bibliatanitas.org

1. A szövetségi teológia története 1.

Témánk Isten célja és terve a történelem folyamán, ezért elemző és kritikus szemmel kell foglalkoznunk a szövetségi és a korszakos nézettel. Vannak olyanok, akik ezt a két szemléletet összhangba akarják hozni. Ezekre is figyelmet kell szentelnünk. A sorozat második részében a Szentírás azon helyeit vesszük sorra, melyek a különböző bibliai szövetségekre utalnak.Ha a Bibliával vagy a teológiával foglalkozunk, akkor történelmi összefüggéseikben kell látni az eseményeket. Ez sokak számara unalmasnak tűnhet, de mégis igen fontos! Sok félreértés mögött az rejlik, hogy […]

2. A szövetségi teológia története 2.

Isten üdvtervét tanulmányozzuk, ahogyan az a korszakokon keresztül kibontakozik. Tanulmányunk hátterében az a két „látás” áll, mely a szisztematikus (rendszeres) teológia alapját képezi. Az egyik az ún. „szövetségi teológia”, a másik a „diszpenzacionális (korszakos) teológia”. Később, ha továbbjutunk tanulmányunkban, megkísérelhetünk egy köztes nézetet is kialakítani. Persze csak evangéliumi keresztyén teológiával foglalkozunk, nem liberális, szabadelvű teológiával.Említettem az előzőekben, és ezt szeretném fontosságánál fogva megismételni, hogy nem vagyunk képesek bármit is megérteni Isten üdvtervéből ezen két különböző nézet segítségével, ha nem ismerjük […]

3. A korszakos vagy diszpenzációs teológia története 1.

Nem lehetséges egy kb. 150 éves irányzat történetét egy előadásban összefoglalni. Csak az egyes kiemelkedő pontokat szeretném kiragadni.Hadd kezdjem egy rövid bevezetéssel. Eddig a „szövetségi teológiáról” beszéltünk, amit mások „református teológiának” is neveznek. (Aki nem szereti a teológia szót, helyettesítse be mindenütt a „látás” vagy „nézet” szóval.) Kb. 150 évvel ezelőtt a „szövetségi teológia” egy kihívással találta magát szemben eszkatológiai és az eklézsiára vonatkozó nézeteit illetően. A kihívás az írországi Dublinból eredt, ahol bizonyos csoportok különböző helyeken jöttek össze. Az […]

4. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 2.

A korszakok A téma a diszpenzációs teológia rendszere vagy struktúrája, avagy a korszakok. Ez most csak egy áttekintés lesz a korszakokat illetően. Ezen kívül később a diszpenzacionalista teológia egyes jellegzetességeire külön vissza fogunk térni, pl. a diszpenzacionalizmus hermeneutikájára, valamint a hermeneutika, ill. bibliamagyarázat törvényeire általában. Foglalkozni fogunk továbbá Izrael és a gyülekezet viszonyával, majd a törvény és a kegyelem témájával külön, és bizonyos kérdésekkel, melyek a diszpenzacionalista és a szövetségi teológiával kapcsolatban felmerülnek.Kezdjük a korszakokkal. Talán hallottátok már, hogy az […]

5. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 2.

Jellegzetességei: Hermeneutikája 1. A „hermeneutika” az írásértelmezés tudománya. Ezt a címet is adhatnánk: Az értelmezés alapelvei. A „hermenao” görögül annyit jelent: fordítani vagy értelmezni. A hermeneutika minden írástanulmányozásnál nagy fontossággal bír. Miért? Mert ettől függ, hogyan férkőzünk hozzá egy bizonyos témához. Attól függ, hogy milyen előfeltételekkel és előítéletekkel foglalkozom egy témával. Ami a Szentírást illeti, sok teológus a bibliatanulmányozás legfontosabb, központi tudományának tekinti. Sok minden azon múlik, hogy hogyan ütjük fel a Bibliánkat! Ez nem egy régi probléma, nem is […]

6. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 3.

