Ma megpróbáljuk megérteni a kosról és a kecskebakról szóló látomás magyarázatát. Hadd utaljak vissza röviden Dániel könyvének elejére. Láttuk, hogy a könyv egyik fő témája az Antikrisztus leleplezése. A könyv nagy vonalakban mutatja be a jövőt, de fő hangsúlya azon van, hogy megmutassa, honnan fog származni az Antikrisztus a történelmi események kibontakozása során. – A Biblia többi könyvének fő célja ezzel szemben a Messiás, a Krisztus bemutatása.
Azt is láttuk, hogy a könyv két nyelven íródott, héberül és arámiul. Az első fejezettől a Dán 2,3-ig héber nyelvű, a Dán 2,4-től a 7. fejezetig arámi. Az arámi nyelvet a nemzetek sorsának leírására használja a könyv, az Izráel népéről szóló prófécia pedig héberül íródott.
A „nemzetek ideje” kifejezés a templom 605-ben történt lerombolásától a Messiás második eljöveteléig tartó időszakot foglalja magában.
A 8. fejezettől a könyv végéig Izraelre vonatkozó próféciák találhatók. Ez Istennek az Izraellel kapcsolatos, előttünk álló terve. A 9. versben például az „ékes föld” vagy „dicső ország” kifejezés szerepel, ahogyan egyes fordításokban olvasható. – A 11. versben pedig utalást találunk a szentélyre és a mindennapi áldozatokra. Ez Izraellel, illetve Jeruzsálemmel
kapcsolatos és az Izraelt érintő dolgokra vonatkozik.
A 2. fejezetben Nebukadneccar álmával foglalkoztunk, a négy elemből álló szobrot vizsgáltuk: arany, ezüst, bronz és vas. Az arany Babilont, az ezüst Görögországot, a bronz a Méd-Perzsa birodalmat, a vas és az agyag pedig a leírhatatlan fenevadat, a Római Birodalmat jelképezi.
A 7. fejezetben Dániel látomást kapott a négy vadállatról, és ezt összefüggésbe hoztuk a 2. fejezettel. Amikor az ember ezt a négy világbirodalmat szemléli, lenyűgöző kép tárul elé. Amikor azonban Isten tekint ezekre a világbirodalmakra a nemzetek idején, vadállatokat lát bennük. Az oroszlán, a medve, a párduc és a leírhatatlan állat szintén a világbirodalmakat jelképezik, de Isten szemszögéből nézve. Az oroszlán Babilont, a medve a Méd-Perzsa Birodalmat, a párduc Görögországot, az utolsó állat pedig a Római Birodalmat jelképezi.
A 7. fejezetben további információkat kapunk a negyedik birodalom királyáról, arról, hogy ki lesz ő, és milyen tevékenységet fejt ki.
A 8. fejezetben a kosról és a kecskebakról, valamint a kis szarvról szóló látomásról olvashatunk. Ez a kis szarv a kecskebakból nőtt ki, és mi azt állítottuk, hogy ez a kis szarv megegyezik a 7. fejezetben szereplővel.
Vannak igemagyarázók, akik nem értenek egyet ezzel a nézettel, de én úgy gondolom, hogy igazam van. A 8. fejezet információt ad arról, honnan fog származni a végső időknek ez a gonosz királya, az Antikrisztus. A 8. fejezet azt mondja, hogy az Antikrisztus az ókori Görögország területéről származik, amely a Római Birodalom része.
Tudjuk, hogy amikor Róma terjeszkedett, elfoglalta a Görög Birodalom összes részét, beleértve annak a négy hadvezérnek a területét is, akik Nagy Sándort követték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a végső idők tíz királya közül négy „görög” lesz, és a kis szarv, az Antikrisztus egyikükből fog előjönni.
A 11. fejezetben megtudjuk majd, hogy az Antikrisztus a birodalom melyik részéből fog származni. Dániel egy nagy képet fest, majd a próféciákat egyre szorosabbra vonja, és az utolsó idők uralkodójára, az Antikrisztusra összpontosít. Dániel részletekkel tölti ki a képet, és lépésről lépésre felfedi, amit az Antikrisztus származásáról mondani akar.
