Ma a Dániel 8,1-14-gyel foglalkozunk, Dánielnek a kosról és a kecskebakról szóló látomásával. Legközelebb majd a látomás értelmezésével, magyarázatával fogunk foglalkozni. János Jelenései valójában Krisztusról szóló kinyilatkoztatások. Dániel könyve pedig bizonyos értelemben az Antikrisztusról szóló kinyilatkoztatás. A 7. és 8. fejezetben a kis szarvról olvasunk, aki majd a 11. fejezetben királyként jelenik meg. Dániel könyve tehát olyan könyv, amely sokat tanít az Antikrisztusról.
A 8. fejezetet olvasva újra fel kell idéznünk, hogy az ezt következő szakaszok héberül íródtak. A Dániel 1,1-2,4 héber nyelvű, a Dániel 2,5-től a 7. fejezetig pedig arámi. Most a 8. fejezettől a könyv végéig ismét a héberre vált a nyelv. Azt mondtuk, hogy a könyv arámi nyelven írt részei, a próféciák elsősorban a pogány világbirodalmakat érintik. A héber nyelven írt próféciák pedig Izráel népére vonatkoznak. A 8. fejezettől kezdve tehát Izráelről van szó.
A 8. fejezetben ezt világosan látni fogjuk. Például a 8,9-ben a „ékes földről” olvasunk. 9 Azok közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az ékes földön. Az ékes föld az ígéret földje, Izrael. – A 11. versben néhány speciális héber kifejezés található. 11 Még a sereg vezérével is szembeszállt, elvette tőle a mindennapi áldozatot, és feldúlta szentélyét. Itt szerepel az „áldozat” és a „szentély” kifejezés. A további próféciák tehát Izraelre vonatkoznak.
A 2. fejezetben Dániel magyarázatot kapott Nebukadneccar nagy szobráról. Ez a szobor a Babilontól Urunk második eljöveteléig fennálló négy királyságot ábrázolta. – A 7. fejezetben ugyanezeket az értelmezéseket láttuk a vadállatokról, isteni nézőpontból. A négy birodalom pedig Babilon, a Méd-Perzsa birodalom, a Görög Birodalom és a részletesen nem jellemzett fenevad, amelyet más bibliai összefüggések alapján a Római Birodalommal azonosítottunk.
Láttuk, hogy a Római Birodalomnak két időszaka van: az egyik Jézus idejében létezett, a másik pedig egy újra létrejövő, helyreállított birodalom. Ezt majd a 9. fejezetben fogjuk vizsgálni. Feltételezem, hogy ennek a negyedik birodalomnak a vezetője az egész föld felett uralkodó Antikrisztus lesz.
Az, hogy a negyedik birodalom uralkodója az Antikrisztus, azt jelenti, hogy amikor a 8. fejezethez érünk, és néhány ige beazonosítja a helyszínt, arra fogunk jutni, hogy az Antikrisztus keletről fog származni. Látni fogjuk, hogy Dániel 8. fejezetében szereplő kis szarv olyan kis szarv, amely ebben az ábrázolásban a Görög Birodalomból származik.
Lehet, hogy sokaknak van otthon Scofield Bibliájuk. A német kiadást Dr. Wasserzug asszony fordította, és a Luther-fordítást használta hozzá. Ha időnként kritikus megjegyzést teszek Scofieldre vagy a Scofield Biblia jegyzetéire, az nem azt jelenti, hogy ez a Biblia ne lenne kiváló. Ezekkel a jegyzetekkel nőttem fel, és akinek megvan a Scofield-Biblia, az szilárd alapot kap ezáltal a hitéhez. Dr. Barnhouse a következő tanácsot adta a fiatal keresztényeknek: „Kezdjétek a Bibliát János evangéliumával, ezután olvassátok végig az Újszövetséget a végéig, majd olvassátok el az első három evangéliumot, mert ezek tartalmazzák a legtöbb prófécia beteljesülését, végül pedig olvassátok el az Ószövetséget a Genezistől Malakiás könyvéig.
A Scofield-Biblia lábjegyzetei kiválóak, de nem mindenhol helyesek. Az egyik ilyen hely a Dánielhez könyvéhez tartozó lábjegyzet. Azt állítja, hogy a 7. fejezetben szereplő kis szarv nem azonos a 8. fejezetben szereplő kis szarval. Ezzel nem értek egyet. Az Antikrisztus abból a térségből fog eljönni, ahol Nagy Sándor uralkodott, a Görög Birodalom területéről.
