Delitsch, aki Ézsaiás próféciáiról írt egy kommentárt, azt mondta, hogy a 34-35 fejezet Isten egész világ fölötti végítéletét írja le . – A 13-23. fejezetekben már olvashattunk Isten ítéletéről azok felett a népek felett, akik Ézsaiás korában éltek. Ezt követi a 24-27. fejezet, amelyet Ézsaiás „Kis Apokalipszisének” nevezünk, amelyben szintén Isten nemzetek feletti ítéletét találjuk megírva. A 28-33. fejezetekben a nemzetek fölött kimondott „jajokról” olvashatunk. Ez egy nagy apokaliptikus fináléba torkollik. – A próféta tekintete itt elmozdul saját korának napjaitól, az utolsó napok felé a jövőbe, a második advent és Isten királysága felé.Talán szükséges néhány dátumot felidéznünk, hogy jobban megértsük a prófétát.
- Dávid és Salamon uralkodása Krisztus előtt 1000-922-ig. Ez az időszak volt az Ószövetség királyságainak csúcspontja.
- Krisztus előtt 922-ben vált szét Juda és az Északi országrész, az északi 10 és a déli 2 törzs. Az Északi országrészt ebben az időben Izraelnek hívták.
- Izraelnek ez a korszaka Krisztus előtt 922-721-ig tartott, amikor a nép asszír fogságba került.
- Juda korszaka Krisztus előtt 922-587-ig tartott, amikor megkezdődött a babiloni fogság. Az ő történelmük hosszabb volt, mint Izraelé, mert ők tovább maradtak hűek Istenhez.
A Biblia beszél a pogányok idejéről. Krisztus előtt 587-től kezdve Izrael minden törzse fogságban volt. Ez volt a pogányok idejének vagy a népek idejének kezdete. Ettől az időponttól kezdve Jeruzsálem idegen uralom alatt áll. A népek korszaka csak Jézus második eljövetelekor fog véget érni. Vagyis a nemzetek korának vége 2007 + 7 év nagy nyomorúság + XX év, amely még ismeretlen előttünk. Krisztus előtt 538-ban Círusz, perzsa király határozata alapján Juda fogságba hurcolt maradéka visszatérhetett az országba. Erről Ezdrás vagy Nehémiás könyvében olvashatunk.
A zsidók végső szétszóratása Krisztus után 70-ben következett be. Az országba visszatért maradék elvetette az ő Messiását és 70-ben a zsidók szétszórattak szerte az egész földön. Mindez már meg lett prófétálva az Ószövetségben. Utánaolvashatunk (Mózes ötödik könyvének) Deuteronomium 28. fejezetében. Ez egy hosszú fejezet és én csak néhány verset szeretnék belőle idézni. Isten nem lepődött meg, hogy Izrael elvetette a Messiást. Már előre látta. Deuteronomiumban olvashatunk olyan dolgokról, amelyek áldást, és olyan dolgokról, amelyek átkot hoznak magukkal. Itt különböző ítéletek vannak kijelentve, amelyek Izraelt fogják sújtani. Az Deut 28,63-ban ez áll: „És ahogyan örömét lelte az ÚR abban, hogy jót tehetett veletek, és megszaporított benneteket, ugyanúgy leli majd örömét abban is az ÚR, hogy tönkretesz és kipusztít benneteket. Kigyomlálnak benneteket arról a földről, ahova bementek, hogy birtokba vegyétek. 64. Szétszór téged az ÚR az összes népek közé, a föld egyik végétől a föld másik végéig, ott szolgálsz majd más isteneknek, akiket nem ismertél sem te, sem atyáid: fának és kőnek. 65. De még azok közt a népek közt sem pihenhetsz meg, nem lesz egy talpalatnyi nyugvóhelyed sem. Rettegő szívet, szomorú szemet és csüggedt lelket ad neked ott az ÚR. 66. Hajszálon függ az életed, riadozni fogsz éjjel-nappal, és nem bízhatsz abban, hogy életben maradsz. 67. Reggel azt mondod: Bárcsak este volna! Este meg azt mondod: Bárcsak reggel volna! Mert rettegés tartja fogva szívedet amiatt, amit látnod kell.” (Mennyire igaz ez! Engem ez az igevers indított megtérésre. 11 éves zsidó fiúként szó szerint ugyanezt éltem át a csillaggal megjelölt házban, a rejtekhelyen, a gettóban. Az ember nem tudhatta biztonságban az életét, rettegett éjjel és nappal. Tudtunk róla, hogy zsidókat lőttek le a Dunánál. Sokan úton voltak valamelyik halál tábor felé, stb.) „68. Visszavisz az ÚR Egyiptomba hajókon, azon az úton, amelyről azt mondta neked, hogy nem látod meg többé. Ott áruljátok magatokat ellenségeiteknek rabszolgákul és rabnőkül, denemvesz meg senki.”