Olvassuk el újra a Dániel 8,1-4-et, és mielőtt a látomás értelmezésére rátérnénk, néhány megjegyzést szeretnék hozzáfűzni. Bélsaccar király uralkodásának harmadik évében nekem, Dánielnek látomásom támadt, az után, amelyet először láttam. 2Azt láttam a látomásban, hogy Súsán várában vagyok, Élám tartományában. A látomásban az Úlaj csatornánál láttam magamat. 3Föltekintve láttam, hogy egy kétszarvú kos áll a csatorna
(11) Dániel 8,15-27. A kos és a kecskebak látomásának magyarázata. 2
mellett. Mind a két szarv nagy volt, de az egyik nagyobb volt a másiknál, és a nagyobbik később nőtt ki.4Láttam, hogy a kos szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben, és nem lehetett megmenekülni tőle. Azt tette, amit akart, és felfuvalkodott.
Emlékezzünk vissza: a kost a Dániel 8,20 alapján azonosítottuk, és azt mondtuk, hogy ez a méd-perzsa királyokat jelképezi. Összehasonlítottuk ezt a 7. fejezettel, ahol a Méd-Perzsa Birodalom felemelkedését a sok húst evő medve szimbolizálja. Itt is a kost látjuk, amely szarvaival nyugat, észak és dél felé öklel. Különböző szimbólumokkal találkozunk, amelyek ugyanazt tanítják nekünk. Ez felel meg Nebukadneccar álmában a 2. fejezetben szereplő ezüstnek. A próféta különböző képeket használ, amelyek ugyanazt az üzenetet fejezik ki.
A történelemben Perzsia volt a kos. Zend-Avészta szerint Perzsia védőszellemét kosként ábrázolták, mégpedig kétszarvú kosként. (Ez a zoroasztriánus hithez és valláshoz kapcsolódik.) Azt is mondtuk, hogy a két szarv nem volt egyforma hosszúságú, és a nagyobb szarv később nőtt ki. Előbb a Méd Birodalom volt hatalmon, de aztán Perzsia vált dominánssá. A kos tehát a Méd-Perzsa Birodalmat jelképezi.
A Dán 8,5-8-ban a kecske felemelkedésének leírását találjuk. Majd azt vettem észre, hogy egy kecskebak jön napnyugat felől az egész föld fölött, nem is érintve a földet. … (Ez azért fontos, mert olyan gyorsan jött) … Ennek a baknak a két szeme közt egy hatalmas szarv volt. 6Amikor odaért a kétszarvú koshoz, amelyet a csatorna mellett láttam állni, rárontott teljes erővel.7Láttam, hogy mikor a koshoz ért, nekivadulva felöklelte a kost, és letörte a két szarvát. A kosnak pedig nem volt annyi ereje, hogy megálljon vele szemben. A földre terítette, megtaposta, és nem volt, aki a kost megmenthette volna a hatalmától.8A kecskebak azután nagyon nagyra nőtt; de amint elérte hatalmának csúcsát, letört a nagy szarv, és helyette négy hatalmas szarv nőtt a négy égtáj felé.
A kecskebakot a Dániel 8,21 Görögországgal azonosítja. Az első király Nagy Sándor volt. Párhuzamot láttunk a 2. fejezetben szereplő ezüsttel és a 7. fejezetben szereplő párduccal. A párduc dinamizmusa, mozgékonysága és gyorsasága miatt Nagy Sándort és hadseregét jelképezi. – Beszéltünk Nagy Sándornak a perzsa Dáriusz király elleni csatáiról, és arról, hogyan lett Sándor világhódító uralkodó. Birodalma egészen Indiáig terjedt, de főhadiszállását Babilonban rendezte be. Babilon a Jelenések könyvének próféciáiban is nagy szerepet játszik, mert Babilont az Antikrisztussal azonosítják. Nagy Sándor Babilonban halt meg. Az ókor egyik legnagyobb uralkodója volt, intelligens és okos ember, amit nem lehet minden elnökről vagy királyról elmondani. A kecskebak legyőzte a kost, eltaposta, és senki sem tudta megmenteni a kost.