Amikor Dániel könyvét tanulmányozzuk, azt látjuk, hogy Dániel egy nagy képet rajzol elénk, amely a 2. fejezetben kezdődik, és ahogy ez a kép kibontakozik, egyre több részlet válik láthatóvá. Olyan ez, mint amikor házat építünk. Először elkészül a tervrajz, az alaprajzok, aztán lerakják az alapokat, felhúzzák a falakat, ezután jönnek a különböző mesteremberek, a végén pedig a festés.
Így jut el Dániel a 2. és 7. fejezet után a 8. fejezethez, ahol számos részletet találunk, és ahol a kis szarv az Antikrisztusként azonosítható.
Dániel 8,1-4: Bélsaccar király uralkodásának harmadik évében nekem, Dánielnek látomásom támadt, az után, amelyet először láttam.
(10) Dániel 8,1-14 A kos és a kecskebak 2
Ez azután történt, hogy a 7,1-ben leírt látomást látta, Bélsaccar uralkodásának első évében. 2 Azt láttam a látomásban, hogy Súsán várában vagyok, Élám tartományában. A látomásban az Úlaj csatornánál láttam magamat. 3Föltekintve láttam, hogy egy kétszarvú kos áll a csatorna mellett. Mind a két szarv nagy volt, de az egyik nagyobb volt a másiknál, és a nagyobbik később nőtt ki.4Láttam, hogy a kos szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben, és nem lehetett megmenekülni tőle. Azt tette, amit akart, és felfuvalkodott.
Az első négy versben a kosról olvasunk. A látomás ideje Bélsaccar király uralkodásának harmadik éve, vagyis két évvel a négy vadállatról szóló látomás utánra tehető. A helyszín Súsán erődje Élám tartományban, az Úlaj csatorna mellett. Súsán volt Perzsia fővárosa. Úlaj Súsán közelében volt, a folyó mellett. A 3-4. versekben a kétszarvú kos leírását találjuk. A 20. versből tudjuk, kit jelképez ez a kos: Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, a médek és a perzsák királya.
Így tehát pontosan tudjuk, mit jelent a kos. Ez összhangban van a Dániel 7,5-tel, ahol ez áll: A következő, a második vadállat medvéhez hasonlított. Félig már fölkelt, és három borda volt a szájában, a fogai között. Ezt mondták neki: Kelj föl, egyél nagyon sok húst! Ez pedig megfelel a Dániel 2,32 és 39 leírásának, ahol a birodalomról fémként, mégpedig bronzként olvasunk.
A szobor feje aranyból volt, a melle és a karjai pedig ezüstből. Itt kapunk információkat a második királyságról. De utánad egy másik királyság támad, alacsonyabb rendű a tiednél. Ez a Méd-Perzsa Birodalom, a második, amely megfelel Nebukadneccar álmában az ezüstnek, és Dániel 7. fejezetében a medvének. Ez alacsonyabb rendű királyság volt, mint Babilónia.
A Dánielnél szereplő kosnak semmi köze ahhoz a koshoz, amely a Gen 22-ben a bozótban akadt fenn, és amelyet Ábrahám Izsák helyett áldozott fel. Egy testvér szerint ez a Sátán volt. A kos a hím juh, a Gen 22-ben levágott bárány pedig a mi Urunk Jézus előképe volt, aki a Golgotán halt meg.
Itt a kos a médek és perzsák királyságát jelenti. A kos Perzsia jelképe volt, ahogyan Németország, Oroszország és Amerika címerállata a sas. A fennmaradt perzsa pénzérméken kos volt látható. Amikor tehát Dániel megkapta a kosról szóló látomást, agya ezt rögtön a Méd-Perzsa Birodalommal kapcsolta össze.
A 3. versben azt olvassuk, hogy a kosnak két szarva volt, és az egyik nagyobb volt, mint a másik. Nos, ebben a kettős birodalomban a perzsák töltötték be a vezető szerepet. Ők voltak a dominánsok, és ez megfelel a Dániel 7,5-ben olvasottaknak: A következő, a második vadállat medvéhez hasonlított. Félig már fölkelt, és három borda volt a szájában, a fogai között. A medve egyik oldalát felemelte – ez a perzsák dominanciáját fejezte ki a médek felett.