A 30. fejezetben már a helyreállításról olvasunk. Deut 30,1: „Amikor majd beteljesednek rajtad az áldásnak és az átoknak mindezek az igéi, amelyeket eléd adtam, és megszívleled mindazok közt a népek közt, amelyekhez elűzött Istened, az ÚR, 2. és ha megtérsz Istenedhez, az ÚRhoz, és fiaiddal együtt teljes szívvel és teljes lélekkel hallgatsz a szavára, egészen úgy, ahogyan ma megparancsolom neked, 3. akkor jóra fordítja sorsodat Istened, az ÚR, könyörül rajtad, és újra összegyűjt minden nép közül, amelyek közé elszórt Istened, az ÚR. 4. Ha az ég széléig űzött is el Istened, az ÚR, még ott is összeszed, onnan is elhoz, 5. és bevisz téged Istened, az ÚR arra a földre, amely atyáid birtoka volt, és te is birtokba veszed, jót tesz veled, és jobban megszaporít mint atyáidat.” (Ez Izrael népének helyreállítása.)
„9. Bővölködővé tesz Istened, az ÚR kezed minden munkájában, méhed gyümölcsében, állataid ivadékában és földed termésében. Mert újra öröme telik az ÚRnak abban, hogy jót tegyen veled, ahogyan öröme telt atyáidban, 10. ha hallgatsz Istenednek, az ÚRnak a szavára, megtartván parancsolatait és rendelkezéseit, amelyek meg vannak írva ebben a törvénykönyvben, és ha megtérsz Istenedhez, az ÚRhoz teljes szívvel és teljes lélekkel.”
Izrael népe a mai napig szétszóratásban él. A világon mindenhol lehet zsidó embereket találni. Miért? Mert isten szétszórta őket. – Izrael ma újra létezik nemzetként 1948 májusa óta. A zsidók többsége azonban még mindig szét van szóródva a világon. Legnagyobb agglomerációjukat New York-ban és Miami-ban, valamint Oroszországban találjuk. Izrael ma is létezik minden körülötte élő ellenséges arab nemzet ellenére. Isten megtartja a szavát.
Még néhány dátum a próféciákkal kapcsolatban.
Ézsaiás Uzzijjá király idejében kezdett el prófétálni, aki Krisztus előtt 790-től 740-ig uralkodott Judában. Akkor kapta meg elhívását Istentől, amikor Uzijja meghalt. – Utána Jótám volt a király Krisztus előtt 740-től 732-ig. Őt a gonosz Áház király követte, aki Krisztus előtt 735-től 716-ig uralkodott. Utána Ezékiás következett, Juda legnagyobb királya. Végül Manassé következett Krisztus után 687-ig.
Ézsaiás prófétált Uzzijjá, Jótám, Áház és Ezékiás uralkodása alatt is. Áház napjaiban Juda ellensége délen Egyiptom volt, északon pedig Szíria. Ezért van olyan sok utalás Szíriára Ézsaiás korai próféciáiban. Ezékiásnak Asszíria is az ellensége volt. Krisztus előtt 701-ben azonban leverték az asszírokat. – Emiatt találjuk meg ezt Ézsaiás próféciáinak második felében, amely azzal az időszakkal foglalkozik, amikor Juda babiloni fogságba kerül. A 40-66. fejezetek értelmezésénél ezt a hátteret kell szem előtt tartani. Ézsaiás Babilonon keresztül ír az ítéletről és a fogságból való visszatérésről.