8A kecskebak azután nagyon nagyra nőtt; de amint elérte hatalmának csúcsát, letört a nagy szarv, és helyette négy hatalmas szarv nőtt a négy égtáj felé. Nagy Sándor halála után a birodalom szétesett, és négy hadvezére – Kasszandrosz, Lüszimakhosz, Ptolemaiosz és Szeleukosz – felosztotta egymás között.
Ezek közül az egyik különösen fontos. Nem Ptolemaiosz, aki Egyiptomot és Palesztina területét kapta. Nem is Kasszandrosz vagy Lüszimakhosz. Hanem Szeleukosz, aki azt a területet kapta meg, amelyet ma a modern Közel-Keletnek nevezünk: Irán, Irak és Szíria területét. Ez a térség nem elsősorban az olaj miatt fontos, hanem sokkal inkább azért, mert erről a területről fog előlépni az Antikrisztus, az északi király.
Van egy kérdés, amelyet azok tesznek fel, akik a 7. és 8. fejezetet olvassák. Legutóbb említettem a Scofield Bibliát. Azt mondtam, hogy csodálatos könyv, és a lábjegyzeteiből sokat lehet tanulni. Mindig volt egy példányom, és most is van. Ugyanakkor sok keresztény úgy tekint a lábjegyzetekre, mintha azok ihletett szövegek lennének, pedig nem azok. A lábjegyzeteket emberek írták, és különbséget kell tenni a Biblia szövege és a lábjegyzetek között. Nekem sem kell elhinnetek mindent, amit tanítok.
(11) Dániel 8,15-27. A kos és a kecskebak látomásának magyarázata. 3
A Scofield-jegyzetek azt tanítják, hogy a 7. fejezetben szereplő kis szarv a negyedik birodalommal azonosítható, a 8. fejezetben szereplő kis szarv pedig Görögországgal, ezért nem lehetnek ugyanazok a szarvak.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, amit a Biblia tanít: az utolsó időkben egy nagy világbirodalom lesz, aminek tíz szarva van, vagyis tíz jelentős állama, és ezek közül az egyikből elő fog lépni egy ember, a fenevad, a világ uralkodója. Azok a keresztények, akik azt állítják, hogy a 7. fejezetben szereplő szarv a negyedik világbirodalomból származik, a 8. fejezetben szereplő szarv pedig a harmadikból, ezért a kettő nem azonos, logikai hibát követnek el, mert nem értik, hogy a harmadik birodalom a negyediknek a része.
Következésképpen a négy szarv, amely abból az egyetlen különleges szarvból nőtt ki, a tíz állam közül négyet jelképez, és mivel a kis szarv egyikből ered, joggal várhatjuk, hogy a kis szarv ebből a negyedik birodalomból fog előjönni, de a 8. fejezet szerint ő a világbirodalomnak a görög részéből fog származni, és nem a rómaiból.
Összefoglalva elmondható: a két fejezet (7. és 8.) összefüggéséből, valamint a két szarv jellegéből és abból, hogy hatalmuk az utolsó napokban fog kibontakozni, egyértelműen következik, hogy a két szarv ugyanaz a szarv.
Van még egy utalás a 8. fejezetben arra, hol találhatjuk meg a kis szarvat. Lapozzunk a Jelenések 13,2-höz. Ott ezt olvassuk az Antikrisztusról: „És az állat, amelyet láttam, olyan volt, mint egy párduc…”, mert a fenevad, a párduc helyreállított Római Birodalom görög részéből származik!
Egyszerű: a két szarv ugyanaz a szarv.
Sokan problémát láttak a 8. fejezetben szereplő kis szarvval kapcsolatban. Úgy vélték, hogy ez Antiokhosz Epiphanészre vonatkozik, a Kr. e. 2. században Szíriában uralkodott. Üldözte a zsidókat, gőgös és gonosz volt. Ő azonban csak előképe volt az Antikrisztusnak, ahogyan sok gonosz uralkodó élt már a világtörténelem során. – Figyeljünk a Dániel 8,19-re: Majd ezt mondta: Én a tudtodra adom, hogy mi fog majd történni, amikor véget ér a harag; mert meg van szabva a vége! Ez nem az első eljövetel idejére vonatkozik, hanem a másodikra, az idők végén. A Dániel 8,26 így szól: Az estékről és reggelekről szóló látomás színigaz. Mégis tartsd titokban ezt a látomást, mert a távoli jövendőről szól!