A 4. versben ezt olvassuk: Láttam, hogy a kos szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt. Egy állat sem állhatott meg vele szemben, és nem lehetett megmenekülni tőle. Azt tette, amit akart, és felfuvalkodott. Ha visszalapozunk a 7,5-höz, akkor azt olvassuk, hogy három borda volt a szájában, a fogai között. És így szóltak hozzá: Kelj fel, egyél sok húst! „Egyél sok húst” – ez azt jelenti, hogy a kos minden irányba öklelt, itt világos párhuzamot látunk. A Méd-Perzsa Birodalom hatalmas területek fölött uralkodott, és senki sem tudott ellenállni neki.
Majd hirtelen a kos megszemélyesül, és azt olvassuk, hogy „nagyra nőtt”. Vagyis nagyra tartotta magát. Jellemző az uralkodókra, hogy önmagukat felmagasztalják, a hatalmat kisajátítják és zsarnokokká válnak. (Megdöbbentő, amit a tévében a hírekben és a kommentárokban látunk. A nyugati átlagpolgár hetente 44 órát ül képernyő előtt, ami nagyjából napi 6 órát jelent.)
Most pedig, az 5-8. versekben a kecskebak felemelkedéséről olvashatunk:
Majd azt vettem észre, hogy egy kecskebak jön napnyugat felől az egész föld fölött, nem is érintve a földet. Ennek a baknak a két szeme közt egy hatalmas szarv volt. 6Amikor odaért a kétszarvú koshoz, amelyet a csatorna mellett láttam állni, rárontott teljes erővel.7Láttam, hogy mikor a koshoz ért, nekivadulva felöklelte a kost, és letörte a két szarvát. A kosnak pedig nem volt annyi ereje, hogy megálljon vele szemben. A földre terítette, megtaposta, és nem volt, aki a kost megmenthette volna a hatalmától.8A kecskebak azután nagyon nagyra nőtt; de amint elérte hatalmának csúcsát, letört a nagy szarv, és helyette négy hatalmas szarv nőtt a négy égtáj felé. Dániel a kos után most a kecskebakot látja, amely nyugatról jött. Ez fontos.
(10) Dániel 8,1-14 A kos és a kecskebak 3
Térjünk vissza a 7.fejezet 6. és 8. verséhez: 6 Azután láttam a következőt, amely olyan volt, mint egy párduc, de négy madárszárny volt a hátán. Négy feje is volt a vadállatnak, és hatalmat adtak neki. Amikor a 7. fejezetet olvastuk, és elmondtuk, mit jelent a párduc, láttuk, hogy Nagy Sándor halála után a birodalmát négy részre osztották. Ezért van a párducnak négy madárszárnya. A 8. versben ez áll: Figyeltem a szarvakat: egyszer csak egy újabb, kicsi szarv bújt elő közöttük, az előző szarvak közül pedig három letört előtte. Olyan szemei voltak ennek a szarvnak, mint az embereknek, és kérkedő szája volt. Felmagasztalta magát.
Térjünk vissza a 8. fejezethez, a nyugatról jövő kecskebakhoz. Mit jelent a kecske? Nem kell találgatnunk, mert a 8,21-ben Dániel maga adja meg a magyarázatot. A szőrös kecskebak Görögország királya, a két szeme között levő nagy szarv pedig az első király. Nagy Sándor volt Görögország első királya, és itt kecskebakként jelenik meg.