Ha az Ézs 34,1-et kezdjük el olvasni, akkor ott az armageddoni csatáról olvashatunk: „1. Jöjjetek ide, népek, halljátok, figyeljetek, nemzetek! Hallja meg a föld és ami rajta él, a világ és minden szülötte! 2. Megharagudott az ÚR minden népre, haragra gerjedt egész seregükre, kiirtja, vágóhídra viszi őket. 3. Az elesettek szétszórva hevernek, bűzt árasztanak a hullák, hegyek olvadnak meg a vértõl. 4. Széthull az ég minden serege, összecsavarodik az ég, mint egy tekercs; úgy lehull egész serege, ahogy a levél lehull a szőlőről, ahogy lehull a fügefáról.”
Foglaljuk össze röviden a jövő eseményeit!
A kereszten megtörtént a világtörténelem legnagyobb eseménye. Pünkösdkor kiáradt a Szentszellem, és ezzel kezdetét vette a gyülekezet korszaka. Ennek vége az elragadtatással fog lezárulni. Ez az a nagy esemény, amelyre várunk. Várunk az Úrra, és Ő bármikor visszajöhet. Talán ma éjszaka, és ez igen jó lenne nekem, mivel akkor már nem kellene a következő prédikációmra készülnöm, és akkor az enyémnél egy sokkal jobb üdvtörténeti magyarázatot hallhatnátok személyesen az Úrtól.
El fog következni a nagy nyomorúság 7 évének időszaka is. Erről a Dániel könyvének 9. fejezetében olvashatunk. A Biblia nem beszél róla világosan, hogy a gyülekezet a nagy nyomorúság előtt, közben vagy után fog-e elragadtatni. Ez az ítélet ideje lesz a népek számára, és Izrael népe számára is. Ennek a korszaknak a végén az Úr el fog jönni a földre az Ő gyülekezetével, ekkor kezdődik majd el Isten királysága. Isten fogja felállítani ezt a királyságot, nem az ember. Gyakran hallani liberális teológusoktól, hogy „el fogjuk hozni Isten földi királyságát”.
A nagy nyomorúság ideje alatt rengeteg esemény fog bekövetkezni, amelyekről a Biblia ír. Íme, egy kis áttekintés:
Ebben az időben meg fog jelenni 10 király, akiknek nagy jelentőségük van. – Azután eljön az Antikrisztus, akinek szokatlanul nagy befolyása lesz a politikai életben. Dániel 2. és 7. fejezetében olvashatunk egy fenevadról. A hét év kezdetekor ez a fenevad szövetséget fog kötni a zsidókkal, hogy újra állítsák helyre az istentiszteleti rendet a templomban. – Izrael újra a saját földjén van, azonban a templom újraépítése még hátravan. Az ortodox zsidók komolyan gondolják ezt, a liberálisok nem. Ebben a kérdésben megosztott az ország. – A 7 év kezdetén tehát újra bevezetik az istentiszteletek ószövetségi rendjét, rituáléját.
A politikát a babiloni vallás fogja meghatározni. A vallás és a politika szorosan össze fog kapcsolódni, ahogyan ma az iszlám országokban. Ezt a Jel 17 írja le.
A Jel 13 az Antikrisztus természetfeletti dolgairól ír, hasonló dolgokról, mint, amiket Krisztus tett. Ezután, 3 és fél év múlva felmondja az Antikrisztus a zsidókkal kötött szövetséget, és mint a 10 király vezetője megszünteti a vallást és világuralomra tör. Beül a templomba, és ott hagyja magát imádni. Ekkor fog megvalósulni a vallások ökumenéja, a fenevad tiszteletében. Az egyházakban folyó ökumenikus mozgalmak ennek az egységes vallásnak a sátáni mozgalmai. Itt nem csupán egységes keresztyén vallásról van szó, hanem a vallásokról általában. Nemcsak a katolikusok és protestánsok közötti egységről van szó, hanem a zsidók és a buddhisták valamint a mohamedánok stb. közötti egységről is. A 7 év második felében jön el az igazi nagy nyomorúság, a pecsétek, a harsonák és a harag poharai kiöntésének ideje a földön, amiről a Jelenések könyve ír. Ez a periódus az Antikrisztus vereségével, és városának, Babilonnak a lerombolásával fog véget érni (Jel 18). A föld nemzeteit fel fogja vezetni egy Jeruzsálem elleni felkelésre, ahol még ellenállásba ütközik. Amikor az Antikrisztus seregei összegyűlnek Jeruzsálem ellen, a második advent bekövetkeztekor, Krisztus lehelete által természetfeletti módon meg lesz semmisítve az Antikrisztus. Ezt megtaláljuk a Zak 14-ben, a 2Thessz 2-ben és a Jel 19-ben is. Az Antikrisztus alatti emberi királyság helyébe lép Istennek és a báránynak a királysága.
