Amikor a prófétai irodalmat tanulmányozzuk, felmerül a kérdés: Mi vár ránk? Tudhatja-e ezt az ember? Az isteni kinyilatkoztatáson kívül a bűnös ember semmit sem tudhat. Egyedül Isten ismeri a jövőt, és szerencsére ő ismeri azt elejétől a végéig. A tudomány óriási léptekkel halad előre. Az ember ma már olyan dolgokra képes, amelyek 50 évvel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak. De ha valamit tudni akarunk a jövőről, Isten Igéjéhez kell fordulnunk. Egyedül innen kaphatunk betekintést a jövőbe. Egy Dániel 7-ről szóló kommentárban […]
Dániel nemesi családból származott, de ami ennél is fontosabb, nemes jelleme volt. Azért tűnt ki, mert hitt Istenben, a királyok szuverén Királyában. Az élete arról tanúskodott, hogy nagyon közeli kapcsolatban volt a Királyok Királyával. A Példabeszédek 16,7-ben ez áll: „Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti. Dániel életében ez valósággá vált. Amikor fejezetről fejezetre olvassuk Dániel könyvét, három értelmezési alapelvet van, amelyet Isten Igéjének minden prófétai szakaszánál alkalmaznunk kell. Van egy elsődleges értelmezése a szakasznak, amelyet […]
Amikor elolvassuk Dániel könyvének 5. fejezetét, világossá válik számunkra, hogy minden királynak és uralkodónak, elnöknek és miniszternek eljön az ideje, amikor megítélikőket. A Biblia hangsúlyozza, hogy az uralmak és kormányzatok Isten szolgái. Mint ilyenek, mindig felelősségre vonás alá esnek. Eljön az idő, amikor tevékenységüket Isten igazságossága szerint mérik meg. Nemzetek is megméretnek. A Biblia ezt világos szavakkal mondja ki. Isten népeket töröl el a föld színéről, és másokkal helyettesíti őket. Tehát a nemzetekszámára is eljönnek a megméretésnapjai. De van megméretés […]
Nyissuk ki a Bibliánkat a Dániel könyve 4. fejezeténél. Itt a nagy fáról olvasunk, és arról a rendszerezett teológiai leckéről, amelyet Nebukadneccar kapott. Dániel könyvét a következőképpen lehet felosztani: Az 1. fejezet a bevezetés. A 2-7. fejezetek a nemzetek jövőjéről szóló próféciát tartalmazzák. 8-12. fejezet: Itt túlnyomórészt Izrael mint nemzet kerül a középpontba. Ennek az egyszerű felosztásnak az oka a könyv kétnyelvűsége. Az 1. fejezettől a 2. fejezet 3. verséig a szöveg héber nyelvű, a 2. fejezet 4. versétől a […]
A 3. fejezet 30 versből áll, és felolvasom az egyes szakaszokat, amelyekkel foglalkozunk. Ezzel időt takarítunk meg.A cím: A három héber a tüzes kemencében. Nevük jól ismert: Sádrák, Mechák és Abed-Négó, Dániel három barátja. Nevüket az Újszövetségben is megtaláljuk a Zsidókhoz írt levél 11:33-34-ben a hit hőseinek nevei között, akik tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg… Dániel-tanulmányaink elején említettem, hogy az első 6 fejezet történelmi szövegeket tartalmaz, az […]
Ma a második fejezetet szeretnénk megvizsgálni. Ez egy hosszú fejezet, de a Biblia egyik legfontosabb prófétai fejezete. Ma csak azt a látomást fogjuk tárgyalni, amelyet Dániel kapott Nebukadneccar álma után. Legközelebb majd az álom értelmezésével fogunk foglalkozni. Isten nézőpontjáról, vagyis az emberiség történelmében megjelenő isteni vázlatról van szó. Oswald Spengler írja A Nyugat alkonya – A világtörténelem morfológiájának körvonalai című könyvében:„Ma arra a filozófusra várunk, aki megmondja nekünk, milyen nyelven íródott a történelem, és hogyan kell azt olvasni.”Amire Spenglernek és […]
Az első fejezet Dániel próféta felkészítésével foglalkozik. A könyv Júda babiloni fogsága idején íródott. Júda, a déli királyság, engedetlensége miatt Izráel, az északi királyság sorsára jutott, mivel nem tartotta meg a szombatév törvényét, amelyet 2Krónikák 36 is említ. Minden hetedik évben szombatévet kellett volna tartani, amikor a földnek pihenést adnak – ezt a nép nem tartotta be. Ezért kerültek hetvenéves fogságba Babilonba. Ezenkívül nagy súllyal nyomott a latban bálványimádásuk is, és Júda királya, Jójákim azt tette, ami gonosz volt az […]