A 7. és 8. fejezet próféciái a végidőre vonatkoznak, amikor Jézus visszatér majd. Olvastunk a kosról és a kecskebakról, valamint a küzdelmükről, amelyből a kecskebak került ki győztesen. Most olvassuk el a Dán 8,9-14. verseket: Azok közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az ékes földön. 10Felnőtt egészen az ég seregéig, és a földre dobott néhányat ebből a seregből, a csillagokból, és összetaposta őket.11Még a sereg vezérével is szembeszállt, elvette tőle a mindennapi áldozatot, és feldúlta szentélyét. 12Sereget rendelt bűnös módon a mindennapi áldozat ellen, és földre terítette az igazságot. Minden tette sikerült.13Azután hallottam, hogy egy szent beszélni kezdett, egy másik szent pedig válaszolt annak, aki ezt kérdezte: Meddig tart az, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál? Meddig lesz kiszolgáltatva a szentély, és meddig tiporja azt a sereg?14Ezt válaszolta neki: Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését.
Talán 14. vers értelmezése a legnehezebb. A 2300 nap az 7 év mínusz 220 nap. Csak találgatni lehet, de nem vagyok benne biztos: a nagy nyomorúság idején talán lesz egy időszak, az év kétharmada körül, amikor a fenevad végrehajt egy bizonyos cselekedetet, amelyet a helyreállított templom megszentségtelenítésének lehetne tekinteni. Ez lehetséges ugyan, de nem lehet biztosan állítani.
Nézzük meg most a 15-26. versekben található értelmezést, magyarázatot. A 15-16. versben megjelenik egy férfi: 15 Amikor én, Dániel, ezt a látomást láttam, és kerestem az értelmét, egyszer csak elém állt valaki, aki egy férfihoz hasonlított.16És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: Gábriel, magyarázd meg neki ezt a látványt!
(11) Dániel 8,15-27. A kos és a kecskebak látomásának magyarázata. 4
Tehát Gábriel volt az, aki megmagyarázta ezt a látomást. Örülhetünk annak, hogy hiteles, ihletett magyarázat áll a rendelkezésünkre. Az ihletett magyarázatot is tudni kell értelmezni, és ez nem könnyű. Vigyázni kell arra, hogy ne értelmezzük újra azt, amit valaki már értelmezett, ebben az esetben Gábriel arkangyal.
Ő odajött, ahol álltam, én pedig megrémültem jöttére, és arcra borultam. Akkor ezt mondta nekem: Értsd meg, emberfia, hogy a végső időről szól ez a látomás. Ebből világossá válik, hogy a prófécia nem Antiokhosz Epiphanészre vonatkozik, hanem a végidőkre. A 19. versben így szól: Majd ezt mondta: Én a tudtodra adom, hogy mi fog majd történni, amikor véget ér a harag; mert meg van szabva a vége! A „harag ideje” más fordításokban
így szerepel: meg akarom mutatni neked, mi fog történni az átok végén; angolul the final period of the indignation. A héber szó „za-am”. Ha megnézzük a konkordanciában, a za-am szó „nyomorúságot” jelent. A nyomorúság ideje.
A za-am szó az Ézs 10,24 és 25-ben is előfordul. Az Ézs 26,20-ban a za-am a nyomorúság idejére utal. A za-am szó a Jer 10,10-ben, az Ez 21,31-ben és a Dán 11,36-ban is előfordul.
Ha elolvassuk a Dániel 11,36-ot, a szövegkörnyezetből kiderül, hogy ez a jövőre vonatkozik. Ez a király azt tesz, amit csak akar (ez az Antikrisztus, a kis szarv). Fölmagasztalja és nagyobbnak tartja magát minden istennél, és szörnyűségeket mond még az istenek Istene ellen is. De csak addig boldogul, amíg véget nem ér a harag, mert ami el van határozva, annak meg kell történnie. Dániel hisz Isten szuverén kegyelmében és ítéleteiben. A „harag” vagy más fordításban az „átok” a nagy nyomorúság, amely a mi szemszögünkből még a jövőben van, amely felé tartunk.