Ez egy rövid áttekintés nagy vonalakban a jövőről, anélkül, hogy részletekbe mennénk bele. Azonban teljesen elegendő ahhoz, hogy megértsük az Ézs 34,1-4-et. Ez a rész a nagy nyomorúság végét írja le, amikor a föld népei felvonulnak Jeruzsálem ellen a fenevadnak, az Antikrisztusnak a vezetése alatt. Krisztus eljövetele a küszöbön áll.
„1. Jöjjetek ide, népek, halljátok, figyeljetek, nemzetek! Hallja meg a föld és ami rajta él, a világ és minden szülötte! 2. Megharagudott az ÚR minden népre…” Azt olvassuk az Ézs 34,4-ben, hogy még az ég is ki lesz téve Isten haragjának, és hogy „Széthull az ég minden serege, összecsavarodik az ég, mint egy tekercs”.
Az ég is ítélet alá fog kerülni, mivel ez az ítélet az egész emberiségre vonatkozik, és az emberek bűne az egekre is kiterjedt. Több olyan igehely is van a Bibliában, amely ezt megerősíti. Ha a Jób 15,15-höz lapozunk, azt olvashatjuk: „Hiszen még szentjeiben sem bízhat, a menny sem elég tiszta szemében.” A Zsid 9,23-ban pedig ez áll:„Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal”. Azt gondolom, hogy az emberek bűne, a bűneset, az egész teremtésre kihatással volt és a mennyet is megrontotta. Ezért olvassuk azt, hogy ez az utolsó ítélet a földön hatással lesz a mennyre is.
Ézs 34,5: „Vért akar inni mennyei kardom, ezért lesújt Edómra, a népre, amelyet kiirtásra ítéltem”. Edóm neve itt külön ki van emelve, mivel Izrael ősi ellensége volt. Edóm Izrael egyik féltestvére volt. Edóm a világ ellenségességét fejezi ki Izraellel szemben. Azoknak az ellenségességét, akiknek kifogásuk van Isten választásával szemben. Edóm volt az antiszemitizmus kifejezője, mivel egy antiszemita nép volt. Olyan nép volt, akik nem tudták elviselni, hogy Isten kiválasztotta Izraelt. Minden antiszemitizmus Istennel való ellenségeskedés! Az antiszemitizmus annak kifogásolása, hogy Isten kiválasztotta Izraelt. Annak kifogásolása, hogy Isten nem érdemek miatt választ ki, hanem kegyelemből. Isten az egyes embereket sem saját jó tulajdonságaik miatt választja ki, hanem tisztán kegyelemből. Ő majd meg fog dicsőülni választása által. Sokszor meg fog dicsőülni egy-egy különösen gonosz ember kiválasztása által. Pál saját magát is úgy jellemzi, mint Isten hosszútűrésének példáját.
Edom egy jó illusztráció arra, hogy Isten mit fog tenni azokkal, akik elégedetlenek Izrael kiválasztásával.
Ézs. 34,8: „ Mert az ÚR bosszúállásának napja ez, a megtorlás éve Sion perében.” Más szavakkal: Eljön az idő, amikor Isten újra gondjaiba fogja venni Izraelt. A nagy nyomorúság után Isten ki fog állni Izrael mellett, és ennek az ítéletnek a következményeként Jézus Krisztusban való hitre fogja vezetni Isten a népet. Amikor eljön az Úr, azok is meg fogják Őt látni, akik keresztülszegezték, és bűnbánatot fognak tartani. Ott Isten be fogja teljesíteni ígéreteit, amiket Igéjében tett.
Nagyon komoly dolog az, ha valaki ellenáll Istennek, és nem tartja tiszteletben Izrael kiválasztását vagy a gyülekezetet. Az Istennel szembeni ellenállás nem tréfa. Ennek következménye mindig ítélet. Erről szinte a Biblia minden oldalán olvashatunk. Pilátus és Heródes saját magukat tették tönkre, mert elutasították Jézust. Hámán is saját magának köszönhette, hogy azon az akasztófán végezte, amelyet Mordokájnak készíttetett.
