvözüljek? ApCsel 16,16-40

Ma Pál apostolt kísérjük tovább a második missziós útján. Ezúttal Görögországba érkezett, Filippibe. Láthattuk, hogyan nyitotta meg Isten Lídia szívét, és hogyan fogadta be házába az apostolt és munkatársait. Pál még mindig Filippiben tartózkodik, amikor ezt olvassuk: 16Történt pedig egyszer, hogy amikor az imádkozás helyére mentünk, egy szolgálóleány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó szellem volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak. 17Követte Pált és minket, és így kiáltozott: Ezek az emberek a magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek! 18Ezt […]

(34) Ellenállhatatlan kegyelem és Isten szívsebészete. ApCsel 16,11-15

Pál a második missziós útján jár. Többször próbált Ázsiába eljutni, Bitíniába menni, de az Úr ezt megakadályozta. Pál és missziós munkatársai Tróászba kerülnek, és itt látja meg Pál álmában  a macedóniai férfit, aki Európába hívja őket. Így aztán nem haboznak sokat, hanem Macedóniába hajóznak, mivel a meghívást a Szentszellem útmutatásának veszik.  ApCsel 16,11-15: 11Elhajóztunk tehát Tróászból; egyenesen Szamotrakéba mentünk(ez egy sziget az Égei-tengeren), másnap Neapoliszba(ez Filippi kikötője volt, kb. 15 km-re a várostól), 12onnan pedig Filippibe, amely Makedónia vidékének első városa, […]