Olvassuk el a 18. verset: „Amikor hozzám szólt, ájultan estem a földre, (mély álomba merültem) de ő megérintett, és talpra állított. Érdekes, hogy amikor valakit a jövőről tanítanak, akár el is álmosodhat!19 Majd ezt mondta: Én a tudtodra adom, hogy mi fog majd történni, amikor véget ér a harag; mert meg van szabva a vége! 20Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, a médek és a perzsák királya. 21A szőrös bak a görögök királya; a két szeme között levő nagy szarv az első király. A történelemből tudjuk, hogy az első király Nagy Sándor volt. A nagy szarv, amely letörött, és helyette négy kisebb szarv nőtt, a négy kisebb birodalmat jelenti, amelyek azonban gyengébbek voltak, mint az egykori nagy birodalom. Nagy Sándor halála után birodalmát hadvezérei, Kasszandrosz, Lüszimakhosz, Szeleukosz és Ptolemaiosz osztották fel maguk között.
Ez sokakban kérdéseket vetett fel. Ha négy királyról beszélünk, akik Krisztus előtt kerültek hatalomra, miközben az egész prófécia a távoli jövőre vonatkozik, hogyan kell ezt értenünk?
Hiszen egy nagy, mindent magába foglaló világhatalomról beszéltünk, az utolsó időkben újra felépült Római Birodalomról, amelyről még részletesen is szólunk, amikor a 9. fejezethez érünk. Ennek a tíz királyságnak négy része valójában görög terület volt. Amikor tehát az utolsó időkről és az újjáéledt Római Birodalomról beszélünk, akkor ennek a görög résznek a helyreállításáról is beszélhetünk. Erről van szó. Tehát amikor ez az időszak véget ér, ezt olvassuk: 23 Az ő uralkodásuk végén, a bűnök tetőfokán előáll majd egy bősz tekintetű király, kétértelmű beszédek mestere. Más fordításokban: 23 De uralkodásuk vége felé, amikor a gonoszok túlsúlyba kerülnek, fel fog lépni egy vakmerő és ravasz király.
Vakmerő ember lesz, jártas az intrikákban, ugyanakkor – ahogy a 24. versben olvassuk – hatalma rendkívül nagy lesz. Mi jellemezte a görögöket és mi a rómaiakat? A görögök költők és filozófusok voltak. Platón, Arisztotelész és mások, történészek és írók, rendkívül intelligens emberek voltak. A rómaiak, amikor meghódították Görögországot, mindent beépítettek a saját kultúrájukba, amit ott találtak, mert nagyra értékelték a görögök intelligenciáját.
A rómaiak erősek voltak a törvény, a jog területén, és hatalmas uralkodók is voltak. Amit tehát ebben az utolsó, mindent átfogó birodalomban látni fogunk, az az, hogy fenevad, az
(11) Dániel 8,15-27. A kos és a kecskebak látomásának magyarázata. 5
Antikrisztus egyesíti az erőt és az intelligenciát. A római kegyetlenséget a ravaszsággal és az intelligenciával együtt fogjuk viszontlátni.
Hatalmas lesz az ereje, bár nem a maga erejéből. Mit kell ez alatt értenünk? A Jelenések könyvéből tudjuk, hogy amikor megjelenik, kitől kapja majd a hatalmát. A sárkánytól, vagyis a Sátántól. Ez az utolsó hatalmas uralkodó a sátáni háromság első személyétől kapja a hatalmat. Ahogy van Szentháromság, úgy van szentségtelen háromság is: Sátán, az Antikrisztus és a hamis próféta. Mind hamisak! Az erő, ami az Antikrisztust mozgatja, a Sátán akarata. … Szörnyű módon fog pusztítani, minden tette sikerül. Pusztítja az erőseket és a szentek népét. Meg akarja hiúsítani Isten tervét, azt, amit Isten Izráellel és a nemzetekből származó hívőkkel elhatározott. Az Antikrisztus a Messiás riválisa! Ő az Anti Krisztus. Az a személy lesz, aki látszólag meg tudja oldani a világ összes rejtélyét. A Kol 2,3-
ból tudjuk, hogy Krisztusban van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve. Az Antikrisztus ezt próbálja utánozni. Azt fogja állítani, hogy ő képes megoldani a világ minden problémáját.