A 35. fejezetben az ÚR eljöveteléről olvashatunk. Ézs 35,1-4: „Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz.” Nem tudom, hogy egyik fordítás miért beszél nárciszokról, másik liliomokról, megint más fordítás pedig egyáltalán nem említ semmilyen konkrét növényt. Az itt szereplő szónak a rózsának vagy a krókusznak kellene lennie. A sivatag egy meglehetősen sivár vidék. Az a szófordulat, hogy valaki „a sivatagba küld valakit” a reménytelenség kifejezése. Azonban azt mondják, hogy bizonyos időszakokban a sivatag nagyon szép tud lenni. Amikor az Úr visszajön, a sivatag kivirágzik. Örvendezni és énekelni fog a sivatag. Virágba borul majd és vígan örvendezik.
„2. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az ÚR dicsőségét, Istenünk méltóságát. 3. Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket! 4. Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll (az ellenségen), jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket!” Ekkor bekövetkezik a teremtmény megváltása és Izrael megmentése. Amikor eljön majd az Úr, akkor vajon a Szentháromságnak melyik személye fog megjelenni? Az Úr Jézus testben fog megjelenni, az emberek számára látható módon. Maga az Úr Jézus lesz az a személy, aki egyesek számára büntetést, mások számára szabadulást hoz majd.
A 35. fejezet későbbi verseiben Isten földi királyságáról olvashatunk. Azt hiszem nincs ennél szebb része Ézsaiás könyvének.
„Akkor (Mikor lesz ez az „akkor”? A 4. vers azt mondja nekünk, hogy akkor, amikor eljön a megmentő.) kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei. 6. Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve. Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában.” Micsoda változást fog kimunkálni a kegyelem! Izrael vétkezett, elutasította Isten kegyelmét ott, a Golgotán. Hogy hozhat ez kegyelmet Izrael számára? Abban az irgalmasságban, amelyet Isten Izraellel szemben tanúsít, az Ő kegyelme lesz látható számunkra.
Ez egy hatalmas üzenet: Nincs olyan nagy bűn az ember életében, ami lehetetlenné tenné, hogy Istenhez forduljon és azt mondja: Uram, bocsáss meg nekem Jézus Krisztusban, elfogadlak téged, mint az én személyes Megváltómat. Isten senkit sem utasít vissza. Nincs olyan helyzet az emberi életben, amelyben lehetetlen lenne, hogy Isten megmentsen téged, ha bűnbánatot tartasz, és hitben Őhozzá fordulsz, Hozzá, aki szeret téged és önmagát adta érted.
Ennek legnagyobb példája a jövőben fog megtörténni, amikor Izrael Istenhez fordul majd. „Akkor kinyílnak a vakok szemei”. Itt szeretnék megállni egy pillanatra, hogy elmondjak valamit, ami akkor fog történni. Ezek a messiási jelek! Amikor jelen lesz a király, akkor ilyen dolgok fognak történni. „… megnyílnak a süketek fülei. Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve.” Ezek lesznek a király jelenlétének jelei. Lapozzunk a Mt 11-hez. Ha igazán ismernénk az Ószövetséget, akkor sokkal többet mondana nekünk az Újszövetség! Amikor megjelent Keresztelő János, ő volt a király hírvivője. – Volt egy időszak János életében, amikor bátortalan és bizonytalan volt. Amikor fogságba került, saját magát is megkérdezte: „Hogyan lehetek én a király útjának előkészítője, amikor be vagyok börtönözve?” Mt 11,1: „Amikor Jézus bevégezte a tizenkét tanítvány útbaigazítását, továbbment onnan, hogy tanítson és igét hirdessen a városokban. 2. Amikor pedig János a börtönben hallott Krisztus cselekedeteirõl, ezt üzente neki tanítványaival: 3. „Te vagy-e az Eljövendő, (ez egy teológiai kifejezés volt a Messiásra. Az Eljövendő a Messiás, akinek el kell jönnie.) vagy mást várjunk? 4. Jézus így válaszolt nekik: „Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: 5. vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium, 6. és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.” Tény volt, hogy a vakok szemei megnyíltak, a bénák jártak, a süketek hallottak; és ezek a messiási király jelenlétének jelei voltak. Jézus meggyógyította a betegeket, a bénákat, a süketeket, a vakokat, a leprásokat. Ezeknek a jeleknek meg kellett győzniük Jánost arról, hogy Jézus valóban a Messiás.