Jellegzetességei: Hermeneutikája 2. Szeretném röviden megismételni, amit előzőleg mondtunk a hermeneutikára nézve. Sok vita folyik keresztyén körökben a hermeneutikát illetően. A hermeneutika a Biblia értelmezésére vonatkozó terminus technicus (szakkifejezés). Az értelmezés tudománya = hermeneutika. Azért fontos, mert csak bizonyos hermeneutikai szabályok betartása által tudjuk a Bibliát helyesen értelmezni és megérteni. Ha a Bibliát olvassuk, akkor bizonyos szabályokat követünk, akár tudatosan, akár tudtunkon kívül. Mindenkinek van teológiája, akármilyen egyszerű ember is legyen valaki. Mindenki filozófus, mert mindenkinek van filozófiája. Vannak rossz […]

7. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 4.

A rendszer jellegzetességei: Izrael és a Gyülekezet (1.) Ha a gyülekezet természetéről és lényegéről beszélünk, akkor ki kell hangsúlyozni, hogy a gyülekezet a megváltottak közössége, akik az Úréi, mert megváltotta, megvette őket. Szerette a gyülekezetet és odaadta magát érte. Ez a megváltott közösség kétféle formában jut kifejezésre. Az egyik a helyi gyülekezetek formája, amiről az 1.Kor 1,1-2-ben olvasunk, és van egy általános megnyilvánulása, amelyről az Ef 1,22-23-ból tudhatunk. 1.Kor 1,1-2: „Pál, Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola, és Szószthenész, a testvér, […]

8. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere 5.

A rendszer jellegzetességei: Izrael és a Gyülekezet (2.) Legutóbb a téma első részével foglalkoztunk. Szeretném röviden összefoglalni az előző előadás anyagát az összefüggés kedvéért.A Biblia megkülönbözteti a gyülekezetet Izraeltől, különösen Izraelt a pogányoktól, akik a gyülekezethez tartoznak. Láttuk, hogy a gyülekezetnek kettős megnyilvánulási formája van, a helyi gyülekezet és az általános gyülekezet. Volt szó arról is, hogy a gyülekezet valami új, anélkül, hogy ezt túlhangsúlyoznánk, és anélkül, hogy kifejtenénk azt, amit az Írás az „új”-ról mond. Az Ef 2-ben, ahol […]

13. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere

A rendszer jellegzetességei: Törvény és kegyelem (1.) Nem szabad elfelejtenünk egy sorozatos tanulmánynál azt, amit tulajdonképpen el szeretnénk érni, ti. hogy mi a célja egy ilyen sorozatnak. Ha erre nem figyelünk, akkor elveszítjük a fonalat.Célunk, a korszakok értelmezése különböző szempontokból. Igyekszünk egyes problémákat megoldani, amint ezeket a különböző nézeteket megvizsgáljuk. Megkülönböztettük a szövetségi és a korszakos teológiai látást, melyek kísérletek Isten terveinek a korszakokban való magyarázatára. Elkezdtük a szövetségi teológia történetével, és láttuk a három korszakot, melyből a szövetségi teológia […]

14. A korszakos vagy diszpenzációs teológia rendszere

A rendszer jellegzetességei: Törvény és kegyelem (2.) Szeretném röviden megismételni, amit előzőleg mondtam. Kezdetben beszéltünk a diszpenzacionalizmusról és arról a problémáról, mely a mózesi törvény és a kegyelem alapelve közötti viszonyból adódik. Beszéltünk azokról a kérdésekről, melyek a diszpenzacionalizmusból és a korszakokból adódnak, miután ezek a diszpenzacionalizmus rendszerének részei, és ebből arra lehetne következtetni, hogy a különböző korszakokban az üdvösségnek különböző útjai voltak. Láttuk persze, hogy ez nem igaz. Beszéltünk arról, hogy volt-e kegyelem a törvény korszaka alatt, ha a […]