Ezt Dániel is érthette, mert a kecske a Makedón Birodalom jelképe volt. A Κάρανος (Karanosz) legendája szerint érméken is megtalálható kecskebak képe. A Makedón Birodalom korábbi fővárosa Aigai, azaz „Kecskeváros” volt, lakóit pedig aigaidáknak nevezték. A Makedóniát körülvevő tenger az Égei-tenger volt, vagyis „Kecsketenger”. Amikor Nagy Sándornak fia született, Aigosznak
nevezte el, ami annyit tesz: „a kecske fia”, mert ez volt a nemzeti címerállat. A nagy szarvról a 8. vers ír. Nagy szavakat használt és nagyra tartotta magát. Ez a szarv letört, és négy tekintélyes szarv nőtt a helyére. A letört szarv Nagy Sándor volt. A szarv az állat erejét jelképezi. Az ókori Görögország hanyatlása a Méd-Perzsa Birodalom ereje miatt következett be. Ez a megfontoltság és a mozgékonyság, illetve a tömeg és a gyorsaság küzdelme volt. Bárki, aki ismeri a futballt vagy a hadászatot, tudja, hogy a gyorsaság mindig felülmúlja a tömeget és a súlyt. Hadd tegyek egy kis történelmi kitérőt. Nagy Sándornak 30 000 katonája és körülbelül 4-5000 lovasa volt. Amikor megtámadta a perzsákat, már Kis-Ázsiában volt, már átkelt a Boszporuszon. A perzsák lassúak voltak, és Nagy Sándor legyőzte őket a Granikosz folyónál. A következő csatában III. Dáreiosz, bár 600 000 fős serege volt, Nagy Sándor hadászati zsenialitásának köszönhetően vereséget szenvedett. Nagy Sándor 20 hónap alatt meghódította Szíriát, Föníciát, Palesztinát és Egyiptomot. Birodalmának nyugati határa az Adriai-tengerig, keleti határa pedig az Indus folyóig terjedt. Nagy Sándor 32 évesen, Kr. e. 323-ban halt meg Babilóniában, maláriában. Nagy Sándor halála után hatalmas birodalmat hagyott hátra. Dániel a 8. versben jóval korábban azt mondja: És a kecske rendkívül nagyra nőtt. Amikor pedig erős lett, a nagy szarv letört, és négy szép szarv nőtt a helyére, a négy égtáj felé. A történet ismert: Nagy Sándor birodalmát hadvezérei osztották fel maguk között. Ptolemaiosz Egyiptomot kapta, Kasszandrosz Makedóniát és Görögországot, Lüszimakhosz Trákiát és Nyugat-Kis-Ázsiát, Szeleukosz pedig Kelet-Kis-Ázsiát és a keleti területeket. Ez azért fontos, mert Nagy Sándor birodalmának egyik részéből fog származni a kis szarv, az Antikrisztus.
Olvassuk el most a kis szarvról szóló verseket, a Dániel 8,9-14-et. Azok közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő, és igen nagyra nőtt délen, keleten és az ékes földön. A kis szarv a négy szarv egyikéből nő ki. Ez azért fontos, mert ebből tudjuk meg, honnan fog származni az Antikrisztus. 10 Felnőtt egészen az ég seregéig, és a földre dobott néhányat ebből a seregből, a csillagokból, és összetaposta őket.11Még a sereg vezérével is szembeszállt, elvette tőle a mindennapi áldozatot, és feldúlta szentélyét. 12Sereget rendelt bűnös módon a mindennapi áldozat ellen, és földre terítette az igazságot. Minden tette sikerült.13Azután hallottam, hogy egy szent beszélni kezdett, egy másik szent pedig válaszolt annak, aki ezt kérdezte: Meddig tart az, amit a mindennapi áldozatról és a szörnyű bűnről láttál? Meddig lesz kiszolgáltatva a szentély, és meddig tiporja azt a sereg?14Ezt válaszolta neki: Kétezer-háromszáz este és reggel; azután a szentély visszanyeri igazi rendeltetését.
Érdekes tudni, honnan nőtt ki a kis szarv. A 9. versben ez áll: Azok közül az egyiken egy kis szarv tűnt elő. Ha visszalapozunk a 7. fejezet 8. verséhez, ezt olvashatjuk: Figyeltem a szarvakat: egyszer csak egy újabb, kicsi szarv bújt elő közöttük… A 7. fejezetben olvastunk a negyedik állatról, amelynek 10 szarva volt, és amelyből a kis szarv nőtt ki. Azt mondtuk, hogy a negyedik, közelebbről nem jellemzett állat az újjáéledt Római Birodalmat jelképezi.
(10) Dániel 8,1-14 A kos és a kecskebak 4
A 8. fejezetben viszont azt mondja a szöveg, hogy a kis szarv a harmadik állatból nő ki, vagyis a 7. fejezetbeli párducból, a Méd-Perzsa Birodalomból. Emiatt állítja a Scofield Biblia, hogy a 7. fejezet kis szarva nem ugyanaz, mint a 8. fejezet kis szarva. A 7. fejezetben található kis szarvat a Római Birodalommal, vagyis az Antikrisztussal azonosítják, míg a 8. fejezet kis szarvát Görögországgal. így Antiokhosz Epiphanésszel azonosítják, aki Krisztus születése előtt uralkodott.
Antiokhosz nagyon gonosz ember volt. Mivel Nagy Antiokhosz legkisebb fia volt, senki sem gondolta volna, hogy valaha is hatalomra jut, mégis uralkodott egy kis ideig. Antiokhosz Epiphanésznek, vagyis „Dicsőséges Antiokhosznak” nevezte magát. A háta mögött azonban Antiokhosz Ephimanésznek nevezték, ami annyit jelent: „az őrült”. A Scofield Biblia tehát abból a tényből kiindulva, hogy a 7. fejezet kis szarvát a negyedik birodalommal, a 8. fejezet kis szarvát pedig a harmadikkal azonosítja, arra a téves következtetésre jutott, hogy a két kis szarv különböző.