Ezek fizikális jelek. Ezek a dolgok annak a jelei, hogy a Messiás testileg jelen volt és jelen lesz a földön. Ezek a jelek mindenki számára láthatóak, és Isten tiszteletét fogják eredményezni. Ezek a jelek azt fejezik ki a fizikális világban, amit Isten a szellemi világban is képes megtenni. Meggyógyította a vakokat, és ez annak a jele volt, hogy arra is van hatalma, hogy az emberek szellemi szemeit is megnyissa. Amit fizikálisan képes megtenni a füllel, azt képes megtenni egy ember szellemi fülével is. Az a sántikáló ember, aki nem az Úr útján járt, most helyes útra térhet. Az a néma, aki nem tudta Istent dicsérni, most képes megtenni. Ezek a jelek mind azt mutatják, hogy Jézus mi mindenre volt képes, és mi mindent képes ma is megtenni!
Vak az az ember, aki nem ismeri Jézust, de Ő képes megnyitni annak az embernek a szemét is. Meg tudja nyitni a süketek füleit is. Az az ember, aki nem ismeri Jézust, nem ismeri Isten akaratát sem, és nem hallja, hogy mit mond Isten. A béna, aki az értelmetlenség pusztaságába tántorog, fel fogja fedezni életének értelmét, céljai lesznek, és el is fogja ezeket érni.
Amikor Jézus belép egy ember életébe, elképzelhetetlen valósággá tud válni. Egy átlagember az utcán nem tudja, hogy miért él, nem tudja, hogy honnan jön és hová megy. Elképzelése sincs arról, mit jelent az, hogy valaki eszköz Isten kezében azért, hogy megdicsőíthesse Őt. Az evangéliumban és személyesen az Úrban azonban felfedezhetjük ezt.
Amit Krisztus képes kimunkálni, az a keresztyénség lényegének legjobb bizonyítéka. Ehhez a legjobb illusztrációt John Newton nyújtja, aki az emberi egzisztencia legnagyobb mélységeit élte meg.
Édesanyja hívő keresztyén asszony volt, és végül élete eljutott egy olyan pontra, amikor azt kellett mondania: Egy szolga szolgája lettem. Valóban a szolgája volt egy fekete afrikai nőnek, aki örömét lelte benne, hogy megalázza őt, és aki az ételét az asztal alá vetette. Egy éjszakai viharban, a tengeren, amikor úgy tűnt, hogy mindennek vége, elkezdett imádkozni, és akkor, ott megtalálta Jézus Krisztust, mint az ő Megváltóját. Az élete teljesen megváltozott, Krisztus szolgája lett. Sok tradicionális gyülekezeti énekünk az ő tollából származik. Ő írta meg saját sírfeliratát is:
„John Newton, hivatalnok, aki valamikor hitetlen volt, és egy szolga szolgálója Afrikában, a mi Urunk és Megváltónk bőséges kegyelme folytán helyre lett állítva, és megbízatást kapott annak a hitnek a hirdetésére, amelynek lerombolásán sokáig fáradozott”.
Nagy hatással volt ő Wilberforth-ra, akinek nagy szerepe volt Angliában a rabszolgák felszabadításában. Sok teológust vezetett hitre, és sok éneket írt, pl. az „Amazing Grace”-t. Az ő élete csodálatos példája az evangélium és az Úr Jézus Krisztus megmentő hatalmának.
„7.Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. Ahol azelőtt sakálok tanyáztak, nád és káka terem. 8. Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az ÚR népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá. 9. Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad, ilyen nem lesz található, hanem a megváltottak járnak rajta. 10. Amikor visszatérnek, akiket az ÚR kiváltott, ujjongvavonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik.”
Időrendi táblázat
Dávid és Salamon uralkodásának ideje Kr. e. 1000 – 922.
A déli és északi királyság szétválása Kr. e. 922.
Izrael → Asszír fogság Kr. e. 721.
A 10 törzs
Juda → Babiloni fogság Kr. e. 587.
2 törzs (Juda, Benjámin) Kr. e. 538-ban való visszatérésükig
A „pogányok korának” kezdete Kr. e. 587.
A zsidók szétszóratása a világ minden tájára Kr. u. 70.
Jeruzsálem idegen uralom alatt Kr. e. 587-től + Kr. u. 2007 + „X” év + 7 év (nagy nyomorúság)