Érdekes, és szerintem jelentőségteljes, hogy ez az uralkodó az egykori görög területről fog származni, de a rómaiak minden tulajdonságával is rendelkezni fog. Az utolsó időkben három erősteljes hatás lesz jelen: Az egyik Róma befolyása, a kegyetlenség, a hatalom és az erő. A második a görög befolyás: az értelem/intelligencia, a tudás, a művészet és a filozófia (vagyis az ideológia).
A harmadik a héber befolyás. Vajon nem érdekes, hogy amikor Urunkat keresztre feszítették, Pilátus három nyelven – latinul, görögül és héberül – íratott táblát tett a keresztre? Ez a három kultúrkör az, amelyet az Antikrisztus meg akar semmisíteni.
Olvassuk el a 25. és 26. verseket: 25 Okossága révén sikerül, amihez álnokul hozzáfog, ezért fölfuvalkodik szívében, és háborítatlanul pusztít el sokakat. De amikor a vezérek vezére ellen támad (ez utalás a Messiásra), összetörik anélkül, hogy hozzányúlnának. Istenné teszi magát, imádatot követel, és igényt tart az egész világ feletti uralomra.
Pál a 2Thessz 2,3-4-ben így ír: 3Senki semmiféle módon ne vezessen félre titeket. Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia. 4Ez majd ellene támad, és fölébe emeli magát mindennek, amit istennek vagy szentnek mondanak, úgyhogy beül az Isten templomába is, azt állítva magáról, hogy ő isten. Ez lesz az Antikrisztus az utolsó időkben.
A 25. vers szerint emberi kéz érintése nélkül törik majd össze. Más szavakkal: az Antikrisztus, a kis szarv, a király vagy a fenevad (mindegyik az Antikrisztust jelenti) isteni beavatkozás által fog megsemmisülni. Ez nyilvánvaló utalás Urunk Jézus második eljövetelére, aki megjelenésekor elpusztítja a fenevadat és minden hatalmat, amely Isten ellen lázad. A 26. versben ez áll: Az estékről és reggelekről szóló látomás színigaz. Mégis tartsd titokban ezt a látomást, mert a távoli jövendőről szól! 27Akkor én, Dániel, összeroskadtam, és napokig beteg voltam. De azután fölkeltem, és végeztem teendőimet a király mellett. Ez az érthetetlen látomás azonban lenyűgözve tartott. Bár megértette ezt az ihletett magyarázatot, mégis tanácstalan volt, mert nem volt még meg az a távlat, a nézőpont, amellyel mi ma rendelkezünk.
Érdekes, milyen gyorsan bontakozik ki előttünk a prófétai történet. Csak elég magasra kell felmászni egy fára, hogy a történelem perspektívájából szemlélhessük az eseményeket. Szemünk előtt bontakoznak ki azok a nemzetek, amelyek szükségesek a Dániel 8. fejezetében leírt látomások beteljesüléséhez. Mikor lett Görögország független állam? Ez volt a terület,
amelyet Kasszandrosz örökölt Nagy Sándortól. Ha ő az egyik a tíz szarv közül, akkor Görögországnak is léteznie kell. Nagy Sándor egész birodalma, amelyet halála után hadvezérei osztottak fel, az elmúlt 100 évben különálló országokra tagolódott. Ezek közé tartozik Egyiptom, Törökország, Irán, Irak, Jordánia, Szíria, Libanon és mások. Ezek mind önálló
(11) Dániel 8,15-27. A kos és a kecskebak látomásának magyarázata. 6
államok, amelyek a szemünk láttára jöttek létre! Látjuk, hogy Dániel próféciája egyre közelebb kerül a beteljesedéshez. Micsoda áldás a keresztények számára, hogy tudhatjuk, hogy ezekben a napokban biztonságban vagyunk Krisztusban. Az Úr azt mondta: “Ne féljetek, én legyőztem a világot.”