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a negyedik birodalom a föld összes birodalmát magában foglalja. Így abszolút lehetséges, hogy a kis szarv megfelel a harmadik világbirodalomnak, miközben pedig a negyedik világbirodalommal is azonosítható, ha a negyedik olyan birodalom, amely magában foglalja az összes többi világbirodalmat. Pontosan ez a helyzet. –
Olyan ez, mintha megkérdeznék közületek valakit: Hová valósi vagy? És ő azt válaszolná: Magyarországról jövök. Ha másnap ugyanezt a személyt megkérdezném: Hová valósi vagy? És ő azt válaszolná: Budapesti vagyok. Ezzel a kijelentéssel nem állítaná, hogy nem magyar, hanem csak pontosabban meghatározná a származását. Lehet egyszerre budapesti és magyar is. Nincs ebben semmi ellentmondás.
Ugyanígy a kis szarv is származhat a Görög Birodalomból, és mivel a Görög Birodalom az utolsó világbirodalomnak, az újjáéledt Római Birodalomnak része lesz, ezért annak is része. Így nincs ellentmondás. A 7. fejezetben szereplő kis szarv ugyanaz, amiről a 8. fejezetben olvastunk.
Dániel megpróbálja leszűkíteni a kört, hogy meghatározza az Antikrisztus eredetét. A 7. fejezetben azt mondja, hogy az újjáéledt Római Birodalomból fog származni, most pedig azt mondja, hogy a Római Birodalom görög részéből jön majd el.
Most lapozzunk a Jelenések könyvének 13. fejezetéhez. Ebben a fejezetben az apostol látomást lát, miközben Dániel könyvén elmélkedik. János egy sárkányt ír le, amely azon gondolkodik, mit tegyen a nagy nyomorúság közepette (Jelenések 13,1). És láttam, hogy a tengerből feljön egy fenevad, tíz szarva és hét feje volt, … Ez a Dániel 7. fejezetében leírt negyedik fenevad. A
fenevad felemelkedett, szarvain tíz korona, és a fejein istenkáromló nevek Hogy nézett ki ez az állat? Mint a Dániel 7-ben szereplő állat? Nem! A 2. vers ezt mondja: Ez a fenevad, amelyet láttam, párduchoz hasonlított. Hogyan is nézett ki a Dániel 7,6-beli párduc? Azután láttam a következőt, amely olyan volt, mint egy párduc, de négy madárszárny volt a hátán…. Mit jelképez a párduc? A párduc a harmadik birodalom volt, Babilon, a Méd-Perzsa Birodalom utáni
Görögország. János tehát az Antikrisztust párducként írja le. Így folytatja: Azután láttam a következőt, amely olyan volt, mint egy párduc, de négy madárszárny volt a hátán. Négy feje is volt a vadállatnak, és hatalmat adtak neki.
Más szavakkal, az Antikrisztus egyesíti majd e négy világbirodalom összes jellemzőjét, de olyan lesz, mint egy párduc. Vagyis az ókori Görögország területéről fog származni. Amikor a helyreállt Római Birodalomról beszélünk, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Antikrisztus római lesz.
Az 1930-as években, amikor Mussolini hatalomra került, voltak teológusok, akik úgy vélték, hogy Mussolini az Antikrisztus. Nagy szája volt, és magasztalta önmagát, római volt, olasz. Ha vártak volna egy kicsit, és elolvasták volna a Jelenések 13. fejezetét, nem jutottak volna erre a téves következtetésre.
Az Antikrisztus a Görög Birodalomból származik, és később látni fogjuk, hogy az ókori Görögország egy bizonyos térségéből jön majd el, annak keleti részéből. Világuralkodó lesz, de a birodalom egy meghatározott területéről fog előlépni.
A Dániel 8,10-12 leírja a Szentek Szentjének megszentségtelenítését, a 8,13 pedig annak helyreállítását. Ha elolvassuk ezeket a próféciákat, felismerjük, hogy a világ reménysége nem az
(10) Dániel 8,1-14 A kos és a kecskebak 5
ember, hanem az Úr. Ha az ember válik e világ reménységévé, az az emberiség pusztulásához vezet.