Author Archives: ggaborp

1. Igen nagy hiábavalóság! Minden hiábavalóság! Préd 1,2; 3,11; 12,9-14

Szeretnék egy új sorozatot elkezdeni a prédikátor könyvéről. Először azonban üssük fel Róm 8,18-28 verseket. A prédikátor könyve egy elbeszélés és nem egyes tanácsok gyüjteménye, mint például a példabeszédek. A könyvnek a szerkezete nem egészen szisztématikus és ezért jó egy modernebb fordítást kézbe venni, mint a Károlit.Róm 8,18-28: Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak […]

2. Nincs új a nap alatt Préd 1,1-18

Legutóbb szó volt arról, hogy a Prédikátor könyve nem csak azért nehéz könyv, mert nehéz a témát és a könyv üzenetét kihámozni. Azért is nehéz, mert még ha tudjuk is, mi a könyv üzenete, az ismételten visszatér a könyv olvasása közben. Mindig más és más oldalról kell a témát szemlélni. Ezért kicsit tartok is attól, hogy idővel egy hanglemezhez fogok hasonlítani, amelyiken a barázda megszakadt, és így újra és újra megismétlem magam. A Tanító – valószínűleg Salamon – különböző szemszögből […]

3. Élvezet és esztelenség, munka és bölcsesség – Prédikátor 2

Az 1. és 2. részben megkíséreltük a könyv témáját meghatározni és megérteni a sok látszólag ellentmondó kijelentést. Salamon, azaz a Tanító az élet értelmét keresi. Az élet minden területébe beletekintve próbál választ találni az élet értelmének kérdésére. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az életnek önmagában nincs értelme, az élet maga nem ad választ a kérdésre. Az életnek csak Krisztusban van értelme hit által. Nem lehet megérteni, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál. Ezt csak hitből lehet elfogadni; Isten […]

4. Szívünkben az örökkévalóság, szemünk előtt a zűrzavar Préd 3,1-4,16

Ezúttal a 3. és a 4. fejezetet vesszük át, azonban csak a 3. fejezet első 15 versét olvassuk el. Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt. 2 Megvan az ideje a születésnek, és megvan az ideje a meghalásnak. Megvan az ideje az ültetésnek, és megvan az ideje az ültetvény kitépésének. 3 Megvan az ideje az ölésnek, és megvan az ideje a gyógyításnak. Megvan az ideje a rombolásnak, és megvan az ideje az építésnek. 4 Megvan […]

Illés élete (1): Ima, kijelentés, különleges gondoskodás. 1Kir. 16,21-17,6

Illés életének a tanulmányozását az 1.Kir.16,21-gyel kezdjük: „Izráel népe ekkor két pártra szakadt. A nép egyik fele Tibní, Gínat fia pártjára állt, és őt akarta királlyá tenni, a másik fele pedig Omrí pártjára állt. De az Omríval tartó nép erősebb volt, mint az a nép, amely Tibní, Gínat fiának a pártjára állt. Meghalt hát Tibní is, és Omrí lett a király. Ászának, Júda királyának a harmincegyedik évében lett Omrí Izráel királya, tizenkét évig. Hat évig Tircában uralkodott.” (1. Kir. 16,21-23)  A […]

Illés élete (2): A bizalom irracionalitása 1.Kir.17,1-16.

Ez alkalommal is Illés életével szeretnénk foglalkozni; ehhez olvassuk el az 1. Kir.17,1-16-ig terjedő szakaszt:   „A Gileádban lakó tisbei Illés ezt mondta Ahábnak: Az élő Úrra, Izráel Istenére mondom, akinek a szolgálatában állok, hogy ezekben az esztendőkben nem lesz sem harmat, sem eső, amíg én azt nem mondom. Ezután így szólt hozzá az Úr igéje:  Eredj el innen, menj kelet felé, és rejtőzz el a Kerít-patak mellett, a Jordántól keletre!  A patakból majd ihatsz, a hollóknak pedig megparancsoltam, hogy gondoskodjanak ott […]

Illés élete (3) A halottakért való imádság. 1 Kir 17,17–24

Az eddigiekben Illés életével foglalkoztunk. Láttuk, hogyan lépett fel Aháb udvarában, és hogyan rejtette el őt Isten a Kerít-patak mellett, ahol vizet ihatott, a hollók pedig kenyeret és húst hoztak neki. Azután Isten azt parancsolta neki, hogy menjen el a Szidónhoz tartozó Sareptába, a Jordántól Keletre. Ott találkozott Illés egy özvegyasszonnyal, akit Isten azzal bízott meg, hogy gondoskodjon a prófétáról.A lisztesfazék és az olajoskorsó volt a táplálék forrása az özvegyasszony, a fia és a próféta számára. Olvassuk el az 1.Kir […]

Illés élete (4) Illés a Kármelen – 1Kir 18,17-46

Olvassuk el az 1Kir 18,17-46-ot. Aháb király idején Illés próféta volt Izraelben, az északi királyságban. Illés így szólt a királyhoz: „Él az Úr, az Izráel Istene, aki előtt állok, hogy ez esztendőkben sem harmat, sem eső nem lészen; hanem csak az én beszédem szerint.“ Aztán Isten a pusztába vezette, a Kérith patakjához, ahol hollók táplálták. Majd elküldte Isten a Sidonban lévő Sareptába, ahol egy özvegyasszonynál élt. Ennek az özvegynek a fia meghalt és Illés fel tudta támasztani a gyermeket Isten […]

Illés élete (5) – avagy egy ember, aki hozzánk hasonló – Isten szelíd gondoskodása: 1. Kir.19,1-18

Lapozzuk most fel az 1. Kir. 19. fejezetét. Az előző részekből megtudtuk, hogy Illés elment Aháb királyhoz és közölte vele, hogy nagy szárazság várható. Majd Isten megparancsolta a prófétának, hogy rejtőzzön el a Kerit-patak mellett, ahol a hollók gondoskodtak róla. Ezek után Isten a Szidónhoz tartozó Sareptába vezette egy özvegyasszonyhoz, ahol Illés életre keltette a asszony fiát. Végezetül arról a drámai eseményről olvastunk, amikor a próféta találkozott a Kármel hegyén Ahábbal és a Baál papokkal.  Nézzük a történet folytatását. A […]

Illés élete (6) – 1Kir 21,1- 20. Nábót szőlője

Ez az utolsó előtti prédikáció az Illés életéről szóló sorozatban. Emlékszünk Illés nagy győzelmére a Kármelen és azt követő depressziójára a 19. fejezetben. Isten alig hallható hangon szól hozzá. Aztán egy ideig nem hallunk róla semmit, amíg át nem adja szolgálatát utódjának, Elizeusnak. Eltelik néhány év és ma a 21. fejezetben vesszük fel a fonalat.  Ezek után a következő dolog történt: A jezréeli Nábótnak szőlője volt Jezréelben, Samária királyának, Ahábnak a palotája mellett. Csak néhány szó a történelmi háttérről. Valószínűnek tűnik, […]